Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)

1991-04-15 / 4. szám

1991 április 15.

NEWYORKI FIGYELŐ

5

DR. TAUBER N. LÁSZLÓ:

PÓT, PERLMUTTER IZSÁK, LÁSZLÓ FÜLÖP (korának leghíresebb portréfestője) és IVÁNYI-GRÜNWALD BÉLA voltak zsi-A BÁMULATOS MAGYAR ZSIDÓK

Ebben a rövid írásműben nem szándékozom a magyar zsidók hatalmas teljesítményeit részletesen ismertet ni. Csupán azok részére kívánok felvilágosító pillantást vetni, akik érdekesnek találják kiváló magyar-zsidó férfiak és nők életét tanulmányozni.

Felvetődik a kérdés: ki a magyar zsidó ? Vájjon tagja-e egy vallási vagy népcsoportnak, vagy teljesen asszimilálódott „magyar"«? Tudományos körökben például,a tudós meghatározása saját szakköreiből ered. Ezzel ellentétben, a zsidó fogalmának meghatározása nem-zsidóktól származik, akár tetszik ez a szóbanforgó személynek, akár nem.

A másik kérdés az elsőből folyik:mi a különbség a magyarok és a magyar zsidók között ? A válasz egyszerű. Nincs különbség. Vannak zsidó magyarok és nem-zsidó magyarok. Teljes asszimilálódott magyar zsidók úgy működnek, mint bárminő más magyar, sőt sokszor megkísérlik, hogy túltegyenek utóbbiakon hazafiasságban, önfeláldozásban és végül teljesítményben, amely utóbbi lehet tudományos, kulturális vagy gazdasági természetű.

Kb.200 évvel ezelőtt, ha a Habsburg császárnak pénz kellett, különböző családneveket adott el zsidóknak Magyarországon. Nem látta előre, hogy ez az előzetes emancipáció később teljes emancipációhoz és a a születésük révén magyar zsidók beolvasztásához fog vezetni. 1867-ben a zsidó felekezet egyenjogú lett a többiekkel. Ettől kezdve a zsidó tehetség meteor módjára emelkedett ki noha a zsidók csupán hat százalékát képezték a népességnek.

Még jóval az emancipáció előtt, a magyar zsidók lelkesen csatlakoztak Kossuth Lajos honvédségéhez az 1948-as függetlenségi harcban. 180 ezer honvédből nem kevesebb, mint 20 ezer zsidó volt. Kossuth nádora, HELFY IGNÁC, zsidó volt,akárcsak REMÉNYI EDE, a híres hegedűs és Görgey tábornok szárnysegéde. Helfy, a számkivetésből való visszatérése után Kossuth Emlékiratait rendezte sajtó alá.

diákok felvételét az egyetemekre, ami a zsidó népesség arányának pontosan megfelelt Bár a magyar zsidóság vezetői, mint VÁZSONYI VILMOS és SÁNDOR PÁL elítélték a megkülönböztetés ezen formáját, mégis mindennemű közvetlen politikai segítséget és beavatkozást a világ zsidósága' részéről elutasítottak.

— Az egyedüli segítség, amit kívánunk — mondották —, amit szeretett hazánknak, Magyarországnak nyújtanak. — Vázsonyi szerint a cionizmus „alaptalan és magyartalan" volt.

Közben, Magyarország trianoni féld» rabolása következtében, zsidó magyarok százezrei nem-zsidó magyarok millióival osztották meg a kisebbségi sorsot az utódállamokban. Magyarságuk terhét büszkén viselték és gyakran álltak ellen az elnyomásnak. Zsidók magyar hazafiassága közmondásossá vált, amit Erdélyben és Szlovákiában folytatott népszámlálások bizonyítottak, ahol zsidó állampolgárok továbbra is magyaroknak vallották maguka, a hatóságok bosszúságára.Utóbbiak sokszor hajukat tépték a magyar zsidók hajthatatlansága és túlzott hazafiassága miatt.

KORÁNYI FRIGYES báró, a honvédség volt főorvosa,országos akciót kezdeményezett a tuberkolózis terjedése ellen Magyarországon, Egyike volt a 41 zsidó tudósnak, akik a Magyar Tudományos Akadémia tagjai lettek. Közülük MARCZALI HENRIK évtizedeken keresztül a magyar történészek vezető szaktekintélye volt, miként BALLAGI MÓR a nyelvtudósok között. A magyar nyelv teljes szótára című műve elsőnek tartalmazta a teljes magyar szókincset. VÁMBÉRY ÁRMIN képviselte a magyar nemzeti szellemet German Budenz elméletével szemben, a magyarok eredetéről. KÁRMÁN MÓR (1871-1915) Praeceptor Hungáriáé című műve Magyarország köznevelésébe oltotta be a nemzeti érzést. ACSÁDY IGNÁC főműve, A m» gyár birodalom története a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelent meg. GOLDZIHER IGNÁC (1850-1921) nemdó származásúak.

Zsidó származású, elismert magyar ipari banktekintélyek voltak báró Weisz Manfréd,Aschner Lipót, Vida Jenö.Chorin Ferenc, Wolfner, Mauthner, Lánczy Leó, Weisz Fülöp.Kornfeld, Kohner, Korányi, Ullman, Stein Emil. Manovill Alfréd a berlini Mendelson-bankházból és Krausz Simon kötötték össze Magyarországot gazdaságilag a Nyugattal.

Zsidó-magyar vállalkozók között különleges hely illeti FISCHER MÓRICZ ot (1800-1880), aki 1839-ben megalapította a herendi porceilángyárat, amelynek gyártmányai a mai napig világszerte keresettek.

Orvostudomány terén Stiller Bert» lan és Benedict Henrik professzorok koruk legnagyobb belgyógyászai közé számítottak. Korányi Sándor bárót az urológia terén végzett kutatásaiért Nobel-díjra ajánlották. Richter Hugó ideggyógyászt szintén Nobeldíjra ajánlották. Bársony Tivadar egyike volt a legnagyobb radiológusoknak, míg Pólya Jenő mint sebész vált világhírűvé. A kivándorolt orvosok közül Weisz Soma a Harvard-orvosegyetem professzora, Háry Pál, a világhírű fiziologus tanítványa volt Búd» pesten.

Lax Henrik New Yorkban a legünnepeltebb orvosok egyike volt. Páciensei közé sorolhatta Greta Garbót, Jacqueline Onassis Kennedyt, Adtai Stevensont és más híres amerikaiakat. SHICK BÉLA vizsgálati módot fejlesztett ki a diftériára való hajlam megállapítására. Nádas Sándor a Harvardon a gyermekszívgyógyászat professzora volt. Földes F. Ferenc világhírű érzéstelenítő szakorvos. Gömöri György a hasnyálmirigy non-beta sejtjeinek felfedezője. Klein György,az utolsó 30 évben a Nobel-Bizottság tagja, a világ egyik vezető rákkutatója. Magyar zsidók nagy számban vannak képviselve a világhírű matematikusok sorában, mint Fejér Lipót, König Gyula.Fekete Mihály,Beke Manó, Rados, Ré*' Pólya és Erdős.

Sajnos, a vészkorszak bekövetkezésének előjelei arra késztették néhányukat, hogy nem csak Magyarországot, de Európát is elhagyják. Ha igaz is, hogy Hitlernek nem minden áldozata volt zsidó, de valójában minden zsidó a nácizmus áldozata volt, egyik vagy másik módon.

Az említettek csupán darabjai a zsidó hozzájárulásoknak a magyar kultúrához, abban az időszakban, amikor az osztrákmagyar monarchia létezett. A zsidók asszimilációja ezidőben olyan fokot ért el,hogy 27 család nyert bárói címet és háromszázon felüli számban soroltak zsidó családokat a nemességhez. Közben zsidó családok ezrei tűntek el vegyesházasságok révén.

Az első világháborúban, amely a monarchia feldarabolásával végződött, több, mint 10,000 zsidó katona áldozta életét a haza oltárán. Emléküket a budapesti Hősök Temploma őrzi.

A politikai felfordulás, amely az elvesztett háborút követte, sötét árnyékot vetett a zsidó és nem-zsidó magyarok viszonyára. A rövid életű vörös diktatúra és az azt követő fehér terror folytán, amely utóbbit Horthy ellenforradalmárai gyakoroltak. Kevéssé ismert tény, hogy a vörös diktatúra alatt 44 zsidó magyart végeztek ki és az ellenforradalmi hadsereg 72 tisztje között 15 zsidó vallású volt (20 %).Horthy első igazságügyminisztere. Pálmai Lajos, szintén zsidó volt.

Amásik árnyékot a numerus clausus bevezetése képezte, amellyel a Horthy-kor mányzat hat százalékra korlátozta a zsidó

zetközileg elismert nyelvész volt, a Fran cia és más európai tudományos Akadénv ák tagja.

MUNKÁCSI BERNÁT (1860-1937) szintén kiváló nyelvész volt, aki a magyar nyelv eredetére összpontosította tanulmányait, a Volga-Káma folyók vidékén.

KŐRÖSY JÓZSEF dr. (1844-1906) országos feltűnést keltett Magyarország el tótosodása című könyvével, amely olyan irányzatra terelte a figyelmet, amely a mai napig folytatódik.

A talán legjobban megbecsült zsidó magyar az osztrák-magyar monarchiában FALK MIKSA (1828-1908) volt. Közíró volt, akit hat hónapra elítéltek a mert a Magyar Alkotmány helyreállításáért tört lándzsát. A magyar parlament tagja lett és Deák Ferenc ajánlására a Magyar udományos Akadémia tagja. Falkot Széchenyi István gróf megbízta, hogy a „legnagyobb magyar" anonim írásait készítse elő kiadásra. 1866-ban, ismét Deák ajánlására, abban a kitüntetésben részesült, hogy Erzsébet királynőt tanította magyar nyelvre és megismertette vele a magyar irodalmat. Hatalmas sikere volt!

A szépművészetben BIHARI SAN DÓR, FÉNYES ADOLF, HERMANN Ll

Magyar származású, kiváló zsidó tu dósok hozzájárulása jól ismert: NEUMANN JÁNOS, a század legnagyobb matematikusa Eisenhower elnöktől nyert el kitüntetést azzal a megállapítással,hogy senki sem tett többet a nyugati félteke védelmében, mint Neumann János. SZILÁRD LEO volt az igazi erő az atombomba mögött.WIGNER JENŐ Nobel-díjas fizikus. Mindhárman a Fasor-gimnázium, budapesti luteránus iskola diákjai voltak. A tudomány másik két kiemelkedő alakja KÁRMÁN TÓDOR és TELLER EDE, akik Kármán Mór, Tódor atyja által alapított Minta-gimnázium végzettjei.

Kármán Tódor korának legnagyobb léghajózási mérnöke volt. A nemzeti tudományos kitüntetés első elnyerője, akit John F. Kennedy elnök 1963-ban jutalmazott a kitüntetéssel.Kármán hithű zsidó családban született és nevelkedett, míg Teller Ede, a H-bomba atyja, jólismert zsidó ügyvéd fia volt Budapesten. Egyidőbenazt mondták, hogy magyar zsidók több Fermidíjat kaptak, mint a világ valamennyi többi tudósa.

Zsidó származású magyar zenészek és zeneszerzők rányomták bélyegüket a világra. SZIGETI JÓZSEF, ORMÁNDY JENŐ,

SOLTI GYÖRGY (Sir George Solti), RÓZSA MIKLÓS, DORÁTI ANTAL, GOLDMARK KÁROLY, KOZMA TIBOR,HERZ OTTÓ, STARKER JÁNOS és FISCHER ANNIE világhírűvé lettekA filmszakmában világhírűvé lett magyar zsidók közül említjük KORDA SÁNDOR, CUKOR ADOLF, CUKOR GYÖRGY, FOX WILLIAM, KERTÉSZ MIHÁLY, LENGYEL MENYHÉRT (Ninotschka) nevét A színészek közül TONY CURTIS, LESLIE HOWARD, SZŐKE SZAKÁLL, LUGOSI BÉLA és PETER LOTTE nevét.

A két világháború között zsidó intelek tu el lek számos téren járultak hozzá a magyar kultúra fejlődéséhez.MOLNÁR FERENC világhírű lett irodalmunk szellemes sajátosságainak a világ felé vetítésével.Színdarabjai, mint A hattyú. Liliom, A testőr. Az ördög című művei váltak nemzetközileg híressé. A Pál utcai fiúk című regénye örökre belopta magát a magyar szívekbe és fordítások útján a világ klasszikusai közé emelkedett. Bár számkivetésben halt meg New Yorkban, mégsem engedte halála napjáig magyar keresztnevét, Ferenc-et, megváltoztatni, - a fordításokban sem. Sokkal hamarabb, az utolsó évszázadban, JOSEPH PULITZER neve vált legendává az americai újságírásban.

Molnár kortársa,HELTAI(EUGENE) JENŐ, Magyarországon maradt és többek között tipikusan magyar operett-librettókat írt. Heltai igaz magyarságával szemben unokabátyja, HERZL TIVADAR, aki Magyarországon született, a modern cionizmus megalapítója lett.Utóda, MAX NORDAU, szintén Budapesten született és később Párizsban lett filozófus.

Molnárt és Heltait megelőzőleg, az első világháború leghíresebb zsidó költője, KISS JÓZSEF, előkelő helyet kapott a magyar irodalomban. A második világháború szintén termelt egy valójában halhatatlan zsidó költőt RADNÓTI MIKLÓS személyében, aki a balsorsban és halállal szembenézve is, utolsó lehelletéig ragaszkodott magyarságához. Fiatalemberként halt meg. FALUDI (GEORGE)GYÖRGY nemzetközileg ismert zsidó író és költő élte túl. A zsarnokhoz írt verse Magyarország 1956 utáni kommunista rendszerének talán legmegsemmisítőbb elítélése.

A tudományok terén a numerus clausus aránya megdőlt például a Nobel díjak terén. Hét magyar Nobel-díjas között öt zsidó szerepel.(BÁRÁNY RÓBERT, HEVESY GYÖRGY, GÁBOR DÉNES, WIGNER JENŐ és ELIE WIESEL). Zsidó tudósok tiszteletet és csodálatot vívtak ki maguknak Magyarországon és szerte a világban. Könyveket töltenek meg nevük és eredményeik, amelyekkel születési és befogadó hazájuk kultúráját gazdagították.

A sportban zsidó-magyar atléták szintén kitűntek. HAJÓS ALFRÉD 1896-ban az első olimpiai győztes volt a 100 és 1200 méteres úszásban, Athénben. KOMJÁDI BÉLA a legendás magyar vizipóló csapat kapitánya volt. Ebben a sportban a magyar csapat 25 éven át verhetetlen volt. Komjádi győztes csapatának tagjai voltak Bródy György és Barta István. SZÉKELY ÉVA úszásban volt olimpiai bajnok. Nyomdokaiba lépett leánya, Gyarmaty Andrea,ezüst érmes. SZŐKE ÉVA a 100 méteres szabadstílusú úszásban volt olimpiai bajnok.KELETI ÁGNES többszörös aranyérmes volt a tornában, olimpiák sorozatában. WEISZ RICHARD és KÁRPÁTI KÁROLY birkózásban voltak olimpiai bajnokok.

(A cikk befejező része a 7. oldalon)