Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)

1991-04-15 / 4. szám

NEWYOIÍK’ EGYELŐ SÁTORY RICHARD: HÁZASSÁGGAL KEZDŐDIK- Egy budapesti zsidó család regénye -Huszonhatodik fejezet (Folytatás). Feri is hozzászólt:—Talán tudjátok, hogy Imrével együtt végigszenvedtem az ukrajnai munkaszolgálat örömeit. Később folytattuk szótakoztató kalandjainkat és együtt üdültünk Buchenwaldban, bár ez az elegáns fürdőhely nem nyerte meg tetszé­sünket. Aztán együtt jöttünk haza, szívünk tele reménységgel. Legfőbb reményem, élettárs megtalálása drága Klárikánk révén sikerült: általa ismertem meg dalos pacsir­támat, Sólyom Ágnes művésznőt, aki a rö­vid Groszné-ra „magyarosította" nevét. Az­óta is összeforrott barátságunk Imréékkel és most a forradalom alatt fokozódott. Mindezek után természetes, hogy jóban­­rosszban továbbra is együtt maradunk. Mi­vel én vagyok közietek a „humorfelelős.", humoromat továbbra is közietek szeretném csillogtatni, Ágikámmal együtt. --Én csak „dalfelelős" vagyok itt - szólt Ági — és Ferikém már kifejtette az én álláspontomat is. Válasszuk meg egyhangú­an Imrét tartósnak Ígérkező kirándulásunk vezetőjévé és támogassuk őt teljes erővel. Mint Mózes egykor kivezette népét Egyip­tomból, a rabszolgák házából, ő is úgy fog minket kivezetni az új rabszolgaságból. — Ági javaslatát, nagy taps után, el­fogadták, Imre pedig megköszönte a bizal­mat. Kondor András emelkedett szólásra: — Kedves barátaim, örülök, hogy a sors kö­zétek sodort.Ezt Tomikának és a véletlen­nek köszönhetjük, hogy anyósom éppen akkor ment bevásárolni, amikor Tomi a tragikus események alatt egyedül maradt. Mint tudjátok, újságíró vagyok s ez a pálya ma több, mint veszélyes.Bértollnok vagyok és nem írhatom meg az igazat, mert újra le­tartóztatnának. Most megosztom veletek kis titkomat:két nagyszülőm is zsidó volt. 1896-ban lett nagyapám Kohn-ból Kondor. Három kis barátom barmicvóján éreztem először eltéphetetlen összetartozásomat a zsidósággal. — — Bár én nem születtem zsidónak — jegyezte meg Marika —, az én sorsom is csak az lehet, hogy teljesen beolvadjak kö­zétek. Alkalmazkodó természetű vagyok, amit még nem tudok, meg fogom tanulni. Fogadjatok be magatok közé, Andrissal eg v ütt. — Balázs Katira került a sor: Én még új vagyok közietek. Én is Tomika révén kerültem ide, aki olyan jópajtása Lilikém­­nek, amióta férjemet az orosz katonák agyonlőtték és ő félárván maradt. Nekem is van egy Andrishoz hasonló vallomásom: Én is zsidólány vagyok ! Édesapám minden péntek délután elvitt a zsinagógába. Aztán megismertem Józsit, szerelembe estünk. Megkérte kezemet. Nem szívesen, de bele­egyeztek, hogy keresztény fiúhoz menjek férjhez. 1936-ban még lehetett vegyes­házasságot kötni. Polgári házasságot kötöt­tünk. Józsi belügyi tisztviselő volt,el intézte az iratok körüli hercehurcát. Nekem csak aláírnom kellett, hogy keresztény Még mondta is Józsi, hogy a keresztlevél egyszer még jól fog jönni, bár akkor még nem sejthettük a jövőt.A helyzet súlyosbo­dott. 1939-ben megszületett Liliké.Neki nem mondtuk meg, hogy édesanyja zsidó. Aztán bekövetkezett a vészkorszak. Drága szüléimét, bátyámat, feleségével, kisfiával együtt és két gyönyörű nővéremet megöl­ték a náci szörnyetegek. — Kati zokogni kezdett. A többiek vigasztalták. Lassan megnyugodott és így folytatta: - Sajnos, én voltam Józsi végzete.Az az átkozott erő­szakoskodni kezdett velem, s mikor Józsi védelmemre kelt, az orosz katona agyon­lőtte. A tragédia után visszavonultan élek. Tomi barmicvóján azonban lélekben már teljesen zsidóvá váltam és nagyon boldog vagyok, hogy közietek lehetek és csatla­kozhatom hozzátok kislányommal együttr Liliké, aki tizenhét éves: — Megmon­dom őszintén, nekem a legfontosabb az, hogy továbbra is együtt maradjak Tomival. Együtt böngésszük a földrajz-albumot, jól ismerjük Izrael városait. Mi Izraelbe aka­runk menni, ügye, Tomi ? — Tomi elpirult.Nem szokta még meg, hogy társaságban nyilatkozzék. Most meg­emberelte magát: — Én mindig öntudatos zsidófiú voltam és vagyok. Mikor Mariká­­ékhoz kerültem, azzal szekáltam őket,hogy péntek esténkint gyújtsanak gyertyát. Őszinteséggel többet értem el az iskolában meg a futballcsapatban, mintha mellébe­széltem volna. Lilikével együtt nőttem fel, ő lesz élettársam.Mi úgy érezzük,hogy he­lyünk nem lehet máshol, mint Izraelben. Már tudunk héberül olvasni. Meg aztán jó futballista meg bélyegszakértő mindenütt kell ! -Mindenki nevetett, a két fiatal pedig boldogan bújt össze. Péter engedélyt kért, hogy ő is be­szélhessen. Félénken így kezdte: — Az én életem nagyon szerencsétle­nül kezdődött. Édesapám orvos volt.Egy­szer észrevettem az ajtónyíláson keresztül, hogy orvosságos fiolákat dugdos zakója bel­ső zsebébe. Anyám kérdésére megmondta, hogy gyorsan ölő méreg van bennük,mert olyan helyzetre van kilátás, hogy a remény­telenségben a gyorsan ölő méreg nagy segít­ség. Akkor elvitt egy keresztény orvos ba­rátjához. Éreztem, hogy szüléimét akkor utoljára látom. Az orvos házában tudtam meg, mit jelent egyedül zsidónak lenni.A doktornak nálam idősebb, gonosz fia ütött, rúgott engem, ahol ért. A nyilasok kétszer is jöttek zsidók után kutatni. Kirohantam a hátsó ajtón és elfúló lélegzettel bújtam a farakások mögé. Tőlünk a harmadik ház bombatalálatot kapott és a doktor még két hajléktalan családot fogadott be. Sikerült kihúznom az időt a felszabadulásig. Ami­kor a forradalom elbukott, találkoztam egy ' volt iskolatársammal, akinek szüleit szin­tén deportálták. Említette, hogy megala­kult a Váci úton az állami menhely-iskola, ő már ott lakik, jöjjek oda én is. Megkö­szöntem a doktornak és családjának, hogy megmentettek. Kocsis elvtárs nem kérde­zett semmit. Adott egy ágyat, kaptam enni és tanítottak.Sokat zokogtam szüleim után, de eltitkoltam, hogy zsidó vagyok., mert a szívem tele volt félelemmel.Ekkor találkoz­tam Bandival, aki mellettem feküdt és meg­figyelte, hogy elalvás előtt héberül imád­kozom. Lassan felnőttünk ott.Bandinak köszönhetem, hogy a párt költségén rajzol­ni taníttattak.. Aztán megalakult a futball­csapat, ahol mindketten játszottunk. Ott voltam, amikor Bandi és Tomi újra találko­zott. Sohasem felejtem el,hogy Bandi olyan hűséges barátom,hogy első péntek este már meghívott vacsorára. Én Imre bácsit és Klá­ri nénit tekintem szüleimnek, akik még bar­in icvót is rendeztek nekem. Nincs más vá­gyam, mint veletek maradni. — Péter elsírta magát, Klári anyáskodva megölelte: — Nekünk bizony nem két hanem három fiúnk van! -Végül Bandi új­ra megszólalt: -Előző szavaimhoz szeret­nék valamit hozzátenni. Engem a párt ne­velt fel. Kocsis elvtársat tiszteltem,szeret­tem, ő is engem. Az ő segítsége nélkül ma nem lehetnék zeneakadémiai növendék. Amikor máshova helyezték, többé nem ta­lálkoztunk. Ő tudta címemet, én nem az övét. Ez nagy csalódás volt, hogy tovább nem érdekeltem őt. Kezdtem tisztán látni, fogalmat alkotni az összefüggésekről, a kö­nyörtelen sztálinizmusról, így ábrándultam ki a párt úgynevezett eszméiből. A futball­csapatban fenyegető megjegyzéseket tettek az ellenfél csatárára, mert két gólt lőtt és bűnét még tetézte azzal, hogy zsidó.Védel­mére keltem és megmondtam, hogy én is zsidó vagyok. Idegenekké, ellenségekké váltunk Péterrel együtt. Ma már ott tartok, hogy hegedűtanításból meg tudok élni. Ve­itek tartok. Joli nagymamánk Kanadában bizonyosan segíteni fog bennünket. — Imre vette át a szót: — Örömmel hallom, hogy mindenki jönni akar. Most jön a gyakorlati rész, ami nem könnyű dolog. Legfontosabb a titok­tartás, mert egyetlen elejtett szó és a terv rombadőlhet. — Mindegyikük titoktartást fogadott. Andrásra és Marikára maradt a feladat,hogy Figyelemreméltó értesítés érkezett szerkesztőségünkbe az Új Idő Lap- és Könyvkiadó Kft. igazgatótanácsától,amely hat író összefogásából keletkezett: A cég a magyar színikultúra megújítására színész­képző főiskola alapítását határozta el. A képzés meghirdetésére 98 fő jelentkezett. Két vizsga után 18 fiatal nyert felvételt, ezekből 6 fővárosi, 9 vidéki és 3 fő határon túli területekről való. Az oktatás 1990 ok-1991 április 15. Vilma néninek, aki távol volt, megmagya­rázzák a helyzetet. Tudomásul vették,hogy telefonon csak találkozásokat beszélhetnek meg, mert a hatóságok lehallgatják a be­szélgetéseket. Mindenkinek bármely perc­­ban útrakészen kell állnia. Csendesen kell mindent előkészíteni, minél kevesebb cso­maggal, mert a határnál gyalogolni kell. Legfontosabb az elemózsiás csomag és friss víz a kulacsokban. Egy takaró mindenkinek és gyógyszerek. Imre utasításait a társaság tudomásul vette. A legnagyobb problémája a Kondor­családnak volt: öregasszony és két kisgye­rek társaságában útrakelni. Hazatérve, Kondorék elmagyarázták Vilma néninek az ügyet, aki elgondolko­zott: - Valóban, ez az egyetlen helyes Vilma néni egy napi gondolkodás után úgy határozott, hogy ő marad. Dagad bokái nem engedik hosszú utakat gyalogolni, de ha a fiatalok majd megtelepednek, boldo­gan megy majd utánuk. András megjegyez­te: - Drága Mama, mi nem tehetünk arról, hogy a forradalom ilyen fordulatot vett. — Marika még hozzátette: — Mi még fiatalok vagyunk, vihetjük valamire. Gyermekeink­ből viszont szabad emberek lesznek és ez a főszempont I — Vilma néni azzal vigasztalta magát, hogy majd barátnőivel együtt fogja várni a postát... tóber 1 -én kezdődött. A tantestület hét fő­ből áll, igazgatója Nyilassy Judit érdemes művész, ny. színigazgató. A tantestület tag­jai sorra neves irodalmi és tudományos sze­mélyiségek. Az iskola önfenntartó..Bérelt teremben dolgozik. Szeretné működési fel­tételeit megjavítani. Anyagi támogatást kér céljai megvalósítására. Bankszámlája száma: OTP Budaőrs,MNB 219-98021 773-227338 Új Idő Kft. PUSKKORVIN 251 L 92mí Sí* Imv Ywfc, ft. Y. Mt22 VSA (K. éstS. Stow! k&iKD Y«Mms{2!2) 272-2223 (212) 734-324« GYÖRGYEY KLÁRA: Arrogáns aláiattal, esszék, kritikák . 12.­(JÁBOR ÁRON: Szibériai trilógia:Embértől kelct­­rc-Szögletcs szabadság-Évszázados emberek 36.­­SZEPES ORSI MÁRIA: A vörös oroszlán: misztikus regény 16.­SZTÁRAY ZOLTÁN: Hudson-parti álom; elbeszélések |Q.­J FIZESSEN ELŐ A NEWYORKI FIGYELŐRE ÉVI 30 DOLLÁRÉRT FIGYELŐ HUNG. PUBL. CO. 136 East 39th Street NEW YORK, N.Y. 10016 Előfizetek egy évre a Newyorki Figyelőre. Mellékelem az előfizetési d§at: 30 dollárt. (Folytatása következiki ÚJ SZÍNÉSZKÉPZÖ FŐISKOLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom