Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)
1991-02-15 / 2. szám
, 1991 február 15. NEWYORKI FIGYELŐ 7 DR. FÜRST LÁSZLÓ: EGY RABBI MEGGYILKOLÁSA Rabbi Méir Kahane 1990 november 5-én mártírrá vált Egész egyénisége gyermekkora óta ez irányba mutat. 1932 augusztus 1-én született Brooklynnak Fiatbush részében. Édesapja,Charles Kahane ismert talmudista. Felnőttként változtatta meg nevét Martin-ról a héber Méir-re. Gyerekként Brooklyn környékbeli jesivákban tanult és mindenhol kiváló tanulónak bizonyult. Brooklyn College-t is elvégezte. Első rabbi állása egy queensi (Howard Beach) hitközségnél volt, miután a Mirrer Yeshivában rabbivá avatták. 1968-ban alapította meg a Jewish Defense League-t Brooklynban. Ő volt, aki először használta az azóta közismertté vált jelszót: NEVER AGAIN!(Soha többé.) Ha csak ezt a jelszót adta volna a zsidóságnak, már az is elég lett volna. A vészkorszak túlélőinek és azok leszármazottá inak oly becses jelszó az egész zsidóság kiáltásává vált. Soha többé nem engedheti meg a zsidóságnak a vészkorszak körülményeinek megérlelődését, s remélhetőleg a világ sem lesz kapható a Holocaust hoz hasonló zsidógyilkolásra. Rabbi Kahane az első amerikai rabbik közé tartozik, akik felismerik és hirdetik a newyorki zsidóságnak, hogy a zsidóknak kötelessége Izraelben élni, vagy legalább is Izraelt támogatni. Tudjuk, hogy az amerikai zsidóság nagy részének még a gondolatában sem fordul meg az izraeli letelepedés: úgy érzik, hogy Izrael a szovjet, keleteurópai és afrikai zsidóság menedékhelyéül szolgál. Ebben a tekintetben Rabbi Kahane tanítása és személyes példája forradalminak nevezhető. 1971-ben telepszik le Izraelben és megalapítja a KACH-pártot,amelynek vezetőjeként 1984-ben beválasztják a Kneszetbe. 1988-ban a pártot betiltják, mint fajüldözést tanító pártot. Kahane azt vallotta, hogy a nyugati stílusú demokráciákat nem lehet összehasonlítani a cionizmussal. Utóbbi azért jött létre, hogy a zsidóság zsidó államot teremthessen, ahol a zsidóság többségben hogy legyen állandóan és mindörökké. Ezért hirdette Rabbi Kahane, hogy az arab lakosságot ki kell telepíteni Izrael területéről. Egy TV-interjúban arról beszélt,hogy a rákos beteg nem létezhetik együtt a betegséggel.El kell távolítani testéből ahhoz, hogy a beteg élhessen, esetleg meg is gyógyulhasson.Ugy látta, hogy az arab országok úszításai miatt a palesztin arabokkal a zsidók nem élhetnek egy országban, mert az a zsidó nép végveszélyéhez vezethet. Azt hirdette, hogy az arab államok fogadják be a palesztin arabokat, ha annyira védik érdekeiket, amennyire propagandájuk mondja. Persze Kahane tudta és mindenki láthatja, hogy az arab országok nem lelkesednek a palesztin testvéreikért. Pártját tehát fajüldözőnek nyilvánították .ezért mondotta:-Emlékezzél,hogy én azt mondom, amit te csak gondoIzIMilyen igaz ez.hiszen gondolatban még a demokráciát, emberi jogokat tisztelő, azokért harcoló zsidók sem zárhatják ki az arabok kitelepítésének gondolatát. Egy másik beszédét idézve:—Én nem akarom megölni az arabokat, csak azt akarom, hogy boldogan éljenek, de valahol máshol, nem Izraelben. — Newyorki gyilkosa egyiptomi arab .Már olvashattuk az újságban.hogy depresszióban zenved.Végül az áldozat ismét csak zsidó.Kahane. Nem hirdette, hogy szeretni kell az arabokat, de azt sem, hogy gyilkolni kell őket... Rabbi Kahanet gyászolják követőinek ezrei az Egyesült Államokban és Izraelben, valamint Jeruzsálemben élő családja: felesége.testvére, édesanyja, két fia és két lánya. Áldozatként vonul be a zsidó történelembe. Munkásságának, politikai véleményeinek utóhatásai még nem mérhetők le. Mindenesetre megtanultuk tőle, hogy NEVER AGAIN, soha többé nem engedhetjük meg a zsidó tömegek lemészárlását sem Izraelben, sem másutt. Soha többé, ezt jegyezze meg minden antiszemita és ellenséges arab. I könyvespolc"! AZ AMERIKÁHOZ TARTOZÁS ALAPJAINAK KÖNYVBE FOGLALÁSA THE EMERIC AND ILANA CSENGERI INSTITUTE FOR HOLOCAUST STUDIES A maga nemében egyedülálló, bárki által megengedhető áron kapható,album- - formájú kiadvány látott legújabban napvilágot a Pulitzer-Goodman Associates,Inc. kiadó gondozásában, Roger B. Goodman szerzőségében: The Statue of Liberty end Ellis Island cím alatt. A népszerű nyelven megírt munka mindent tartalmaz, amit akár itt született, akár bevándorolt amerikainak az Egyesült Államok alkotmányos és erkölcsi alapjairól tudnia illik. A könyv alkotója gondosságában odáig megy, hogy még a Szabadság-szobor megtekintésére törekvő látogatóval a Circle Line menetrendjét is közli. Megtalálható benne az állampolgársági eskü szövege is és a Szabadság-szobor történetének ismertetése szinte regény szerűen, figyelmet teljesen lekötően történik. A képek a nemzeti jelképeket és a bevándorlók Amerikai Házának, Ellis Island-nak bemutatását tartalmazzák. A Függetlenségi Nyilatkozat fényképmásolatával és szövegével, az Egyesült Államok Alkotmányának, a Bill of Rights-nek és az azt követő módosítások (Amendments) szövegével folytatódik, végül pedig a Star Spangled Banner kottájával és szövegével fejeződik be a nagy érdeklődésre számot tartó album, amely az alábbi hirdetésban közölt címen rendelhető meg. Minden olvasónknak melegen ajánljuk - könyvtárában való megőrzés céljára is. THE STATUE OF LIBERTY AND ELLIS ISLAND I ! the stories of our two national symbols, and the COMPLETE TEXT of the DECLARATION OF INDEPENDENCE, the US CONSTITUTION and THE BILL OF RIGHTS. !; Send $ 6.50 (includes postage) check or money order to : PULITZER GOODMAN ASSOCIATES, INC. POB 382, !'■ Ryder Street Station,BrooklynJ4.Y.l 1234 ijuuuuuuuuulm u ■ ■ ■ * lum RANDOLPH L. BRAHAM professzor hatalmas műve, A MAGYAR HOLOCAUST rövidített kiadása, egy kötetben Ara 15 dollár. Megrendelhető a NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatalában, levélben vagy telefonon: (212) 683-5377. Holocaust Randolph L. Braham S* Editor STUDIES ON THE HOLOCAUST IN HUNGARY Ára 35 dollár. Spring 1991 Program Free University Lecture Series on the Holocaust City University Graduate Center 33 West 42 Street New York, New York 10036 Tel.:(212)642-2183 Time: Wednesdays, 6:15-8:00 p.m. Place: CUNY Graduate Center Room 207 Each lecture, lasting about 50 minutes, will be followed by a question and answer period of 50 minutes. February 20 Professor Randolph L. Braham, CCNY/CUNÁ Soviet Jewry and the Holocaust March 6 Dr. David Altshuler, Director, Museum of Jewish Heritage, New York The New York Museum of Jewish Heritage March 20 Dr. Michael Berenbaum, Project Director, The" U.S. Holocaust Memorial Museum. Washington. D.C. The U.S. Holocaust Memorial Museum April 10 Mr. Emeric Csengeri, New York The Issue of Ethnicity and Nationality After the Holocaust April 24 Professor Haim Genizi, Bar-Ilan University, Israel America and the DPs. 19J5-/952 May 8 Dr. Sybil Milton. Resident Historian, The l .S. Holocaust Memorial Museum, Washington, DC. The Racial Context of the Holocaust Megrendelhető a NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatalában t