Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)
1991-08-09 / 8. szám
1991 augusztus 9. NEWYORKI FIGYELŐ 7 CSENGERI IMRE FELSZÓLALÁSA A SCHEIBER-EMLÉ KESTEN KÖNYVESPOLC NEMZEDÉK MEGY EL MIELŐTT A MÁSIK MEGÉRKEZNE. A Magyar Zsidók Világszövetsége rendezésében - mint ismeretes - dr. Scheiber Sándor emlékének szentelt előadássorozat indult, amelynek bevezető előadását a gondolat kezdeményezője, Csengeri Imre tartotta. Ezt az alábbiakban közöljük. A BUDAPESTI ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - DR. SCHEIBER SÁNDOR PROFESSZOR AZ ELSŐ NEGYVEN ÉV: AZ EMANCIPÁCIÓTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG Az 1867 évi emancipációra a Magyarországon lakó zsidóság különböző formákban reagált: A pozsonyi Chátám-Szófer rabbi és a körülötte csoportosuló konzervatív vallásosok (akkor még nem hívták Orthodoxiának) féltek az emancipációtól, hogy a jogokkal/szabad sággal/egyenlőséggel járó változás a vallás terhére fog szolgálni. József Natonek azért nem lelkesedett,mert ez nem hazájában történik, márpedig az ő hazája Erec-Jiszraél. Az új nemzedék lelkesedéssel fogadta az új .jog-egyenlőségé által ígérkező „magyarosodást" lehetőségeket és a szebb jövő reményét. A Rabbiszeminárium törekvései csupán ,akadémiaiak" voltak: a „Tóra és Tudományé képviselői. Az új HASKALÁH-mozgalom befolyása ugyan szakadásra vezető változásokat idézett elő például a templomi kultusz és szertartás terén, — de ugyanakkor az aradi rabbi Áron Chorin-féle, igazi vallási reform nem vert gyökereket. Kétségtelen, a Rabbiszeminárium hozzájárult az „elmerülési" folyamat visszatartásához. (Én megkülönböztetem az ASSZIMILÁCIÓS ./ilJJiajin törekvést az ELMERÜLÉSI TkV 'ptJ mozgalomtól.) A szeminárium hozzájárult Izrael népének dicsőségéhez és kultúrájának fejlődéséhez. Ebben az időben álltak a Rabbiképző élén az Alapítók, az Úttörők, a Megalapozók, az Óriások: Moses Bloch, Bacher Vilmos, Kaufman Dávid és Goldziher Ignácz. A következő harminc év szemináriumi vezetői már az Intézet tanítványainak sorából kerültek annak élére, de továbbra is az Óriások gárdába tartoznak. A Világháborútól Hitler uralomra jutásáig: Blau Lajos. Az antiszemitizmus fokozódásának éveiben egészen a második világháborúig, a vészkorszakig: Guttman Mihály. Képtelenség volna akárcsak megkísérelni ilyen bevezető keretében, képet adni arról a hihetetlen méreteket és tudományos magaslatokat átölelő tudásról, kutatásról, tanról és írásról, amit ezek az „óriások" produkáltak. Hogy csak a sokrétűségből említsek valamit: a Talmud, a héber nyelvtan, Izrael népének történelme, filozófia, fiziológia, psychologia,Muslim kutatás, perzsa és arab nyelvek, ókori okmányok feltárása, fordítása, stb., stb. terén^lkotásaik a tudományos világ szellemi kincsestárává váltak. Gutmann halálával 1943-ban még Löwinger Sámuel került kinevezésre egészen 1944-ig, amikor a r»pati világító fáklysga kialudt és mély sötétségbe borult a 19. és 20. század egyik legnagyobb, legimpozánsabb zsidó alkotása. 1944 márciusában a rabbiképző tanulás- és tanításhoz szokott épülete a „végső megoldás«" áldozatainak börtönévé vált, ahonnan a zsidókat, utolsó tragikus útjukra indították a magyar-német náci gonosztevők. De amint az a kifürkészhetetlen o,,n - az élés folytonossága, újraéledése és vitalitási - az emberi élet és természet misztikumában is ■ retes, - ez a Rabbiképző intézményével is megtörtént. A Rabbiképzőben, 1945 márciusában ismét tanítás folyt. A Szeminárium volt növendéke Scheiber Sándor, - aki már akkor tudósoknak kijáró reputációnak örvendett, - Benoschofsky Imre, Buda főrabbija, Herschkovits Fábián, Pest főrabbija, olyan parazsat találtak ifjúkori tanházuk hamvai között, amelytől letisztították a hamut és lángra lobbantották, nagy tanítómestereik célkitűzéseinek tovább vitelére. A nehéz, majdnem lehetetlennek tűnő feladatot Scheiber Sándor vállalta. Az a Scheiber Sándor, aki 1946-ban, a mártírok emlékére rendezett szertartáson tartott beszédében ezt mondta (idézem): sV» tmUOAID uk> tutn.tup nfc> íöra.avo ir**P “*hp- Akkor a fájdalmak mélyén, amikor könny és vér gyűlt együvé szememben, úgy éreztem, hogy igaza van Rabbi Méirnak: A nagyon jó - csak a HALÁL lehet...Mi azért maradtunk meg,mert a halál jegyesei voltunk mindannyian: mert arra gondoltunk: ... sorrend kérdése az egész, órákról vagy napokról van szó csupán s követjük mi is szeretetteinket. INJfP* O töt‘Bt*- örültünk, hogy nemsokára sírba kerülünk. -Mert mi láthattunk volna még itt ezen a földön ? Vért, kínt, könnyet, fájdalmat, pusztítást, gyilkosságot, éhséget, megalázást, elnyomást és feneketlenül mély szenvedést. - »•np »pip 3» o Ugyanaz a Scheiber Sándor, a nagy felad.,t megpróbáltatások idején, tudta, hogy: Nem így történt. Életben maradtunk,felszabadultunk, s szemtanúi, kísérői, alanyai, megtestesítői és megvalósítói lettünk a 20. század legnagyobb eseményének, történelmünk új dimenziójának, Izrael Állam létrejöttének és fejlődésének. Izrael népének, a szomorú és időnkint tragikus 2000 éves múltjától eltérően: van Országa.van Hazája és SAJÁTJÁBAN alakítja, fejleszti SAJÁT, az ókorban gyökerező nyelvét, kultúráját es tradícióját. Gyakorlatilag, formailag, Scheiber Sándor 1950-ben, - Löwinger professzor Izraelbe való költözése után - vette át a Szeminárium vezetését. Ez - az adott körülmények között és az ismerten uralkodó politikai helyzetben és légkörben - nyilvánvalóan több volt, műit egyszerűen TANÍTÁS - s ebben rejlik Scheiber Sándor halhatatlan érdeme. Az ő vezetése alatt lett a Szeminárium, a magyarországi zsidó társadalmi és kultúrális élet központja. Az általa kezdeményezett és vezetett péntek-esti Oneg-Sabbath- összejövetelek, nagy népszerűségnek örvendtek. Azokon nemcsak az idősebb korosztály lágereket túlélő nemzedéke,hanem hovatovább mind nagyobb számban, fiatalok és külföldi látogatók is resztvettek. Scheiber Sándor érdeme, hogy 35 éves rektorsága alatt a Rabbiképző újjáéledt és a vészkorszak utáni magyarországi zsidó nevelés központi autoritásává vált és Keleteurópa egyetlen Rabbiképzőjévé lett. Scheiber Sándor kitartással és mély bölcsességgel folytatta nagy elődeinek, Bloch,Bacher Blau és Guttman hagyományát. Vonatkozik ez nemcsak a Szeminárium vezetésére, mert Scheiber Sándor szorgalmában, tehetségében és bölcsességében, tudásában is, az „Óriások" nyomdokain haladt 50 éves áldásos működésével^ Folklór-kutatás terén, a Geniza(rejtett) irodalom terén, a híres Kaufmann-© űjtemény kutatásában és kiegészítésében elért eredményeivel, a magyar költészet tanulmányozása terén, sok többszáz oldalas tudományos mű szerzőijeként s több, mint 1200 tudományos cikk írójaként is, Scheiber Sándor a halhatatlan szellemi nagyságok dicsőséges galerijába tartozik. Történelmünk új dimenziója, Izrael-Ország nem tartozott ugyan a Rabbiképző célkitűzései közé, mégis az idő megtette a magáét. Már Blau Lajos idejében, 1919-ben pozitív állásfoglalású kiáltvány jelent meg az Intézet tanárai és vezetői nevében. A második világháborút megelőző években, már héber körök voltak .héber nyelvű oktatás is volt már. Számos rabbinövendék vett részt cionista ifjúsági mzgalmakban. Persze, a háború után, olyan 40 év is volt, amikor Izrael neve még a „zsidóság lapjában" sem jelenhetett meg. Visszatérve a Rabbiképző aranykorára, az Intézet tanítványaiból jeles héber költők, írók és tudósok kerültek ki Patai professzor áldott emlékű édesapja, a magyar zsidóság egyik legkimagaslóbb egyénisége PATAI JÓZSEF, a Múlt és Jövő szerkesztője, valamint az Izraelben közismertté vált nagy héber költő, AVIGDOR HAMÉIRI, verseket szenteltek Bacher mesterüknek. Többen a Rabbiképzőből a jeruzsálemi Héber Egyetemre kerültek: úgy tudom, hogy a mellettem ülő, következő előadó, dr Patai Raphael professzor, a Rabbiképző tanítványa, — egyben a jeruzsálemi Héber Egyetem első doktora is. Könyvismertetésem címe Kőbányai János: MAGYAR SIRATÓFAL című esszékötetéből származik. A tanulmányok többsége a magyarországi zsidóság helyzetével, sajátmagáról alkotott képével foglalkozik. Kőbányai János kötete újabb bizonyítéka annak, hogy az író a magyarországi zsidó irodalom egyik legkiemelkedőbb képviselője, akit megragadott a zsidó kultúra és hagyomány. Öntudatosan vállalja a jelenlegi magyar zsidóság irodalmi képviseletét. Azt írja magáról, hogy keresi az azonosságát, ami... — az én esetemben kettős: magyar és zsidó. Ez, ha nem könnyű is, mindenképpen ajándék és feladat. — A KIS UTAZÁS című esszében az író autóbusszal kíséri el a Kúnmadarasról elszármazott zsidókat, akik most Budapestről egy napra „kirándulnak" "olt szülőfalujukba - Holocaust emlékünnepségre. Ez nem mindennapi utazás volt. hiszen nemcsak a 146 kúnmadarasi mártírra elékeztek, hanem azokra is, akik az 1946 május 21 és 22-i helyi pogromnak estek áldozatul. A kúnmadarasi temetőben a borzalmakat túlélők kegyelettel emlékeztek a mártírokra. A nap végén az utasok visszaérkeznek a budapesti autóbusz állomásra.—Hazaértek. Hazaértek ? Melyik legyen a végleges írásjel? -Izraeli tartózkodásának szellemes emléke BALTAZÁR BETLEHEMBEN című írása. A Szináj-sivatagban a Hóreb hegy tetején az író meghatottan és humorosan a következőt jegyzi meg: — Jánoska (lega'ább én becézzem magam ebben a nagy-nagy idegenségben), itt vagy, ahol az emberiség a Törvényt kapta, mi lenne, ha te is kapná egy egészen kicsi eligazítást, hogy mit kezdjél magaddal. — EGY SZERELEM NYOMÁBAN című esszéjében megható emléket állít Száraz Györgynek, akinek az Egy előítélet nyomában című tanulmányt köszönhetjük. Ez a korszakalkotó mű az antiszemitizmus múltját és a hetvenes években is megvolt elemeit dolgozza fel, egyúttal állást foglal a magyarországi zsidóság múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatban. A II. világháború után született, magyarul beszélő zsidók mind alapvető műnek és a magyar humanitás egyik csúcsának tartják Száraz Györgynek ezen könyvét. A róla emlékező esszében található az a mondat, amelyet jelen cikkem címéül választottam. Az író egy férfit lát a falnál: — Mire gondol ? Kér ? Követel ? Imádkozik ? Sír ? Talán igen. Mert — világosodik meg hirtelen — ez egy siratófal. Sorsának,(jelen) létének valósága-célja, hogy itt, előtte — mint jeruzsálemi nagytestvére-elődje előtt— sírni lehessen. Hogy Siratófal legyen. Magyar tájban — magyar Izraelben — magyar siratófal. — Kérem szerezzék meg ezt a könyvet maguknak. 1990-ben adta ki a Szépirodalmi-Tevan könyvkiadó. Fürst László dr. A MAGYAR ZSIDÓSÁG HÉT ÉVTIZEDE Rendkívüli érdeklődésre számot tartó két kötetes mű jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének kiadásában, Hét évtized a hazai zsidóság életében cím alatt. Neves történészek és irodalmárok írták a tanulmányokat. A munka Dán Róbert, Hahn István és Scheiber Sándor emlékének van szentelve. A munka első kötete elsőnek a zsidókérdés problematikáját boncolja, majd értékes történelmi bevezetés után a magyarországi zsidóság életét ismerteti az emancipációtól a vészkorszakig. Az öt tanulmányt magában foglaló első kötetet a három tanulmányt tartalmazó második kötet követi, amely a magyarországi zsidóság helyzetét tárgyazza a zsidótörvényektől a deportálásig, majd a vészkorszak után a nyolcvanas t 'ekig, végül a zsidó szellemi élet megnyilvárulásait Magyarországon 1945 után. A tanulmányok értékét legjobban jellemzi a pontos adatok feltárása. Szinte érthetetlen, honnan tudták az egyes szer zők a kevéssé ismert adatokat is tanulmányukba foglalni, amelyek alapos kutatónimkri* igényeltek és rendkívüli tájékozottságról tesznek tanúságot. A gyűjteményes munka hézagpótló. Egyetlen feltűnő hibáját azonban nem hallgathatjuk el és ez a sajtóhibák rendkívüli sokasága, amely az Akadémia kiadásában megjelenő művekben általában nem tapasztalható. Számos esetben vezetéknevek hibásan vannak feltüntetve, de egyéb,tudományos műben szokatlan hibák is előfordulnak. A mű jelentős mértékben járul hozzá a magyar zsidóság jelentőségének feltárásához és ezért valamennyi közreműködőt teljes elismerés illeti. oooooaQfiooooőeotfbffeooeooöeoeoooooooooooc ZORÁNDY ZOLTÁN ÉS ZENEKARA rendelkezésükre áll Esküvő — Évforduló — Bar Mitzvah Tel.: (718) 726-0596 E könyvismertetés végére hagytam a MAGYAR SIRATÓFAL című esszét. Ezt minden antológiába bele foglalják majd, amely a magyar zsidóság II. világháború utáni irodalmával kapcsolatos. Az író magyar siratófala még 1986-ban megtalálható volt Olaszliszkán: ennyi maradt az olaszliszkai zsinagógából — egy fal. T
