Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)
1991-06-17 / 6. szám
1991 június 17. A MAGYAR ZSIDÓSÁG ÚJ ELNÖKE NEWYORKI FIGYELŐ 7 Dr. Feldmájer Péter portréja „Forog a föld, RAJ TAMÁS PARLAMENTI FELSZÓLALÁSA s a zsidóság egy nép” Ha a nevét hallom, először mindig ugyanaz a kép villan elém. MIOK-közgyűlés a nyolcvanas évek végén. Csokornyakkendő, elegáns öltöny, díszes kipa, egyszóval ünnepélyes öltözet, aminek némiképpen ellentmond a kócos frizura s a lebegő vörös szakáll. És ellenük szavaz. Pontosabban tartózkodik a hitközség régi vezetése által előterjesztett költségvetési zárszámadás elfogadásától, ám akkor, ott ez felér egy forradalommal. A harmincnyolc éves ügyvéd nagykőrösi vallásos zsidó család sarja. Ortodox nagyszülei nem élik túl az auschwitzi deportálást, édesanyja húgaival hazatér. Terebélyes családfájuk megrajzolhatatlan; talán eleget mond az is, hogy édesapjáék tizenketten voltak testvérek. Apai ágon egyébként nemcsak a zsidóságot örökli, hanem az ügyvédi pálya iránti vonzalmat is. Nős, felesége bíró, három gyermeke is „tradicionális”, neki szintén két testvére van. Feldmájer Péter nem afféle „újzsidó. Családjukban a neveltetés szerves része a zsidó hagyomány, a Jiddiskeit. Nagykőrösön a maradványzsidóság elnevezés legfeljebb mennyiséget, de nem minőséget jelent. A Feldmájerek háború utáni története egyben a helyi hitközség krónikája. Apja után bátyja lesz a helyi közösség vezetője. Nem hagyjak elkótyavetyélni a nagykőrösi zsinagógát, ma is használják nagyobb ünnepeken. Ha nem is jön össze minden szombatfogadásra a minján, az ottaniak igyekeznek havonta legalább egyszer közösen imádkozni. A helyi kóservágási igényeket praktikusan elégítik ki, az ország jelenleg egyetlen sakterét, Weisz bácsit maguk szállítják háztól házig. Feldmájer Péter nemzedékéből kevesen kaptak zsidó nevet (az övé: Eliezer Jicchok ben-Avrohom), kevesen lesznek bár micvák (őt először 1966-ban, Szegeden szólítja a Tórához Raj Tamás). A hatvanashetvenes évek fordulóján Szegeden markáns zsidó élet szerveződik, melynek ő is részese. A korabeli hatalom nem sokáig tűri az öntudatra ébredést. Űj állomás életében 1970-ben a jugoszláviai táborozás, ahol zsidó fiatalok nemzetközi öszszejövetelén izraeliek „világosítják fel” a galut ifjúságát. Egészen más a légkör, mint amit zsidó körökben korábban tapasztalt. Ekkor fogalmazódik meg benne: „Forog a Föld, s a zsidóság egy nép!”. A tábor később is vonzáspont. Pirovác helység neve sok zsidó fiatal tudatába kódolódik. 1976-ban már Schöner Alfréd esketi őt a szegedi zsinagógában. Az egyetem befejezése után Kecskeméten ügyvédkedik, de továbbra is Nagykőrösön él. „Izrael kihelyezett tagozata vagyok — vallja. — A népirtásra a válasz: maradni kell. A zsidó nép csoda, mint egy fa, melyet kivágtak, gyökere a földben, ágait ienyesték, mégis él. Nyelve sincs, mégis nép. A csoda racionális magva az irracionalitás: a vallás. S egyszer csak újra összekapcsolódik a gyökér: az ország s a lomb: a nép. Zsidó nemzetiségűnek vallottam magam a népszámláláskor, de akkor leszünk igazán azok, ha birtokunkban lesz a nyelv. Talán, egyszer .. 1988-ban az MZSKE alapító tagja. Kecskeméten egyik szervezője az egyesület helyi sejtjének. A heti egy összejövetel megváltás az idősebb érdeklődőknek. 1990 óta az MZSKE vezetőségi tagja. Tavaly nyáron a MIOK képviselőtestülete a vidéki hitközségek delegátusaként választja a „Kilences Bizottságba”, mely a zsidó szervezetek közreműködésével a MIOK átalakításának feladatára hivatott. Ettől kezdve se éjjele, se nappala. Hosszú hónapok munkájával összeállítja a két új alapszabály (Budapest és az országos szövetség) tervezetét, amit a bizottság támogat s a közgyűlés elfogad. Elhárul a jogi akadály a MIOK átalakulása elől. Szukkótkor érkezik a hír — bocsánat a szóért —: Feldmájer „nem normális”. Tekintettel a sátoros ünnepre, három gyermekével kiköltözött a kertbe. Nem tesz egyebet, mint komolyan veszi a parancsolatot: „Lakozz sátorban hét napon át!” Hűvös az október, de a gyerekek öröme íelhevlti az ünnepet. A rossz nyelvek szerint Feldmájer kiviszi a telefont a kertbe, kéznél legyen, ha Budapestről hívják alapszabályügyben. A kecskeméti zsidó temető újramegnyitása is hozzá fűződik. Vízügyi, talaj-, valamint hitközségi engedélyek beszerzésével telik „szabadideje". Az őszi ünnepekkor a temető újra a közösségé. Két nappal később meghal egy helybeli aszszony, már zsidó sírba fekhet. „Micvá gdolá” — nagy jótett — mondják erre. „Ha a temető eltűnik — feleli Feldmájer —, nyoma se marad, hogy valaha itt éltünk, mi zsidók.” Közben a szakmai közéletben is hallatja hangját. Az Emberi és Polgári Jogok Egyezségokmánya kimondja: „Mindenki joga, hogy ügyét nyilvános és rendes tárgyaláson rendes bíróság bírálja el.” A magyar polgári perrendtartás ezzel ellentétes rendelkezését a peren kívüli eljárásról dr. Feldmájer Péter indítványára az. Alkotmánybíróság megváltoztatja. A Magyar Közlönyben megjelent módosítás, a „lex Feldmájer” jogászi körökben egy csapásra ismertté teszi nevét. Erőteljesen foglalkoztatja őt a zsidó hitfelekezetek sorsa és jövője. „Azt szeretném — mondja —, hogy a rabbikar felfrissüljön, új, fiatul vallási vezetők kerüljenek a közösségekhez. Ésszerűsíteni kell a hitközség apparátusát, bevonni az ifjúságot a vallási élet újraélesztésébe. Rendkívül fontosnak tartom az eredetileg javasolt zsidó csúcsszerv — közös érdekképviselet — létrehozását, mert ez gyakorlatilag nélkülözhetetlen. Ahhoz is szükséges, hogy a visszakerülő ingatlanok s a jóvátétel egyéb, nem személyre szóló részei tisztességesen leljenek gazdára. Politikailag is csak ez az elfogadható viszony az alternatív zsidó szervezetekkel szemben." * * 1991/4 «a. t. g. Magyar fogorvos DR. KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde. Rendel: minden nap, előzetes bejelentés alapján Foghúzások ★ Tömések ★ Koronák-kídak Gyökérkezelés ★ Protézisek -k Gyors javítások 97-52 64th AVe. Forest Hill, NY 11374 (közel a Queens Blvd.-hoz, az R és GG földalattival) Telefon: (718) 275-7552 biztosításokat elfogad Miután keveseknek adatik meg, hogy tévé közvetítés útján rendszeresen figyelemmel kísérjék az ország házában történteket, s ezért nem is hallhallák-láthulták Kaj Tamás főrabbi-képviselő beszédet a kárpótlási vitában, így az alábbiakban tájékozódhat a kedves Olvasó a beszédről. „Egy régi erdélyi dal szól a hajnali kakasszóra váró emberről: Szól a kakas már, ■majd megvirrad már, — talán nem véletlen, hogy ebben a dalban is állandóan ismétlődik a szó: várj madár, várj, te csak mindig várj. Ügy tetszik, a kárpótlási törvényjavaslat alá akarja támasztani a dal szövegét. Azok, akik 1938 és 1945 között károsultak — s ezek között bizony jócskán vannak zsidók — ismét csak várhatnak. Szauter Rudolf MDF képviselő azt mondta: a zsidóság kártérítése ügyében nincs minden szál elvarrva. Szeretném feltárni, hogyan is néz ki voltaképpen ez a kérdés. Bizonyára mindenki tudja, hogy a párizsi békeszerződésben az akkori magyar állam, amely jogutódjának tartja magát a inai magyar kormány — kötelezettséget vállalt a 27. cikkely aláírásával s ezt törvényerőre emelte az 1946. 25. számú törvényben. E szerint a második világháború alatt a zsidó áldozatok ingó es ingatlan vagyonára a magyar állam nem tarthat ■igényt. Ennek a törvénynek — mind a magyarnak, mind a párizsi békeszerződésnek — a megvalósítására soha nem került sor, sői ennek a kijátszása következett be. Nagyon furcsa és nagyon rafinált módon. Megalakították annak idején az Elhagyott Javak Kormánybiztosságát, amely átalakult — bejelentés nélkül, — az ’50-es években ún. Zsidó Helyreállítási Alappá. Ennek a Zsidó Helyreállítási Alapnak a teljes iratanyaga, — egy szobányi anyag — az Állami Egyházügyi Hivatal birtokába került, ahol titkosan kezelték, sok más titkos anyaggal együtt. Itt 337 000 elhagyott ingatlanról volt szó, országszerte. Az ÁEH megszűnésével ezek az iratok átkerültek a Művelődési Minisztériumba. Az iratokba, még Glatz miniszter úr idején a hitközség vezetősége betekintést kívánt nyerni, illetve kérte, hogy ezeket megkaphassa; mindmáig 'nem kapta meg. Előkerült viszont az utóbbi időben egy betétkönyv, s ez 070 000 forintot tartalmaz. Hogy mennyi volt korábban, azt nem lehet tudni, de a/.l sem, hogy mikor indították, mert ez a betétkönyv 1982-ből datált, az átvezetés körülményeiről semmit nem lehet tudni. Annyit viszont tudunk, hogy 2 évvel ezelőtt valaki, — ismeretlen személy — 2 millió forintot kiemelt belőle, 4 évvel ezelőtt mintegy 4 millió forintot, ugyancsak ismeretlen személy vett fel. A Magyar Zsidó Levéltár hivatalos emberei kérték a betekintés lehetőségét, az iratanyagok átutalását, — de semmi sem történt. Az utóbbi időben megalakult a Holocaust Áldozatok Magyarországi Szövetsége elnevezésű szervezet, amelyet a MAZSIHISZ, továbbá a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete hozott létre. Ez a szervezet is megpróbált hozzájutni az anyaghoz, teljesen eredménytelenül. Annyit tudunk, hogy ingóságok is voltak, és hogy az aranyvonat a csendőrség átvételi elismervényeivel állt össze. Ezeket az értékeket, tehát ezt a bizonyos legendás alanyvonatot, a szegény deportált zsidóktól elvett ingóságokból „hozták léire”. Ezeket a tárgyakat az osztrák állam a háború után visszaadta a magyar államnak. Nem lehet tudni pontosan menynyit, mit és mi lett a sorsa. Azt beszélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének 87,2%-a ebből jött létre. Folytathatnám a sort, s mindenesetre megállapíthatjuk, hogy ezek az ügyek feltáratlanok. Ahogy Szauter Rudolf mondta: nincs minden szál elvarrva. Vannak, akik vitatják az egésznek a felvetését, különösen az időrendi sorrend kérdésében, miszerint előbb kellene, — úgymond — megtárgyalni a napirenden lévő kérdéseket, az elmúlt rendszer áldozataival kellene foglalkozni, majd azután később, — „várj madár várj” — később mások is sorra kerülnek, úgy mint a magyarországi németek ügye, vagy a zsidók és egyéb deportáltak kérdése. Ez az elv sajnos nem fogadható el, hiszen olyan emberekről van szó ebben az esetben, akik közül a legfiatalabb is betöltötte már a 70. évét ás minden perc fontos, minden perc emberéletek ügyében dönt, amely perc a halasztást céh zza. A második téma, amiről beszé nek: Kérem ezek az emberek jóvátétt .t kaptak annak idején már a nyugatn met kormánytól. Az igazság az, hogy 19'3-tól 1971- ig valóban megindult egy jó /áletel, ezt azonban a magyar állam kapta, mégpedig összesen 100 millió márkát, amelyet azért fizetett az akkori nyugatnémet állam, mert kint Németországban a táborokban elvett javakat akarta ellensúlyozni. Ezt az öszszeget azonban az áldozatok nem márkában kapták meg, a legtöbb 13 000 forint volt, amihez saját jogon juthattak. Azután voltak ún. maradék összegek; 6500 forintot osztottak szét személyenként, azok között, akik egyáltalán jelentkeztek. Voltak persze más kérdések is, mint pl. azok a szerencsétlenek, akiken kísérleteket végeztek, ál-orvosi kísérleteket. Ezeket 1966 őszétől kezdték feltárni és 1970 tavaszáig folytatták a vizsgálatot. Részükre a magyar állam kapott mintegy 8,5 millió márkát, amelyet azonban — úgy hírlik — nem márkában kért, hanem fekete Mercedesekben. Az orvosi kísérletek áldozatainak járó összegekért kapott Mercedesekben utaztak az akkori elvtársak, netán a mai urak is. Ezek az összegek tehát „nem teljesen elvarrt” jóvátételek. Egy másik ellenvetés szerint itt nagyon sok minden találkozik egymással, úgy mint jog, politika, gazdaság, erkölcs. Ez igaz, ha a jogot nézzük, el kell mondani, hogy ez a sajátos diszkrimináció, hogy a korábban károsultakat kizárják a jóvátétel kérdéséből, ez a jogi keret szűkítését jelenti, olyan jogfosztást, amelyet semmilyen jogállam nem engedhet meg magának, nem beszélve az egyéb jogszabályokról, amelyek korábban kártalanítást rendeltek el, ezekkel kapcsolatban nem lehet visszamenőleg jogszűkítést gyakorolni. Politikának is lehet nevezni, mert ha ezzel a fontos politikai kérdéssel valóban nemzeti konszenzust érnénk el, — ahogy többen említették, — de mint látjuk ennek a vitának a vetületéből, éppen az ellenkezőjét érjük el: politikai békétlenséget, és ez nem lehet célja senkinek. Végül lehet gazdasági kérdésnek is tekinteni, de csak akkor, ha Összekapcsolódik a privatizációval, ha valóban megindul egy gazdasági felélénkülés a kárpótlási jegyek révén, de tudjuk, hogy ez nem igaz, hiszen az eltelt másfél esztendőben mindössze az állami vagyon egy százaléka került privatizációba, s legfeljebb mégegyszer annyi külföldi kézbe. És legvégül az erkölcsi vetület: Hogyan léphetünk fel erkölcsi alapon, ha jogfosztást akarunk elvégezni? Ez egyszerűen lehetetlen. Tiszta lappal kellene indulnunk a magyar történelemben, ám ez a tiszta lap nem épülhet jogfosztásra, nem épülhet a még életben lévő szerencsétlenek újabb ni egzsarolására. ÜJÉLET MAGYAR KÖNYVEK, LEMEZEK, MŰSOROS MAGNÓ-KAZETTÁK Szeretettel várjuk az új magyar-zsidó kultúrát teijesztő üzletünkben, Petach Tiltva központjában: NOSZTALGIA ÜZLET Hovevei Cion 32 — Petach Tikva. Tel.:930-1953 I SAJTÓTÜKÖR
