Newyorki Figyelő, 1990 (15. évfolyam, 1-15. szám)

1990-01-03 / 1. szám

12 NEWYORKI FIGYELŐ 1990 január 3. UNGAR JÓZSEF (Los Angeles): ANDREW FARAGÓ/Dr. FARAGÓ ANDRÁS: FIATALKORI EMLÉKEK (Befejező rész) EM LÉ KEZE SEK. . EMLÉ KEZE SEK. (Folytatása 10. oldalról) Reggeli után munkára sorakoztunk. Meg­jött a százados és a hadnagy. Előbbi megkérdez­te: — Hogyan akarja kivinni őket munkára ? — A válasz ez volt: — Gyalog. - Mire a százados mér­ges lett: — Ezek menjenek öt kilométert gyalog és utána dolgozzanak, közben a soffőr nyujtódz­­zon a hűvösön ? — A teherautó perceken belül megjött. Bunkert ástunk ki, amit másnap az utá­szok felrobbantottak. Munka után ismét a teher­autó szállított haza minket. Eleinte a lakossággal alig érintkeztünk, ké­sőbb azonban elharapództak a kilengések. Ekkor kiköltöztettek bennünket egy csetnik laktanyába. Jöttek a nagy ünnepek. Gondolni sem mertünk szabadságolásra, mégis a százados Szuk­­koth-ra elengedett bennünket. A falu kevés zsidó lakosánál láttak bennünket vendégül. A templom­ban aludtunk. Néhány nap múlva villámcsapásként ért a hír,hogy a századot visszahívták leszerelni. A szá­zados közölte, hogy elintézte a minisztériumban, aki akar, tovább szolgálhat. A főhadnagy viszont erről le akart beszélni bennünket. Természetesen mindenki haza akart menni. A százados még fi­gyelmeztetett bennünket, ne higyjük, hogy a há­borúnak rövidesen vége és leszerelnek minket. Leszerelés után indítanak majd mindnyájunkat a frontra. Búcsúzáskor beszédet is tartott és el­mondta, hogy kellemesen csalódott bennünk.Ed­dig úgy ismerte a zsidókat, mint csalókat, de mi bebizonyítottuk, hogy hasznos munkát is tudunk végezni.Kívánja.hogy maradhassunk családunkkal és ekkor — könny jött a szeméből. Szakaszveze­tőnknek egy köteg pénzt adott át, ossza szét kö­zöttünk, ez megmaradt a kosztpénzből. Szegedtől marhavagonban utaztunk to­vább. Nem értettük, miért megyünk Pest felé, ho­lott Nagyvárad felé közelebb. Ott megtudtuk, hogy a főhadnagy két szekér megspórolt élelmi­szert vétetett le a vagonból és vitte haza magának. Tizenegyed magammal nem kerültem le­szerelésre, mert fiatalok voltunk. Kassára irányí­tottak bennünket. Lábam előzetesen megdagadt, mert feltörte a bakka ncs. Kassára érve már gyötrő fájdalmaim voltak és lábam térdig bedagadt. Mi­­lakdvits főhadnagy meglátott. Kérdezte, mi ba­jom. Azt válaszoltam, hogy tetanuszom van. Ő erre kijelentette, hogy ő majd meggyógyít. Két lábával ráállt a lábomra és úgy taposta, majd el­zavart. A zászlóalj orvosa meglátta, hogy lábam be van kötve. Megvizsgált. Hogy mit dolgozott rajtam, nem tudom, mert rosszul lettem. Más­nap reggel, mikor már lábam szakszerűen be volt kötve, felelősségre vont, miért nem jelentkeztem kellő időben és azzal fenyegetett, hogy feljelent öncsonkításért. Elmondtam neki Milakovitssal való esetemet, amit ellenőrzött a gyengélkedő könyvben és megállapította, hogy valóban a főhadnagy húzta ki nevemet a könyvből. Mi­­lakovitsot háború után hasonló kegyetlenkedé­sek miatt, életfogytiglani fegyházra ítélték. Az orvos tíznapi gyengélkedőre küldött, ahol minden nap új kötést kaptam a lábamra. A szeretfalvai 8/3 tényleges századhoz ke­rültem vasútépítésre. Télig dolgoztunk, majd két havi szabadságra küldtek. A szabadságról való bevonulás után még Pészach'g dolgoztam, amikor felülvizsgálatra küldtek és leszereltettek. Később tudtam meg, hogy leszerelésem után századomat a frontra irányították.... katolikus hitre és demonstrálásul ó- és új­­testamentumi idézetekkel mindjárt térítési munkát akart kezdeni nálam is. — Többé nem találkoztam vele. 1956 utáni első magyarországi vissza­­látogatásom alkalmával érdeklődtem utána egy volt újpesti munkaközösségi kollégájá­nál, akitől meglepő hírt kaptam. Még a szovjet csapatok beavatkozása előtti na­pokban Újpesten egy rögtönzött szabad­téri ünneplő tüntetésen dr. Rajki is felszó­lalt: - Innét üzenem - mondta hogy el­jött a megváltás, a felszabadulás. "Jóakaratú emberek mindjárt feljelentették. Letartóz­tatták és két évi fogvatartás után halálra ítélték éskivégeszték. Hogy milyen kapcsolata volt dr. Raj­­kinak Nagy Imrével vagy a mozgalom más fontos személyeivel és mi történt családjá­val, erről nem kaptam információt. A KOZMA UTCAI ZSIDÓ TEMETŐ m HEYMANS PHARMACY 5101 13th Avenue Brooklyn, N.Y. 11219 Phone: (718) 435-5644 Beodünk magyarul, héberül és jiddisül is. A legfigyelmesebb kiszólJ0ás! E hirdetés felmutatói kedvezményben résestlnek' Hungária Radio N.Y. WNWK FM 105.9 Levelezési cím: 245 E. 80th St. NYC 10021 Telefon: 212/570-6441 mikrofonnál: APATINI GYULA Hírek - magyar zene - hazai sport politika - NY magyar gazdasági élete Magyar .segítsd a magyart Program vezető: Apatini Gyula Munkatársak: Medey István v. orsz. gyűl. képv. Hamos László H.H.R.F. elnök Minden szombaton 2-3-ig vasárnap este 7-8-ig MEGJELENT ! SCHWARTZ JEHUDA (Izrael) héber nyelvű műve: A MAGYARORSZÁGI RABBIK ÉS MUNKÁSSÁGUK képes története. Ara postaköltséggel együtt: 21.50 dollár. Megrendelhető a NEWYORK1 FIGYELŐ kiadóhivatalában. NEWYORKI FIGYELŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 136 East 39th Street New York, N.Y. 10016 Tel.: (212) 683-5377 vagy (212) 725-1211 - Ext.51. Hkdetésid() tételek: 1 inch-l hasáb 1 md»-2 hasáb 1/8 oldd 1/4 oldal 1/2 oldal Teljes oldal Álláskeresők kedvezményben részesülnek 10.00 20.00 37.50 75.00 150.00 Az első hat oldalon 300.00 szereplő hirdetések d$a megállapodás szerint Idei temetőlátogatásunk során,ami­kor feleségemmel felkerestem közeli és tá­volabbi rokonaink sírjait, széltében-hosszá­­ban bejártuk csaknem az egész temetőt. Sajnálatos, szomorú helyzetet találtunk. A bejárati elülső részektől eltekintve a temető ápolatlan, gondozatlan. Néhány főút kivé­telével az utak és a parcellák sorközei csak­nem járhatatlanok. Embermagasságú elva­dult növényzet, letört faágak,sírkődarabok, néhol egész kövek lehetetlenné teszik az utaktól beljebb fekvő sírok felkeresését.Ha sikerül is kétkézi munkával bejutni a bozó­tos sorok közé, legtöbbször tépett ruhával, bepiszkolódottan kerülünk ki onnét. Meg­nehezíti a sírhelykeresést az is, hogy sok he­lyen hiányoznak a parcellát jelző táblák, a soijelző kövek pedig nem találhatók vagy olvashatatlanok. Gondozó személyzetet nem találtunk Két év előtt még volt néhány régi betanult munkás, most már ezek sem voltak óit Pa­naszos érdeklődésemre azt a választ kaptam a Hitközség központjában, hogy nem kap­nak temető-munkásokat, nem is bíztatta! közeli javulással. így hát marad holtan a „holtak birodalma." A hosszú temetői zarándokút alatt sok-sok érdekes sír mellett mentünk el.Gaz­dáik közül, csaknem a jelen század elejéig visszamenőleg sokat személyesen is ismer­tem. Kiváló írók, az irodalom minden ágá­ból. Világhírű művészek a művészetek minden ágából, muzsikusok, zeneszerzők, színészek, énekesek. Híres rabbik. Tudósok az elméleti és gyakorlati tudományok min­den ágából. Egyetemi tanárok az orvosi, jo­gi, bölcsészeti és mérnöki karból. Politiku­sok, parlamenti és felsőházi képviselők .leg­magasabb rangú bírák és közigazgatási em­berek. Hírneves kiválóságok az ipar, keres­kedelem, mezőgazdaság és a közélet egyéb területeiről. Mindezek önérzetesen, sőt mondhatni, büszkén vallották magukat ma­gyar zsidóknak.Tevékenységük nagyban hozzájárult a magyar kultúrális és gazdasági éi-t fejlődéséhez. S most mindez hiábavai v t? ! Gondolok a világ minden tájára m: első világháború előtti időktől kezd\ • kivándorolt magyar zsidó kiválóságokra. Karmesterek, énekesek a Metropolitan Operából, zeneszerzők, filmemberek a szakma minden ágából, ipari, kereskedelmi hírességek, tudósok, stb. Sok évtizedes tá­voliét után ezek is büszkén vallották és vall­ják magukat magyar zsidóknak, — így is tartják őket számon. A bejárathoz visszatérőben megáll­tunk az I. világháborúban elesett, több, mint tízezer magyar zsidó katona emlék­művénél. Feltettem magamban a kérdést: Ez is hiábavaló volt ? Végül megálltunk és némán imádkoz­tunk a döbbenetes emlékfalnál, ahol a náci­nyilas uralom alatt legyilkolt és elpusztult többszázezer magyar zsidó áldozatból csak néhány ezernek a neve van felvésve. - a jelenre gondolva most már nem kérdő, hanem állító formában kell mondanom, hogy mindez hiába való volt... eOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQC KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA ooooqooooooooooooooooooooooo» mártír emlékkönyvek Or. Atlasz Miklós: Az élet forrása Auer Pál: Fái évszázad Bán Oszkár: Zsidó versek Benamy Sándor: Rémtattek Berkesi András: Siratófal Berkesi András: Szól a kakas már... í l-’en McCull: Tövismadarak Oán Ofry: A húszéves Izrael (Album) Deutsch László: Damaszkuszi kunetes Efráim Kishon: tOO Humoreszk Gondos Margalit: Végállomás GondosMargalit: Válása Yarkon utcában Gondos Margalit: Vacsora Jaruzsálamban Galili Ervin: A pusztulás és feltámadás nemzedéke Greatz: Zsidó történelem l/VI Hans Habe: Mint hajdan Dávid Hans Habe: A küldetés Halász Péter: Kölcsön kapott élet Harsány i László: A kőszegi zsidók Harsányi László: A szentesi izraelita hitközség története Dömén István: A győri izraelita hitközség története Dr. Jesurun Élijáhu: Szabadságharcosok Jólesz Károly: Zsidó hitéleti kislexikon Jaroslav Hasak: Srejk Dr. Katz J.: Várzivateos idők nyomában Krúdy Gyula: Tiszaaszlári Solymosi Eszter Kolozsvári emlékkönyv magyarul és héberül Ladányi László: A lángoló özvegy Ladányi László: TOzözön Linksz Arthur: Vissza nézek...Ifjúkorom Magyarországon Moess Alfréd: Past megye és Pest-Buda zsidóságának -demográfiája 1746-1846 Rappeport Ottó: A csend kiáltás Stark Valéria: A gyepre lépni tilos Schaber Sándor:Magyar zstió oklwáltár Tabi László: östintán szólva Vadnei László: Hacsak ás Sajó Zsadányi Oszkár: M indánki szolgája Zoltán Deztö: Hétpecsétes titok M. GOLDSTEIN KÖNYVESBOLTJA 4418 16th Avenue Brooklyn, N.Y. 11204 Tel.: (718) 853-5708

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom