Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1989-01-19 / 1. szám

1989 január 19. NEWYORKI FIGYELŐ 7-íS^círt*-0 FIRST HUNGARIAN LITERARY SOCIETY JACK HAHN: EGY KIS JIDDIS Gyengém, hogy írásaim elé mottót, afo­rizmát fabrikálok, de ha a jiddis nyelvről van szó, nincs bátorságom saját aforizmát alkotni, olyan idézetek után, mint: Ha az apa segít a fiának, mindketten nevetnek, ha a fiú apjáwk, mindket­ten sírnak. Vagy: Vigyázni egy serelmes leány érzelmeire, nehezebb, mint egy zsáklal telt bob hákra. Nem régen eléggé szemtelen voltán, és ír­tam mottó a jiddis nyelvvel kapcsoolatban. A mondat közepén eszembe jutott Sólem Alechem bölcs mondása: Az okos részére az Élet: álom. A butának: játék. A gazdagnak.komédia. Tragédia a szegénynek. - Azonnal abbahagytam az írást. Az osztrák, német humor virágik, mert a mai humorista ugyanazcn a nyelven mondja,írja, állítja össze vicceit, mint 150-200 évvel ezelőtti elődei: németül, aminek szövegét a mai ifjúság teljesen megért. A mai zsidó fiatal nemzedék túlnyomó többsége nem tud jiddisül és csak az angolba át­ment szavakat ismeri, mint: mesüge, stik, kóser jente, ganef... Nem gúnyolódnak, de a szülők iránti tisz­teletből enyhe mosollyal hallgatják a részükre kihalófélben levő, furcsa zenei rezgésű nyelvet, míg az öregek a Second Avenue jiddis színházába tömegestül jönnek földalattival, autóval vagy kü lön buszjárattal a közeli városokból, mert az elő­adásokon a régi dalok hallhatók: Brifele der Ma­rne, Beiz, májn stétele Beiz, Májn jidise Mámé... A legutolsó előadáson én is jelen voltam és furcsa dobogással szívem tájékán figyeltem a 400 főnyi hallgatóság semmivel sem törődő, előrehaladott korát nem szégyelő, rapszódikus érzelmeit, nevetésének és könnyeinek egyvelegét. Három óra alatt kaptunk humort, komoly irodalmat, zenét, táncokat. Jellemző, hogy az idősebb szereplők Zalmen, Moise, Sara, míg a fia­talok már Michael, Paul, Phyllis, Joanne névre hallgatnak. Fiaim több nyelven beszélnek, többek kö­zött németül is, de ha jiddisre fordul a társalgás, minden harmadik szót le kell fordítanom, ezért időt és fáradságot nem kímélve, összeállítottam részükre egy kis szótár-csokrot. luesz: Ha férfi követi el, bűn - ha nő: tévedés. IUhr,;ne sei ajlom.A kire sokan csak akkor gon­­lolu'k. ha hajban vannak. Snorrer: A lusta ember foglalkozása. Sofár: Rekedt trombita. Epcsz: Jobb, mint semmi- Mindenben elhanyagolt ember, aki fütyül a világ véleményére. Gtiiiciáncr: Nem büszke a< ra, hogy drejkopt de nem is zégyeá. opj: Próbálja bebizonyítani, hogy 2x2-5. >'"■ kap 2x2-3. Klote: Bocsánatot kér és aztán lép a lábad' Kurve: Minden nyelven ugyanaz. Luftmensch: A sóg>rom. Loksen: Amire nincs rím. Szidur: Régi, elkopott imakönyv, amit 20 éve használsz, tudod,hogy ki kellene cserélni, de nem teszed. T.ümud: A világ zsidóságának eszperantó nyelve. Talisz: Minden két percben lecsúszik a válladról, mégsem idegesít. Midras, Misna: Amiről a legtöbb apa nem tudja, mi fán terem, mégis azt akarja, hogy a fia tanulja meg. Sáh: Fogd be a szád. Gevált: az oy szócska nélkül olyan, mint étel sót­­lanuL Kapcen: Sokkal szegáiyébb, mint te. Hák in csájnik: Mellébeszél. Klezmer: Zenész, aki kotta nélkül tud minden dalt, még azt is, amit jövő évben fognak kompo nálni. Misna: Minf az anyósom: mindent ismétel. ...................................HU» MEGJELENT! FRIEDMAN BENJÁMIN: A ZSiCÓ VALLÁSI ÉLET SZABÁLYAI A hagyományhű zsidó élet közért­hető szabályai a Sulchan Áruch magvas összefoglalása. Megrendelhető a NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatalában. Ára: S dollár. l'P kérjük olvasóinkat, hogy HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL hivatkozzanak LAPUNKRA 323 EAST 79th STREET NEW YORK, N.Y. 10021 Tii:HO«43S JOHN MAUTNER elnök FRED HERZ alelnök Rovatvezető: MAUTNER MIMI A téli idényben sok tagunk és vezetőnk utason melegebb éfiajlatra. Ez azonoan nem akadálya tnnak, hogy a klubélet zavartalanul folyjék. A hangulat, az ellátás és természetesen a kártyacsaták a régi mederben folytatódnak. Kukúrális rendezvényeink ugyancsak vív­ótérnek, amint a szabadságukról visszaérkező vezaőink aktivitása megújul Önképzőkörünk tehát nem ül a centenná­­rts ünnepség eredményezte babérokon, hanem to­vábbra is méltó módon foga érvényre juttatni a magyar kultúra ápdását. Minden érdeklődőt szeretettel vá-unk Midrás és a feleséjem próbálnak mindenhez kom­mentárt fü:1 i. Parve: Hu nem akarod tudni, hogy az étel zst. ■ e vagy tejes. a ha ! : Belátod, hogy nekem van igazan. ? Gesmát Aki a zsidóságot okolja, hogy nem tudott "lőre jutni. Ligner: 99 %-ban azt hiszi, hogy olyan hülye vagy, hogy mindent elhiszel, amit mond. M ej szele: Ha jó a törté net ef feltéve, hogy nem ol­vastad valahol. Córesz: Ha a hajalon lányod állapotos. Krenk: Ha rájössz, hogy a fiad homosexuális. Gottenyu: Ugye vigyázni fogsz reám Kabaliszt: Tudós, akit sokan tisztelnek, de kevesen tudják, mit tanulmányoz. Mainzer: Aki azért született, mert a fiú nett tartot­ta be a házassági ígéretét Landsman: Aki, ha szegény, gyakan pénzedbe kerül A goj: Kereztény ember. Ha jó vevőd: A gój. Mit écesz bin ich atsgezorgt: Kevesebb duma, több rachlesz. Kibitz: Azért van, hogy a vesztesnek legyen kii szidni. Bóvli: Vacak árúckk, ha veszed. Ha eladod, az már different story. Pisti’: Amelv előtt sokai gondolkodnak, hegy 10 vág) 25 pemyt dobjanak-e be. Smate: A nő részére 3 hónapos öreg rongy. A fér­fi sovány bankkontójának újabb megterhdése. Nedán: Midig a fele, amit az após Ígért - az eskü­vő előtt. Slemil-t ö^e szidják. Nzbich-ef: sajnáltuk. Nu ? ? !: Mi történt ? i\ti ? Nu ? ? : Az elejét tudom, mondd el a mu*m részé’, di gyorsan. Rebe: Akinek akkor is igaza van, ha nincs iga^u. ticuenyu: Aki csak a Teremtőtől ésarebe yi. Blincesz: Biztos gyomorégés, amiért fizettél Samesz: Keveset keres, de engedik sokat besz. Mispoche: Nem tehetsz róla - örökölted Mcsugene: Akikből több millió szaladgál a bolon­dok házán kívül. Mesugász: Szegény ember részére: hülyeség gaz­dagnak hobby. Ha nem értsz jiddisül, akkor hiányzik az életedből egy bizonyos szellemes, édes-bús, külttn­­leges szavakkal füszeremt kultúra, ami nem hal­hat meg, mint az évszázados kövek között áttörő fű. Ha nem tudsz jiddisül, szegényebb vagy több ezer felejthetetlen történettel ZEIT MIR GÉZ INT UND STARK ! »ooocoooooeooooooooooooooonooc ^^eOOOOOOOOOP B B BWBOOflflOWWW*01»1 FELHÍVÁS A magyar zsinagóga album kiadására kérjük, hogy küldjön be 75 dollárt a Magyar Zsidók Világszövetsége címére: WORLD FEDERATION OF HUNGARIAN JEWS, 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016. Az adóból levonható hozzájárulás fel­jogosítja a befizetőt a jövőben megjelenő könyv egy példányára, a könyvbe*? rzjáí vagy családja nevének megörökítésére. Mi, a szervezők nem egy nagy adományra számítunk. Szeret nők, ha La könyv a magyar zsidóság összefogásával jelennék meg. Kb. 400 _ jelentkezőre van szükségünk a költségek előteremtéséhez j< aBOPPOQQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOPeo^SQP*^ I 0 POSKKORVIN Hungarian Books and Records 2» t tM St, lm» T«fc, N. T. I002S KA <**. é> u. Simi kSiM) T*w«ii(2i2) man (212) 734-3«« GYÖRGYEY KLÁRA: Arrogáns alázatul, esszék, kritikák 12.­C» A BOR ÁRON: Szibériai trilógia: Embertől kelet­­re-Szögletes Szabadság-Évszázados emberek 36.­­SZEPES ORSI MÁRIA: A vörös oroszlán; misztikus regény 15.. SZTÁRAY ZOLTÁN: Hudson-parti álom; elbeszélések jo.. j 655^5 FORR AI ESZTER: PÁRIZSI LEVÉL VIEIRA DA SILVA SZÍNES KALEIDOSZKÓPJA... Kiállítás a Grand Palais termeiben -A/ idei kiállítási idény fénypontja a 80 esztendős,portugál származású Vieira da Silva gyűjteményes kiállítása. Már éppen ideje megismertetni a nagyközönséggel ezt a különös eredeti festészetet. Aki szereti a szépet, a költészetet és a zenét, „egycsapás­ra" otthonra talál ezen a kiállításon. A szí­nek, mint a zenében a kottafejek egységes variációban dalolnak, vibrálnak. Vieira mondta volt egyik interjújában, hogy ő nemcsak látja, de hallja is a szineket. Ez a színes kaleidoszkóp vibrál előttünk, ahol a labirintusok átlósan ívelő, mozgó világából felbukkan a realitás:az épületek, a Könyv­tár, a Gare Saint Lazare, a metro. Eltűnik a határvonal az absztrakt és realista festészet között. Hogy jobban megérthessük festésze­tét, talán fontos, hogy megismerjük a festő­nő életét is, akiről több érdekes írás jelent meg, így Philippe Anne: L'éclat de la lumi­­ére, vagy Vallier Dora: Chemins d'approche című művei.A festőnő igen nehéz gyermek­kora bizonyára kihatott életművére. Korán elveszti édesanyját, a szomorú években az utazások jelentik számára az egyetlen örö­möt. Képein az utazások emlékét örökíti meg. Maga is „utas" a vászon előtt, kezé­ben ecsettel „utazik" a színek .kockák, geo­metrikus birodalmában. 1928-ban véglege Párizsba költözik, ahol a Grand Chaumiére Akadémiáján tanul. Fernard Léger és Bissi­­er tanítványa. Csodálja Bonnard, Friesz és a fauvista iskola mestereit. 1932-ben a ma­gyar Szenes Árpád felesége lesz, életük két művész harmóniája gazdag és élménydüs. Szenes Árpád sok gyönyörű portrét készí­tett Vieiráról, s Vieira is megörökítette félje arcképét. 1985-ben tragikus hirtelenséggel el­­húnyt Szenes Árpád,s hitvese egyedül küzd a művészet zegzügos dijain. A nyolcvanéves festőnő fiatalos len­dülettel alkot s kiállítások sorát rendezi, a vászonra direkt (vázlat nélkül) festett geo­metrikus tájak festője meghódítja a vilá­got Párizsban, Londonban, San Franciscó­ban, New Yorkban és még sorolhatnám, - mindenütt ismerik ezeket a képeket, ahol a tájak zenélnek, a kis „kottafejek" színkoc­kákká válnak. Párizsba érkező türisták figyelmébe ajánlom ezt a nagyszerű kiállítást. JPPgpaQOOQOooqQOOQQ<jgC8jáBej6eeQQooQaQo&

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom