Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1989-01-19 / 1. szám
8 NEWYORKI FIGYELŐ 1989 január 19. ANDREW FARAGO/DR. FARAGÓ ANDRÁS: EMLÉKEK (ezeket sem akarom megiratlanul hagyni) MUNKASZOLGÁLAT 1944 MÁJUSTÓL — Egy MUSZ-os század keresztmetszete és egyebek — rí. TÓTH MÜLLER ÁRPÁD: MAGYARORSZÁG „KEGYÚRI ZSINAGÓGÁI' (Folytatás az 5. oldalról) FEKETE JÓZSEF, villamos kocsivezető. Kecskemétről Jom Kippur előtti délután vagoniroztak bennünket az Abony melletti Paládicspusztára, onnét jártunk be a lebombázott szolnoki vágányzat helyreállítására. Nem könnyű munka a sínrakás, betanítás és védőfelszerelés nélkül, egy brutális szakaszvezető szidalmainak és bántalmazásainak kitéve. A hirtelen beállott hideg esős időben egy elhagyott, ajtó-ablakhiányos istállóban, egér- és patkányjárta betonjászolokban volt a fekvőhelyünk.A napi egyszeri ételt az esti hazatéréskor csak állva tudtuk megenni, asztal és szék nem volt az istállóban. Feketével egy vagonban mentem Paládicsra. Kissé goromba, nehezen összeférhető ember volt. Fehér karszallagos, keresztény feleséggel. Mikor ránk esteledett a vagonban és beállt a Kol Nidré ideje, Fekete azt kérte, hogy az édesanyja emlékére ő hadd gyújtsa meg a magával hozott ünnepi gyertyát... BÁRÓ KOHNER ISTVÁN, a híres szászbereki többezerholdas mintauradalom egyik tulajdonosa, csendes, szerény bajtárs volt. Sem a vagyonával, — amitől egyébként akkor már megfosztották, — sem a rangjával nem dicsekedett. Panasz nélkül dolgozott, mint a többi sorstárs. Elpusztult Mauthausenben. Ugyancsak mártírhalált halt az öccse, báró Kohner György is. Egy kis saját reptéri élményem: Egy alkalommal egy fiatal német repülős kiszemelt egy ed pl engem a csoportból és magával vitt egy földbeásott légelhárító gépfegyverállás kiépítésére. Mialatt én a 10-12 kilós gyeptéglákkal való kibélelést végeztem, „munkaadóm" lehasalt a gödör szélére, maga elé tette revolverét, elővett a zsebéből egy könyvet és félhangosan olvasni kezdett. Jámbor természetűnek néztem, ezért bátorkodtam megkérdezni, mit tanul ? — Philosophie — volt a rövid válasz. — Hová való ? Szülei hol élnek ? — — Kölnben. Apámé volt a falusi vendéglő, de lebombázták az állomást. Már negyedik helyről kellett a bombázások miatt elköltözniük. Kis szünet után (a munkában nem !) ismét vettem a bátorságot és naivnak tettetve magam, újabb kérdést adtam fel: — Nagy vasúti állomás Köln ? - Erre felugrott, felkapta és rámfogta revolverét, magából kikelve ordította: — W a a s ? ! Mit gondol ? 58 sínpár van. Bocsánatot kértem, mire lecsillapodott. Közben sötétedni kezdett. Nem tudták, hova lettem, már keresett az értünk jött keretlegény is, hogy visszavigyen a szállásra. A háború után voltam a kölni vasúti vendéglőben, kiszolgálás közben kérdeztem a pincért, hol van a tulajdonos. Azt mondták, hogy az öreg meghalt, a fia, „Der Herr Doktor" vette át a vezetést, de most éppen szabadságon van. így nem tudtam emlékeztetni a kecskeméti találkozásra. A századot 1944 októberében, az oroszok közeledtére előbb a sopronmegyei fertőrákosi kőbányába vitték dolgozni. A kegyetlen bánásmód, zord tél, hiányos táplálkozás, járványok, stb. következtében már ott sokan meghaltak. 1945 tavasszal a megmaradtakat a mauthauseni KZ-be vitték. Hogy ez mit jelentett, köztudomású. Az eredetileg 200 főnyi századból, azon néhány emberrel együtt, akiknek sikerült még októberben megszökniök és bujkáltak, összesen 42-en maradtunk életben, azonban ebből is sokan, a deportálásban szerzett betegségben és legyengülő sben rövidesen meghaltak. HONISMERET 1944-BŐL. A kecskeméti városszéli iskolához tartozó lakásban lakott Lőrinc nevű,aránylag fiatal igazgató-tanító. Ha találkoztunk az udvaron, köszöntöttük egymást. Egy júniusi napon betegségem miatt otthon maradtam a szálláson. Délfelé hoszszantartó szekérvonulásra és lovasléptekre lettem figyelmes. Kimentem az épület elé megnézni, mi történik. Szivfájdító látvány volt: Akkor hozták a nagykőrösi gettóból, lovascsendőr kísérettel a zsidó lakosságot a kecskeméti rézgálicgyár egészségtelen raktáraiban levő gyűjtő-gettóba. Rekkenő hőségben, nyitott társzekerekre feldobált öregek, betegek, nők, kisgyerekek, a magukkal vitt kis batyujukat szorngatva. A hozzájuk tartozó fiatalabb férfiak akkor már Ukrajnában vagy egyebütt munkaszolgálatban voltak. A zajra kijött Lőrinc is. A menetre mutatva kérdeztem tőle:- Mit szól hozzá, Igazgató úr ? —- Kérem, én nem haragszom az izraelitákra, - volt a válasz, de amit ma hallottam, nem csodálkozom rajta. -- Mit hallott, Igazgató úr ? — — Azt beszélik a városban, hogy a gettóban a testi motozásnál az izraelita kántor feleségének mellei között titkos rádió-leadó-készüléket találtak. -— És Igazgató úr elhiszi ezt ? — — Kérem, ha mondják, el kell hinni.— íme, így született a tudomány és a technika dicsőségére feltalált rádió ürügye alatt egy modern vérvád... (Vége) OOPQ PCjHS BPPB PQO OT5fi>OQ-Zala megye legnagyobb hitközsége Nagykanizsán volt. Nagyon régi a Chevra Kadisa, amelyet 1700-ben alapítottak. A nagyzsinagóga Batthyányi Fülöp gróf támo' gatásával 1817-21 között épültüosszú ideig ez volt az ország legnagyobb zsinagógája. Ebben a templomban hangzott el elsőként az országban magyar nyelvű szónoklat 1845-ben, s itt szólalt meg elsőként orgona is. A zsinagógát használták az 1970- es évekig. Jelenleg elhagyatottan áll. Zalaegerszeg első zsinagógája 1830 körül Szenczi szombathelyi püspök által adományozott telken épült. Az ingatlan 1848-ig püspökségi tulajdon volt, s évi egy aranyat fizettek a használatáért. 1904-ben szép új zsinagóga épült, s a régi elhagyottá vált. 1911-ben bontották le. A megye legrégibb hitközsége Zalaszentgróton volt. A 17.században alapították. A helyi földesúr gróf Batthyány Ferenc segítségével 1761-ben a lerombolt helyi vár egyik bástyáját alakították zsinagógává. Az 1950-es évekig állt. Nagykanizsától az ország legnagyobb zsinagógája címét Pápa hódította el 1846- ban.Gróf Esterházy Pál százezer téglával járult az építkezéshez. A hatalmas templom három emeletes, bizánci stílusban épült. Romos állapotban áll, raktár. A Duna-Tisza közén Apostag volt a legrégibb hitközség. Itt már a török időben is volt zsidó élet. A 17. század végén alakult a közösség. Az első zsinagógát 1768- ban árvíz döntötte romba. A helyén épült imaház leégett 1820-ban. 1822-ben épült az új, négy oszlopos zsinagóga. Az 1980-as évek elejére már félig összedőlt, amikor a falu lakossága összefogott a templom megmentésére. Jelenleg már részben újjáépítve látható. Albertirsa zsinagógája 1809-ben épült, raktárként áll még. Abaúj-Torna vármegyének legfontosabb hitközsége Abaújszántón volt.A Bettelheim-birtokon a 18. század negyvenes éveitől telepedtek le zsidók nagy számban. Szabolcs vármegye zsidóságának főrabbinátusa Nagykállóban volt. Itt született és élt Magyarország egyik legnevesebb rabbijai Taub Eizik, a Káliói Cáddik. Tanulmányai után 1782-ben tért vissza a faluba, ahol elfoglalta a megyei főrabbi-széket. A nagy rabbi buzdítására több, mint egy tucat zsinagóga épült országszerte. 1800-ban Nagykállóban is. Ez az 1970-es években összedűlt. Zemplén vármegye fontos hitközsége volt Mád.A 18.század közepén alapították. 1760-ban épült az első imaház, majd ennek helyén 1795-98 között különösen szép, négyoszlopos copf-barokk stüusú zsinagóga épült .Az 1950-es évek végéig működött. Az 1980-as években az utolsó pillanatban, már a nagyon romos épületet renoválták kívülről. A közeli Tarcalon is épült 1780 körül zsinagóga, amely már romokban áll. Raktárként áll Bodrogkeresztúr 1820 körül épült nagyzsinagógája is. Tiszabő a Jászság és Kúnság központja volt. Levéltárát 1765-től vezették. 1800- ban szép nagy zsinagógát építettek, amely a vészkorszakig állt. A hitközség azonban feloszlott 1921-ben. Békés vármegye hitközségeinek legősibbje Gyulaváriban volt. Az Almássy grófok birtokán 1720 körül alakult a hitközség. A 18. század közepén épült a zsinagóga, amelyet nagyünnepek idején deszkákkal megtoldottak, olyan sokan érkeztek ilyenkor a faluba. A hitközség megszűnt a 19. század végére. A zsinagógát lebontották, a temetőt exhumálták, a sírköveket Gyulára vitték. * JEz az írás kis bemutató a legrégibb magyarországi hitközségekről és zsinagógáikról. Bárjónéhány ezekből már a vészkorszak előtt megszűnt működni, mégis fontos láncszemek voltak a Magyarországon ezer éven át élt zsidóság történetében. A zsinagóga már állt 1765-ben. Helyén 1896-ban épült új. FOGSOROK, KORONÁK ÉS HIDAK ÚJSZERŰ KÉSZÍTÉSE EGY NAP ALATT!!! Biztodtók tanainak meghitelezését elfogásuk] Mindenfajta fog- és idegkezdés Fogadás ehfeetes megíllapodá» «erim vasárnaptól péntekig Beszelünk magyarul, jiddisül és oroszul ROBERT ADLER. D.D.S. fogorvos 5824 14TH AVENUE BROOKLYN. NEW YORK 11219 TELEPHONE (718) 438-8400 UHLIMITED FLIGHT & TOURS 1052 East 5th Street Brooklyn, N.Y. 11230 ma coder 718, 258-4885; 338-8798; 338-1581 Alkalmi, egyéni és csoportos utazások Budapestre és Budapestről egész éven át! kedvezményes árú utazások Magyarországra és Izraelbe ! minden utazással kapcsolatos ügy szakszerű elintézése KLM, SWISSAIR, SABENA, LUFTHANSA, PAN AM Gyógyfürdő túra lehetőség Magyarországra! • Személyes és figyelmes kiszolgálás • ROKONK1HOZATAL Hotelfoglalás, kocsibértés RENDELJE MEG MÁRIS JEGYEIT! További felvilágosítással szolgálunk hétfőtől péntekig!
