Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1989-04-19 / 6. szám
NEWYORKI FIGYELŐ 1989 április 19. World Federation of Hungarian Jews Bnai Zion hírei Magyar Zsidók Világszövetsége — America-Israel Friendship House America-lsrael Friendship House 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 — Tel.: 683-5377 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 — Tel.: 725-1211 ÉBREDÉST TÜKRÖZŐ VITAEST Zsúfolt teremben tartotta meg a Magyar Zsidók Világszövetsége gondozásában, a NEWYORKI FIGYELŐ a feszült érdeklődéssel várt vitaestet. A hallgatóság tagjai közül számosán érkeztek Long Island távolabbi helységeiből és New Jersey államból is. Roth Carole asszony, a Magyar Zsidók Világszövetsége női osztályának elnöke köszöntötte a megjelenteket és elsőnek üdvözölte dr. Sanders Iván professzort, aki a Világszövetsége kultúrbizottságának új elnökeként, mint a vita vezetője kezdte meg a szervezetben működését. Lapunk szerkesztője, a NEWYORKI FIGYELŐ képviseletében szögezte le lapunk elvi álláspontját a magyar-zsidó törzs és a magyarság viszonyát illetően. Lapunk álláspontját olvasóink már ismerik és ehelyütt nem ismételjük meg. Ezután került sor a vitaestet előidéző, ellentétes álláspontok ismertetésére. Tóth-Müller Árpád, a történelmi Magyarország zsinagógái albumának leendő szerzője, mély hatást keltő, megindító előadásban számolt be munkájának megindulásáról és eredményeiről. Kijelentette, hogy a magyar-zsidó kulturális örökség e fontos adalékának közzétételével a világ elé kívánja tárni a magyar zsidóság fényes kulturális eredményeit, ami által, nézete szerint, a legeredményesebben lehet az ismét erősbödő antiszemitizmus ellen harcolni. Dr. Berczeller Imre történeti visszapillantást vetett az antiszemitizmus keletkezésére. Széleskörű irodalmi utalásokkal bizonyította, hogy az antiszemitizmus elindítói valójában a keresztény egyház vezetői voltak, akik egészen a legújabb időkig, rágalmazták az egész zsidóságot. A magyarságnak a zsidósággal szemben tanúsított magatartására példákat hozott fel: a munkaszolgálat idején Petschauer Attilát vízzel öntötte le egy keretlegény a dermesztő orosz hidegben és a fára küldte kukorékolni, amíg meg nem fagyott.Radnóti Miklóst azért ütötte agyon a keretlegény, mert büszkén kijelentette, hogy ő magyar költő. Amikor holttestét megtalálták, a magyar irodalom díszére vált költeményeinek foszlányait találták zsebében. A felszólaló nem tartja magát Ábrahámnak, aki Szodoma és Gomorra megmentéséért vitába szállt az Úrral. 0 a hatmillió és bennük a hatszázezer mártír mellett áll, akiket magyar rendőrök és csendőrök tereltek öszsze, nem egyszer a magyar lakosság kárörvendő vigyorgása közben. Csengeri Imre ismertette részben Magyarországon és Izraelben tartott előadásaiból idevágó megállapításait. A fogalmak tisztázása esetén nyilvánvalóvá válik, hogy az egyes közéleti megnyilvánulások során azokat összezavarják, félreértik.A nép,nemzetiség, egyház, felekezet, vallás fogalmainak rögzítésére egyszerűen a magyar nyelv értelmező szótárát kell igénybevenni. A zsidó állam létrejöttével a vita tárgya új dimenziót nyert és a szőnyegen forgó kérdéseket ennek az új dimenziónak szem előtt tartásával kell elbírálni. Molnár Ágoston professzor, az Amerikai Magyar Alapítvány elnöke vázolta fel az Alapítvány célkitűzéseit és munkásságát, amely arra irányul, hogy Magyarországnak a világban elfoglalt helyzetében szellemi, kultúrális támogatást és segítséget nyújtson. A hallgatóságból felszólalók sorában Weiss Andor, az Emanuel Alapítvány ügyvezető alelnöke a Haggadából vett idézetekkel mutatott rá a magyar származású zsidóság jelenkori, égetően fontos feladataira: a múlt hagyományainak ébren tartása, a mártírokra való szüntelen emlékezés és a következő nemzedéknek a munkába való bekapcsolása. Ezért szükséges és fontos, hogy a túlélők és a második nemzedék egyaránt legyen jelen a május 21-én a Park East Synagogue-ban tartandó mártiremlékünnepélyen. A további felszólalók részéről nagyobbára az elkeseredés tört ki a vészkorszakban egyénileg átélt szenvedések ismertetésével. Elhangzott néhány utalás azokra is, akik emberek voltak az embertelenségben, de az álláspont vált uralkodóvá, hogy a magyar nép részéről jóval kisebb arányban voltak azok, akik az üldözöttek oldalán álltak, mint más államokban. Ezután került sor az est második tárgyának, a második nemzedék felelősségének kérdésére, amelyet dr. Fürst László hatásos felszólalásában ismertetett. Kiemelte Tóth-Müller Árpád hallatlan jelentőségű munkáját a zsinagógaalbum megalkotása terén. Az őt követő felszólalók a második nemzedék képviselőiből kerültek ki. Egyesek közülük ostorozták a jelenlegi magyarországi folyamatot és kétségüket fejezték ki annak őszintesége felől, mert a rohamosan növekvő antiszemita megnyilvánulások, az ezeket tiltó törvényes rendelkezések ellenére arra mutatnak, hogy a magyar hivatalos szervek nem tesznek meg minden tőlük telhetőt ennek kiküszöbölésére. A legfájóbb pontja ennek a viszonynak az, hogy 45 évvel a szörnyűségek után sincs még hivatalos magyar megnyilatkozás, amely a múlt bűneiért az egyetemes magyarság nevében sajnálkozását fejezi ki és bocsánatot kér. ELIZABETH FARKAS, Chapter 34 IBY FARKAS, Chapter 4b ÉVA KOVÁCS, Chapter SÍ YOLANA KARPEN, Chapter 55 BARBARA KLEIN, Chapter 56 IRENE WEISEL, Chapter 56 TESSIE MARKOWITZ, Chapter 57 LILY MARCULES, Chapter 71 HEDY MERZON, Chapter 73 ADELE SCHWARTZ, Chapter 96 ANNA BREITBURC, Chapter 104 LENORE NEWMAN, Chapter 162 RITA RAYM&N WEISS, Chapter 164 RACHEL HERSONSKY, Chapter 230 KLARA DIZENCOFF KUCHMENT, Chapter 176 AZ EGRI CSOPORT DR. KARDOS LÁSZLÓRÓL EMLÉKEZETT Hosszú ideig emlékezetes összejövetelt rendezett a Bnai Zion Eger-Debrecen egyesített csoportja április 2-án, az Amerika-Izrael Barátság Házának nagy auditóriumában. A hónapokkal ezelőtt elhatáorozott tavaszi összejövetel előkészületeit fájdalmasan megzavarta a csoport egyik alapítójának, dr. Kardos Lászlónak halála. A csoport vezetősége ezért elhatározta, hogy a tavaszi összejövetelt az elhúnyt emlékének szenteli. A délután háziasszonyai néhai dr. Kardos László baráti köréből kerültek ki. Jelentős hozzájárulások történtek azon célból, hogy a befolyó jövedelem tekintélyes adománnyá nőjjön a Bnai Zion haifai Medical Centere javára. A felszólalásokat Farkas Iby elnökasszony köszöntője nyitotta meg. Őt Róth József, a Magyar Zsidók Világszövetsége igazgatósági elnöke követte, aki mind hivatalos, mind pedig baráti minőségben emlékezett meg a Megboldogultról. Mel Parness, a Bnai Zion népszerű, országos ügyvezető alelnöke fejezte ki a központ dícséretét a csoport működéséért és a haifai Medical Center nemes célkitűzésének méltó szolgálatáért. Schwartz Sándor az egri barátok nevében ismertette Kardos Laci múltbeli tevékenységét, majd emlékére Giszkalay János gyönyörű versét szavalta el. Ezután került sor Kardos Rózsi és családja részére díszes okirat átadására, amely az egri csoportnak dr.Kardos László emlékére a Bnai Zion haifai Medical Centerének nyújtott hozzájárulásáról számolt be. Kardos Alex, az elhúnyt fia, könnyek között mondott köszönetét apja barátainak megnyilvánulásáért. A finom étkezés után Móse Katzburg kiváló játékával szórakoztatta a zenekedvelő közönséget, majd meglepetésként Herdán Tibor, az ünnepelt énekes adott elő nagy sikerrel egy kántori liturgikus számot. A gazdagon összeállított bazárnak jelentős része volt az anyagi sikerben. A csoport alelnökének, Stürmer Magdának sajnálatos gyengélkedése megakadályozta részvételét. A csoport lelkes vezetői. Farkas Iby elnök, Fried Kati, Fried Arthur pénztáros-titkár és Schwartz Sándor éjt-nappá téve fáradoztak a sikeren, amely várakozáson felüli mértékben hozta meg gyümölcsét. Dr. Sanders Iván elnök végezetül a tárgyilagosságra kérte fel hallgatóit, egyben, a megnyilvánuló közkívánatra, közölte, hogy a második vitaest rövidesen megrendezésre kerül, hogy annak során a felszínre került témakörökben további álláspontok előadására kerülhessen sor. A következő vitaesten elsősorban a második nemzedék képviselőit illeti meg a szó, akik közül számosán szólaltak fel ezen az estén és új szempontok felvetésével gazdagították a vita anyagát. Az egyes felszólalások lényegbevágó részeit legközelebbi számunkban ismertetjük.
