Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)
1988-03-04 / 4. szám
1988 március 4. NEW YORKI FIGYELŐ 5 Először a nyilvánosság előtt BERT W. STRASSBURGER (Frankfurt/Main): EGY EIN STEIN-LEVE L TÖRTÉNETE Bert W. Strassburger, a nemzetközi magyar-zsidó közélet vezető személyisége, aki a nyugatnémetországi FrankfurtfMainben él és fejti ki irodalmi és tudományos tevékenységét, beküldte a NEWYORKIFIGYELÖ-nek Albert Einstein eddigelé ismeretlen levelét, amely általános érdeklődésre Az Einstein-levél minden sora ma is felettébb aktuális. Minden idők egyik legnagyobb zsidó tudósa félreérthetetlen szavakkal mutat rá arra a veszélyre, ami abból ered, hogy kevesen mérik fel amerikai zsidók közül azt a veszélyt, ami a zsidó neve-Fiatal korom óta hűséges csodálója vagyok Albert Einsteinnek. Nem csak a zseniális fizikust, úttörő gondolkodót és kiváló jellemű embert csodáltam benne, hanem a konzekvens és megrendíthetetlen zsidóságát és célratörő cionistát tiszteltem mindig kimagasló egyéniségében. Jövőre lesz immár száztíz éve annak, hogy megszületett - 1879-ben - Einstein és számunkra mégis örökké aktuális és aktiv kortárs marad. Mert majdnem minden gondolata valósággá vált.Einstein zsidótárgyú előadásait, dolgozatait, tanulmányait olvasva, most az évezred közeledő végén, ráeszmélünk arra, hogy Albert Einstein túlszárnyalta álmainkat. Hiszen ez a nagy fizikus, az absztrakt gondolkodás oszlopa, amikor a leendő zsidó államról és álomról szól,szinte ugyanazokat a problémákat veti fel, mint a legélesebb cionista vezetők. Amikor elmélyedek Einstein zsidótárgyú írásaiban, úgy érzem, hogy olyan prófétai hittel,mint annak idején talán csak Herzl Tivadar maga, bízott abban, hogy megszületik a független, virágzó zsidó ország, amelyben népünk géniusza megvalósíthatja évezredes álmait. Épp ezért, már hosszú évek óta kerestem-kutattam Einstein publicisztikáját, beszédeit, eszméit, elképzeléseit a zsidó jövőről. Egy sok évtizeddel ezelőtt megjelent magyar nyelvű könyvben — amely beszédeket és tanulmányokat tartalmaz — a legjobban érdekelt az a tanulmánya, amelyet a magyar zsidósághoz intézett. A ZSIDÓ MEGÚJHODÁS a címe és ezt olvastam benne: A zsidó nép tudatnak és zsidó méltóságnak legnagyobb ellensége a degenerálódás, azaz a gazdagságból és jólétből származó gondolkodásnélküliség, valamint a nemzsidó külvilágtól való benső függés bizonyos faja, amely a zsidó közösség lazaságából nő ki...Ma különösen nagy a nyomás, amely a zsidó népre nehezedik. De mégis megkezdődött a zsidó közösségi élet újjáéledése, amilyenről az utolsó nemzedékek még álmodni sem mertek volna...Leküzdhetetlennek látszó nehézségek közepette megkezdett palesztinai építőmunka máris olyan sikeres eredményekhez vezetett Jrogy a tartós sikerekben nem is kételkedem... Ez a régi-új ország a zsidó kultúrotthonává fog válni, lakhely a szorongatottak számára ...a világ zsidóságának egyesítő ideálja és belső megújhodásának, identitásának fontos eszközévé válik. -Messzire tekintő, lelkesítő szavak ezek ! Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 30 dollár d$át n csekkben meBéketem r—i kérem számlázni Név--------------------------------------Cka ___ M íko/ben újra olvastam ezeket az Einstein-i sorokat, az jutott eszembeJiogy ki kellene adni Einstein összegyűjtött zsidó tárgyú leveleit és tanulmányait magyarul is. Megszólalt bennem tehát a könyvkiadó. Majmonides, a legnagyobb zsidó filozófus múlhatatlan művei mellett, jól illene talán a világhírű Einstein gondolatai a zsidó identitásról, az új lehetőségekről, eszméinek tárgyilagos ismertetéséről és a megoldás útjáról. Téijünk vissza eredeti témánkhoz: Einstein gazdag írásbeli hagyatékához, amelyben — többek között — nagy teret foglal el az amerikai zsidó tömegek problémáinak felkarolása. Nem csak az ősi vallás elsajátítására gondolok — írta a harmincas évek közepén — hanem az öntudatos zsidó nemzeti érzések nevelésére, a hovatartozás és az önfeláldozás megértésére. — Nos, az Einstein-levél, amely birtokomba került, szintén ezzel a sajátos témakörrel foglalkozik. Albert Einstein ezt a levelet dr. Schönfeld Lázár rabbinak írta. Schönfeld a híres-neves, pozsonyi jesivát végzett rabbiJcésőbb Amerikába vándorolt. A hatvanas években Schönfeld Amerikában találkozott Élijáhu Katz-cal, aki Pozsonyból New Yorkba látogatott, hogy az általa kiadott — világhíres — Leipziger Machzor fakszimiléjét bemutassa. Ebből az alkalomból dr. Schönfeld megmutatta Katz főrabbinak Einstein levelét, sőt egy másolatot készített és ezt odaajándékozta Katz főrabbinak. A levél sorsa érdekesen alakult. Katz rabbi 1968-ban elhagyta Európát, Izraelbe vándorolt és azóta Beér Séva városának nagyrabecsült főrabbija. 1967 őszén Pozsonyban nála olvastam, tőle kaptam meg ezt az eredeti Einstein-szöveget. Hazaérkezésem után a levelet megmutattam dr. Isaak Emil Lichtigfeld frankfurti főrabbinak, akinek annyira megtetszett Einstein megkapó szövege, hogy 1967-ben a Jóm Kipur-i prédikációt erre a témára építette fel. Ez volt élete utolsó nagy beszéde. 1967-ben meghalt. Archívumában a levél elkallódott és húsz év telt el, amíg az megint az én birtokomba jutott. Rögtön elhatároztam, hogy ezt a jelentős kor-dokumentumot - Dr. Lichtigfeld z.l. 20. Jahrzeit-je alkalmából - közkinccsé teszem, hiszen Einstein nagyon fontos közérdekű hitvallását tartalmazza. íme Albert Einstein 1936 április 16- án kelt levelének szószerinti magyar nyelvű fordítása: OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO KÉRiÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐIN KÉT TÁMOGASSÁK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA Igen tisztelt Rabbi Schönfeld ! Engedje meg, hogy írjak önnek, hogy felhívjam a figyelmét a New York-i Yeshiva College-ra. Hogy ennek a feladatnak eleget tegyek, bevezetőként a következőket kell előre bocsájtanom: Mi zsidók sok jót teszünk szegényeink és betegeink érdekében. Ez bizonyára jó. De vannak még más fontosabb feladatok és ezek között fiatalságunk kiképzésének gondja a legelentősebbek közé tartozik. Fiataljaink — ha finomabb kiképzésre törekszenek — olyan iskolákba (Colleges) kerülnek, amelyekben többnyire zsidókkal és zsidósággal szemben elutasító magatartás uralkodik. Sokan közülük egyáltalán nem kerülnek felvételre. A legrosszabb következménye ennek az elutasító nem-zsidó környezet-többségnek az elidegenedés a zsidó szellemtől és voltaképpen a szellemiségtől egyáltalán. Csak kevés amerikai zsidó méri fel a maga valóságában azt a veszélyt, amely ebből a helyzetből származik. Ha ezt a folyamatot Németországban élték volna át, akkor sokkal jobban megértenék ezt a jellegzetes tünetet. Nekünk kötelességünk a mi fiatal nemzedékünket tudatos és öntudatos zsidónak nevelni. Ez csak akkor lehetséges, ha egészséges zsidó légkört nyújtunk számukra. Ebből a szemszögből hangoztattam már hosszú ideje, mennyire fontos, hogy mi zsidó — tehát megbízható zsidó kézben levő - főiskolákat létesítsünk annak elkerülésére, hogy fiataljaink java a zsidó hagyománytól (nem csupán a vallásos tradíciótól formális értelemben) elidegenedjék. New Yorkban immár nyolc éve áll fenn egy iskola (Yeshiva College), amely ezt a szerepet betölti. Ez az intézet az általa kiképzett fiatalok képessége és képzettsége útján a beavatottak kifejezett elismerését vívta ki. A szóbanforgó tanintézet nagyon szerény anyagi alappal kezdte el működését, mint egy vallásos kiképző intézet mellékága. Ma már önálló intézmény, amely működését kizárólag az általános kiképzésnek szenteli. Ismeretem szerint, ez az intézet az első csírája egy világi kiképző intézetnek, amelyet zsidó szellemben vezetnek. Egyelőre az intézetnek keményen kell még harcolnia fennállásáért, mert a jómódú zsidók körében a megértés zsidó kiképző intézetek szükséglete iránt még nem eléggé fejlett. Én magam, minden nyomatékka! a Yeshiva College érdekében szállók síkra, amelynek, mint a zsidó kiképzés úttörőjének, igen magas jelentősége van. MANHATTAN-BEN vagy N.J.-ben (Princeton-New Brunswick körül), betegápolást, háztartás vezetését vállalja 50-es, megbízható, korrekt nő, bentlakással. Telefon: (609) 448-8407. nuns IS Nt FONTS! lés elhanyagolásából és - tegyük hozzá - az ezzel szervesen összefüggő zsidó kultúrmúlt megörökítésének elmulasztásából származik. Őszinte köszönet illeti Bert W, Strassburger barátunkat e levél felszínre hozataláért és közzétételéért. A levél fontosságára vall, hogy a Bonnban (Nyugat-Németország) megjelenő Die Allgemeine és a Basel-ben (Svájc) kiadott Gemeinde Rundschau című zsidó lapok is eredeti szövegben közlik Einstein Albertnek dr. Schönfeld Lázárhoz irt levelét. Hozzá kell fűznöm, hogy ilyen intézetek létesítése azért is igen fontos számunkra, mert tehetséges, fiatal zsidó tudósok, éppen zsidó mivoltuk miatt nem kerülhetnek be nem-zsidó tanintézményekbe, mert egyszerűen visszautasítják felvételüket, így aztán az a veszély fenyeget minket, hogy fiatalságunk teljes kiszorulna az oktatói és kutatói foglalkozásokból. Ez ellen csak zsidó tanintézmények létesítése útján várhatunk segítséget. Mint ahogy képtelenség az, hogy sok ezer zsidó diák olyan intézményekre fordítja pénzét, amelyek elutasítják a zsidó tanerőket. Épp ezért arra kérem önt, hogy szenteljen figyelmet és energiát ennek az ügynek. Különösen kérem önt, hogy forduljon az alább felsorolt urakhoz, akiknek ezzel párhuzamosan írtam: Boris Morros, Paramount Studio vezérigazgatója, Hollywood, CA. B.F. Schulberg, Columbia Studio, Hollywood, CA. Sámuel Miller, Tulsa, Oklahoma. Eugen Sollow, Dallas, Texas. Mindenki, aki ezt az ügyet támogatja és pártolja, az maradandó érdemet szerez a zsidó szellem fenntartásában és elmélyítésében ebben az országban. Kiváló tisztelettel: Albert Einstein professzor JU /\ Bölcs és megrázó levél ! A modern zsidóság egyik legfontosabb problémáját veti fel: a megmaradás feltételeit, a teljes asszimiláció veszélyét és a felvilágosult, gazdag zsidóság erkölcsi kötelességét ebben a harcban, amely nem avult és nem évült el mindmáig. A fél évszázaddal ezelőtt papírra vetett Einstein-levél egy szemernyit sem vesztett időszerűségéből és értékéből. Ezért teszem közzé, a mai olvasó számára ószimén ERDÉ1VRŐL Aí utóbbi hónapokban egyre jobban a világ érdeklődésének központjába kerül az erdélyi magyarság sorsa, súlyos helyzete. Ezt a minden amerikai magyart érdekli problémát helyezte az 1988-as MAGYAR ÉVKÖNYV szerkesztősége .előtérbe, idei kiadványéban. Négy érdekfeszitő történelmi és tudományos cikkben^ foglalkozik az erdélyi magyarság mai helyzetével, Erdély régi dicsőséges történetével. _ E nagyszerű cikksorozat mellett 48 más érdekesnél érdekesebb , szebbnél szebb cikk, vers es sanulmány bilincseli le az olvasót. Közülük csak néhányat sorolunk fel: Az 1987-es év kimagasló drámai eseményei Vecsey K. honvédtábornok élete és mártírhalála Pór Leb: Madách I.áletének titokban tartott részletei Gömöri Endre: Az iráni játszma hiheteUen részletei Habsburg csalad lélektana és számos szines ér de lefeszítő olvasmány. • ' Ara csak $ 3.postaköltség 95 cent. MAGYAR TÁRSASKÖR 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Kerem küldjék meg.cimemre, illetve címekre az 1988-as Évkönyvet, csatolok .......... dollárt. Név: ............................................................... Cim:.............................................. Állam:........................Zip code.....................
