Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)
1987-03-25 / 4. szám
10 NEWYORKI FIGYELŐ 1987 március 25. DR. FEUERSTEIN EMIL: ÚJVÁRI PÉTER (1869-1931) (Az EGY MARÉK VIRÁG című mű nemrégiben megjelent második kötetéből) II. 1909-ben megalapította az első illusztrált zsidó hetilapot, a SZOMBAT-ot. Amikor azonban súlyos megbetegedése következtében a lap megszűnt, a regények és novellák hosszú sora következett: A MÉCS MELLETT és sok más novella, amelyek az Egyenlőség hasábjain jelentek meg. Elbeszélései közül legjobban szerette a MODELL címűt, amelynek fő alakja egy komisz sorsú falusi zsidó, akit a családja felhajszolt Budapestre szerencsét próbálni. Sábsze Krén jött tincsesen, kaftánosan és rongyosan, mint egy próféta. Koplalt és nyomorgott, amikor egyszer csak valaki megállította és pénzt kínált neki. Nem kívánt egyebet, csak azt, hogy Sábsze üljön neki-úgy, ahogy van, piszkosan .rongyosan, borzasán. Sábszeval megfordul a világ. Micsoda nagyszerű állás ez,ahol csak ülni kell. Az alkú kész. Ahogy jönnek a napok, méltatlannak találja külsejét, megfésülködik, megstuccoltatja a szakállát, megrövidíti kaftánját és a gyönyörű prófétai külső már tűnőben van. A festő tombol, de Sábszen az elégedettség nyugalma ömlik el. Felhívja Pestre családját és már borotváltan, kivasaltan ül a festő elé. A festő a kétségbeesés dühével kidobja Sábszet az utcára. Megírta a híres író történetét a Szentegylettel. Amikor az írónak pénz kellett és miután életének minden hitelforrása kimerült, a halállal kezdett spekulálni. Felment a Chavrához azzal, hogy a díszsírhelyre, ami minden bizonnyal kijár neki, nincs szüksége, s azt hajlandó eladni. Hiába akarja az adásvételt nyélbeütni, a sírhelyet nem veszik meg és ő nyomorban pusztul el. De díszsírhelyen helyezik örök nyugalomra a kegyelet szokásai szerint. A sajtóra diktált szellem kevés módot nyújt az őszinte megnyilatkozásra. Újvári mégis mindent elkövet, hogy lelküsmeretes munkát végezhessen. De hiába. A cenzúra sokszor napokon át törli politikai cikkeit az első betűtől az utolsóig. Akkoriban zaklatott állapotok között a Budapesti Újságírók Egyesülete titkárává választja. 0 vezeti a kizsákmányolt újságírók bérharcát, amely meghozza az eredményt, a kollektiv szerződést. A sajtószabadságért folytatott küzdelemben szakadatlanul résztvett. Felelős szerkesztője az Országos Hírlaptudósítónak, majd nagyfontosságú feladatot kap: az Országos Ismeretterjesztő Bizottság irodalmi osztályának vezetője. Az ellenforradalom első idejében megcsömörli a gyűlölködés tengerét és 1920 nyarán elhagyja az országot. Bécsbe megy. Ott kapja meg az Üj Kelet meghívását. Erdélybe költözik, hogy védelmezze a zsidóság kultúrális és politikai érdekeit. Akkoriban írta meg legnagyobb alkotását, a LEVIATÁN-t, három felvonásos drámát, amely Ukrajnában játszódik. A drámát több nyelvre lefordították. Amikor az Új Kelet nyomdáját és szerkesztőségét antiszemita tüntetők lerombolták, újra otthon nélkül maradt. Könnyíteni akart az újság anyagi helyzetén azzal, hogy megvált állásától. Lapokat alapít: JUDEA Pozsonyban és az ÚJ JUDEA Kassán. De nem üzletember. Mindig többet ad, mint amennyit adhat és a végén előlröől kezdődik a gond és az örökös küzdelem. Szerkesztője lett a Pozsonyban megjelenő A REGGEL című progresszív napilapnak. Közben grandiózus témát választ: MÓZES ÉLETÉ-t, amely sosem jelent meg. Főszerkesztője lett az Országos Egyetértés című zsidó politikai folyóiratnak. Az utolsó nyüvános csatája a ZSIDÓ LEXIKON szerkesztése volt, mert meg akarta valósítani régi vágyát, hogy megcsinálja a magyar zsidóság nagy enciklopédiáját. Számtalan nehézséggel viaskodik. A gazdag kultúrális zsidó intézmények meg sem mozdultak, hogy segítsék azt a munkát, amelyet annyira hangoztattak. Négy súlyos gyomorműtéten esett át életében, az ötödiket a legyengült szervezet nem bírta. A halál győzött. (Legközelebbi számunkban közöljük Újvári Péter: Anyám című írását.) MEGJELENT VARGA LÁSZLÓ legújabb könyve NEW YORKTÓL MALLORCÁIG ÉS VISSZA címen. A könyv három részből áll. Az elsőben a szerző mallorcai visszavonulásának sikertelenségét írja meg. A másodikban - többek között - Eckhardt Tiborról ír, valamint (ami először lát napvilágot) közli Vas Zoltánnal, a háború utáni egyik kommunista vezetővel New Yorkban folytatott beszélgetéseit a kommunista párt belső titkairól, a vezetők brutalitásairól, a Szovjetunióban töltött elrettentő időszakáról, Moszkva elképesztő magyarországi harácsolásáról, a forradalom alatt Nagy Imre melletti szerepéről és nem utolsósorban arról, hogy kik és miért határozták el Rajk László kivégzését. A harmadik részben az Amerikában több helyütt bemutatott Körbe-körbe című színmű olvasható, amelyben a háború előtti és utáni élet eseményei kerültek —ugyancsak először — színpadra. A 187 oldalas könyv a szerző kiadása. Ára — félkemény kötésben, postaköltséggel együtt - 14 dollár. A csekk egyidejű beküldésével megrendelhető a szerzőnél (141 East 33rd Street, Box 64, New Yoik, N.Y. 10016), később nagyobb könyvkereskedésekben. Az Amerikán kívül élők a könyv árát amerikai bankra kiállított csekken, nemzetközi pénzes-utalványon vagy késpénzben küldjék. Rövidesen megjelenik dr. KATZ JÓZSEF: MINDENHATÓ - A FRIGYÜNK HIÁBAVALÓ című új kötete. FORRAI ESZTER: PÁRIZSI LEVÉL MONTPARNASSE FÉNYKORA ... A minden évben megrendezésre kerülő SALON D^UTOMNE kiállítás idén is nagy érdeklődésnek örvend. A mai francia modern festők képei mellett három terem állít emléket a híres MONTPARNASSE- nak, a XIX. század kultúrélete egyik centrumának. A Montparnasse-i kis kávéházak, bisztrók, a zeg-zúgos utcácskák tetején a padlásszobák melletti műtermek, ha beszélni tudnának, elmondanák, hány szegény festő tengette itt életét, koplalva, fázva, minden fillérét vászonra,ecsetre^ajzszerekre költve. Modigliani, aki szegény festőként hónapos szobákban tengődött, nem érte meg képeinek sikerét. Milliárdokat érő vásznai ma a világ minden részén ismertek. Chagall, a Vitebszk-ben született orosz zsidó fiatalember itt kezdte koplalással és fázással tarkított karrierjét. A festők és írók a kávéházakban cserélték ki gondolataikat, műveiket. Apollinaire a lengyel származású költő itt mutatta be először kalligrammjait. A Montparnasse zeg-zúgos kis utcsákáiban volt Picasso műterme is. A híres sárgajnajd kék korszak szülöttei a Montparnasse világából származnak. A szürrealisták, a dadaisták Max Ernst, Tzara, Elouard, Hans Arp, André Breton manifesztumai az első vüágháború zaklatott éveit tükrözték. A festők és írók lelkes szószólói voltak a humanizmusnak, a békének, a terror, a barbárság, a háború rémtettei ellen. A Grand Palais-ban kiállított képek, versek, dokumentumok - zenei aláfestés kíséretében vezetik a nézőt ebben az élménydús vüágban. Szinte benne élünk ezekben a kis kávéházakban, ahogy teremről teremre haladunk, magunk előtt látjuk a kezdő bohém Picassot, vagy az örökifj ú mosolygó Chagallt, az abszinttól részeg Modiglianit, vagy a kerekarcú, pipázó Apollinaire-t. Mint Jacques Prévert híres dalában, a HULLÓ FALEVELEK-ben az emlék él és az őszi falevelek kupacai mögött halványan dereng a múlt eltörölhetetlen képe... »rwwmjaaooooooooooooooooooooooooooooooooQoooQooooooooaoooooo DÍSZVACSORA NÉHAI DR. NEUWRITH MIKLÓS EMLÉKÉRE özvegye nem állíthatott volna nemesebb emléket felejthetetlen férjének, dr. Neuwirth Miklós orvosnak, Boro Park népszerű, magyar-zsidó doktorának, aki váratlan hirtelenséggel hagyta el — betegének kezelése közben — családját és a rajta szeretettel csüngött magyar-zsidó közösséget: A Bnei Brak-ban 20 millió dollár költséggel készülő új kórházi rés különleges, 4300 sülőágyat magában foglaló ostályt fog felállítani, amelyet dr. Neuwirth Miklós emlékének sentelnek. A dísvacsorát május 31-én, vasárnap a New York Hilton nagytermében tartják, ünnepi sónoka az eseménynek Solarz Congressman les. A magyar-zsidó közösség által sívébe zárt orvos emlékére adományok és a kiadandó Journal-ban elhelyzendő hirdetések az alábbi címre küldendők: American Friends of Bnei Brak Hospital, 1307 53rd Street,Brooklyn N.Y. 11219. Tel.: (718) 972-5500 vagy (718) 436-4086. Ugyanott lehet a dísvacsorán való résvételt bejelenteni. • Moae Niazim pénzügymi* niszter kinevezte Bleich Lajost, a magyar jisuv köztiszteletben álló tagját a Nachmani társaság igaz gatójává. A társaság a tel avivi Nachmani színháztermet és más kulturális intézményeket irányit. Az új igazgató baráti körének tagjai nagy szeretettel ünnepelték Bleich Lajost, aki Nyiregyhá zárói származott el és az elmúlt évtizedek során számos közéleti feladatot oldott meg — közmegelégedésre. (UJ KELET, Tel Aviv) KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA Gondoljon magyarországi szeretteire! Bízza meg a CURA szervezetet, hogy gondozza látogassa .segítse őket életvitelükben. A iá ndác szolgálat, ingatlankezelés, sírgondozás. Minden kívánságát teljesítjük. CURA 1126 Budapest, Szendrő 1. Még ma í rj o n! TERJESSZE LAPUNKAT!
