Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)
1987-04-13 / 5. szám
1987 április 13. NEWYORKI FIGYELŐ 5 Sozan Mihály Zsidók egy magyar faluban (Befejező folytatás) Szőke Jenő úri zsidó volt. Jellemző volt úri mivoltára, hogy amikor apámat iszonyatosan bosszantotta az, ami Imrédy alatt történt — a zsidók piszkálása —, azt mondta Szőke Jenőnek, hogy „ha odajut a helyzet... tekintettel arra, hogy én magyar királyi hadnagy vagyok, hét évi Szibéria van a hátam megett és hadifogság és e mellett abszolút árja vagyok, gyere vendégségbe hozzám". Bár nem védte volna meg abszolút árjasága és tiszti mivolta, több kitüntetése meg minden istennyilája, meg, hogy ősei részt vettek a szabadságharcban. Nem tudta volna megvédeni az ellen a piszokság ellen, ami akkor volt. De érdekes Szőke Jenőnek a távolbalátása, azt mondta, hogy „ha engem nem véd meg tisztaságom, akkor engem más. Te se védjél meg". Most jön benne- az érdekes dolog. Szőke Jenő meg fia, a Jenci, aki barátom volt, rettentően bántotta, hogy őket ok nélkül üldözik, féltette iszonyatosan anyját meg az egész állapotukat... a fiú egy fekete ménen lovagolva a szentiváni erdőben egy alsó faág kiszúrta szemét, felszúrta az agyánál fogva és ott lógott a fán. Akkor Szőke Jenő elvesztette józanságát és minden emberi alapját és kinyitotta dohánypajtáit, mert mondanom sem kell, hogy a Nyírségből jött és megtanulta a dohánytermelést. Amikor az állami monopólium volt, azt mondta kinyitva pajtáit, hogy „emberek, vigyenek dohányt". Ezt egyszerűen onnan tudtam meg, hogy aznap nem volt cseléd. Dohányt hozni mentek. Ez olyan államellenes cselekedet volt, hogy rögtön csendőrök elfogták és ő is egy krematóriumban vagy útközben halt meg." Mindehhez csak azt lehetne és kell hozzátenni, hogy Szőke Jenő mint kikeresztelkedett katolikus hívő, tetemes összeggel járult hozzá a katolikus templom restaurálásához. A helyzetképet még az is tükrözi, hogy a legkisebb tiltakozás, sőt érdeklődés, azonnali retorziót jelentett azok számára, akik figyelemmel kísértek a zsidóüldözést. Az elégedetleneket azonnal a megyei hatóságokhoz idézték, így pl. azt az abait is, akit egy „mire való ez?" megjegyzéséért kihallgatott a csendőrség. A deportáltakat először a scrcgélycsi gyűjtőtáborba, majd a székesfehérváriba vitték, onnan pedig Auschwitzba. Pontos számukat nem tudtam felderíteni. Az abai katolikus pap szerint 52-én voltak. A transzport alatt és a haláltáborokban körülbelül negyvenen haltak meg. Tizenegyen túlélték a holocaustot. (Ezek voltak: Biró Julia Biró Pál, Bruszt József, Deutsch Zsuzsanna, Ernstein Sára, Grünberg Ibolya, Grünberg Rózsa, Kohn Mária, Kohn László, Spitzer Éva, Spitzer Magda. Ketten Izraelben, ketten az USA-ban telepedtek le.) „Abára csak ketten tértünk vissza. Szomorú volt látni, ahogy széthordták holminkat, házainkba beköltöztek," jegyezte meg B. J. Az adatközlő 1947-ben átvette az abai posta vezetését és a faluban élt 72 éves koráig. Házának hátsó szobafalán halott édesanyja és testvéreinek képe. Édesanyja képétől pár araszra lóg az a feszület, amelyet B. J. 1932-ben, kikeresztelkedésére kapott keresztapjától. „A Szentföldről hozta,értékes darab.Látja,mindenkinek megvan a maga keresztje." 1. A társadalomtudósok nemigen foglalkoztak a vidéki zsidósággal. Helytörténeti tanulmányokat kivéve (pl. Silberstein Adolf, Hódmezővásárhelyi zsidók. Hódmezővásárhely, 1943), amelyok többnyire a hitközségek szervezeti intézményes problémáit érintik, esetleg a polgárok és kereskedők névsorát tartalmazzák, a magyar olvasó nem igen kap képet a falusi zsidóság etnikaitársadalmi történetéről és a zsidó-keresztény kapcsolatok fejlődéséről. Dolgozatom fő kutatási témámnaik fontos, de csak egyetlen részlete. Az abai zsidóság a község társadalmi-gazdasági, sőt bizonyos szempontból politikai életének szerves része volt és így hatással volt a paraszti viselkedésformák fejlődésére. Ebben a paraszti kultúrában a 20. század első harmadában jelen volt a kereskedelmi szellemiség éppúgy, mint a polgáriasodás vágya, melyet a parasztság a zsidóságtól „lesett el". Ahhoz, hogy egy faluról pontos szociálantropológiai képet kapjunk, a társadalom minden rétegének és csoportjának szerepével kell megismerkednünk. Ilyen megfontolás vezetett az abai zsidók felkutatására is. Az ]982-83-ban végzett magyarországi terepmunkám fő témája a vidéki lakosság tudatának változása volt. A témát az American Council of Learned Societies és a Magy. • Tudományos Akadémia folklór-kultúrantropológiai vegyesbizottsága (Dégh Linda és Hofer Tamás vezetésével) választotta. E magyar-amerikai közös kutatás keretén belül, 4-4 kutató kicserélésével vizsgáljuk a magyar vidéki társadalmat. A kutatómunka 1982 nyarán indult be Huseby Eva (Michigan University) és jómagam terepmunkájával. A 14 hónapos falukutatás után itt szeretnék köszönetét mondani a két ország tudományos szerveinek, így a fent említett ACLS-nek és az. MTA-nak, továbbá az anyagi segítséget nyújtó National Academy of Sciencesnek és az International Research and Exchanges Boardnak. Külön hálával tartozom adatközlőimnek B. J.-nck, Gyimesi Károly na k, Csörgő Sándornak, Tanka Jánosnenak, Arany Sándornak, és több más abainak. Legtöbb köszönet azonban a székesfehérvári zsidó hitközség elnökének, Hasek Józsefnek jár, aki a magyarországi vidéki zsidókról, de különösképpen a Fejér megyei zsidókról nyújtott ismereteivel segített dolgozatom megírásában. Úgyszintén ő tette lehetővé az abai zsidó anyakönyvek megtekintését. Következtetéseimért, írásom minden egyes részletéért természetesen én vagyok felelős. 2. Hét korosztályt (5 évestől halálig) vizsgáltam saját kérdőívemmel, tesztemmel. A 18-25 eves korosztály számára 6 különböző kérdéscsoportot szerkesztettem, amelyben szóasszociációval, mondatbefejezéssel, fontossági sorrendbe állítással és választ kívánó kérdéssel vizsgáltam értékrendszert, történeti tudatot és a szociális rendszerrel kapcsolatos képzetet. 3. A Központi Statisztikai Hivatal 1900-as népszámlálási adatai. 4. Bibó István összegyűjtött munkái. 1-2. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern 1981, 451-467.1. 5. Országszerte ismert két közmondást tudtam csak felderíteni az emlékkultúrából. Az első, hogy „izzad, mint a zsidó az igazságban," arra utalna, hogy zsidó zavarba jött, ha elszámoltatták üzleti ügyeiről. A másikat, „becsaptuk a zsidót", akkor mondták, ha többen egy gyufáról gyújtottak cigarettára. 6. Kállay István: Aba. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. 1979, 10. I. 7. Móra Magda: Fejér megye népessége II. József korában. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. 1971, 303-323.1. 8. Fejér megyei Levéltár. Acta Politica, 1782. 9. „Bárándi zsidó bizonyságot tévő levele." Fejér Megyei Levéltár, Acta Politica, 1831. 10. Pfeiffer Károly (szerk.): Fejér Vármegye 1848. évi zsidóösszeírása. Székesfehérvár, 1940, 7. 1. Lásd még: Neumann Sándor: A lovasberényi zsidó hitközség története 1708-tól napjainkig. Budapest, 1912. Mint ismeretes, a szabad királyi városok a 18. századig nem adtak zsidóknak letelepedési engedélyt. így kénytelenek voltak a városok körüli falvakban megtelepedni. Lovasberénybe a zsidókat a helyi uradalom hívta meg. Létszámuk 1830-ban volt a legnagyobb. Ekkor 1300-an voltak. 11. Kohn Sámuel: A zsidók története Magyarországon. Budapest, 1884; Steinherz Jakab: A szikesfehérvári zsidók története visszaköltözködésüktől a jelenig. Budapest, é.n. 12. Pfeiffer, 40-42.1. 13. Ezek a helységek: Csősz, Lovasberény, Hőgyész, Paks, Sárkeresztur, Sárosd, Sárszentpéter, Surány, távolabbról pedig Trencsény és Morvaország. 14. Ezek a helységek: Bonyhád, Borzavár, Bozsok, Cece, Cs. Rendek, Gyönk, Kismarton, Lovasberény, Mór, M. Sz. György, Nyék, Palota, Pozsony, Sárkeresztur, Sopron, Szabadbattyán, Szabadegyház, Teleki, Tétény, Zomba. 15. Csörgő Sándor feljegyzései. 16. F. Szabó Géza (szerk.): Fejér Megye és Székesfehérvár sz. k. város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre. Budapest, 363-367 1.; Radenich György (szerk.): Fejér Vármegye és Székesfehérvár szab. kir. város. Budapest, 1924, 63-65. I. 17. A férfiak reggeli imájukban megköszönték, hogy Isten nem nőnek teremtette őket, de feleségükkel „partnerként" bántak. 18. A kiházasodáskor szokásos „eltemetés" (melyet ortodox családok mint kötelező rítust alkalmaztak) tudtommal Abán nem fordult elő, de kétségtelen, hogy ennek kilátásba helyezése ismeretes volt minden fiatal előtt. 19. A lányok korán megismerkedtek a zsidó háztartás megannyi szankciójával, pl. a kóser-tréfli dichotómiával, a „zsíros és nem zsíros edények" elkülönítésével, a kóserítás receptjével, stb. 20. Zsidó — keresztény kapcsolatok révén kb. 1900-ban alakult az Abai Kölcsönös Népsegélyző Egylet, amelynek elnöke a ref. lelkész, Kulifay László, pénztárosa egy Richter nevű zsidó boltos volt. Ez az egylet volt az első abai takarék- ill. hitelszövetkezet. (Radenich, 64.1.) ^288-1208 288-18991 iHauther-fyick Cctp. REAL ESTATE BROKERAGE MANAGEMENT - MORTGAGES 1343 THIRD AVENUE ( Bet. 76 - 77 Sts.) ►JOHN H. MAUTNER NEW YORK. N Y 10021 POSKI-CORVIN Hungarian Books and Records 251 L «2nd S»., New York, N. Y. 10028 USA (82. os 83. Street körött) T*l*fmt(2l2) (79-8893 (212) 734-3848 A világ legnagyobb válasitékű magyar könyvesboltja. Sok exer magyar könyv, újság, hanglemez, hangszalag, Ikka-befizetés — Utazás — Képkiállítás — Filmvetítés. Látogassa meg boltunkat a New York-i magyar negyedbenI Postán is szállítunk. — Kérjen katalógust!
