Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)
1985-07-12 / 8. szám
NEW YORK I FIGYELŐ 7 1985 július 12. Galiü-Gemeiner Ervin: ASKENÁZI ERVIN VAJDA SZIMCHA — akivel gázkamrát akartak építtetni WAGNER ÉS AZ ANTISZEMITIZMUS Vajda Szimcha. (Zsiga) chederai építészmérnök neve — egy nemzedékkel ezelőtt — összeforrott a pesti mentési munkálatokkal. Azon> kevesek, közé tartozik, aki már a 20-as években aktiv cionista munkát végzett. 1926-ban Pesten jelen volt az „Aviva.Barisszia ’ alakuló ülésén, a munkaszolgálatot leszámítva a felszabadulásig a pesti Zsidókórház mérnöke, majd a háború után a pesi hitközség főmérnöke. Ebbéli minőségében vezette templomok, iskolák és intézmények restaurálási munkálatai^ amiért több cionista vezetővel együtt a magyar kormány a „Köztársasági Érdemrend" arany fokozatával tüntette ki. A munikatáborok felállításával egyidejűleg a „muszosokért” mentőbizottság, 1945-ben pedig a „Háovéd’’ szervedet egyik alaft-tója, 30 évvel eizelött pedig1 Szenes Chana pesti exhumálása munkálatainak technikai irányítója volt. Izrael kormánya előbb az ,„OT HALOCHÉM B’NACIM” (a nácik elleni harcosok) érdemrend szalag, jával majd pedig az ,,ALÉ” (az ország harcosainak) érmével tüntette ‘ki. Az egykori magyarországi zsinagógák albumának kiadásáért, melyet néhai Heller Imire professzorral együtt szerkesztett 1970-ben a ,,Nordau-díjjal" tüntették ki. A magyar-zsidóságra zúdult vérzivatar kezdetén természetesnek vette, hogy csatlakozzon a mentési munkálatokhoz. Mint nekünk most megismételte, annakidején a pesti Zsidókórház műszaki osztályának vezetőjeként, a legkülönbözőbb szakmákkal rendel, kezöket helyezte el ipari műhelyekben s igy ezen alkalmazási lehetőségek képezték az ipari hadhsárák alapját, harisaiéképpen a Magyarországon élt idegen állampolgárok legalizálását. Előbb a Burgenilandből menekült zsidókat — akiket egy állaim sem volt hajlandó befogadni — helyezte el a ZS dókorház egyik Szabolcs-utcai kiürített pavi. lomjában, melyet a KEOKH internáló tábornak ismert el A tábort Bródy Margit szervezte meg, míg Vajda Szimcha a technikai vezetést vállalta Nem sokkal ezután megkezdődött a szlovákiai zsidó menekültek áradása Magyairarszägna? ami újabb „munkahelyek” keresésére ösztökélte Szimehát, akinek hatáskörébe tartozott az idd glens munkások felvétele és ellenőrzése. Ilyképpen éjszakai munkára osztotta be őket, ami megmentette a menekülteket a szokásos utcai razziáktól. Azután, hogy megtfelelő __ természetesen hamis — papírokkal látták el őket, elhagyták kárházbelr munkahelyüket, melyet átadtak az utánuk érkezetteknek. Ez a mentömunka kb. ké évig tartott. 1943-ban a hatóságoknál feljelentették , ami ért „gyanús” alkalmi emunk ásókat foglalkoztat a Zsidókórhágban. Röviddel azután házkutatást tartottak lakásán, majd a rendőrség politikai osztályára szállították, ahol az egyik vezető tisztvlisefllő segítségével — aki a Zsidó Segítő Akciótól komoly pénzt kapott — „bizonyítékok hiányában” megszüntették ellene az eljárást. Ezután már csak rövid ideig folytathatta ebbeli munkáját, miután zaklatások, házkutatások s a feljelentések folytatódtak ellene. Fentiek alapján — mint mesélte — a munkaszolgálat már valóságos ^biztonságot” nyújtott neki. Különböző munikásszázadiQk után a MÁV eelldömölki osztálymémökségéhez került, ahol előnyös helyzetét arra használta fel, hogy az ottani, hitköz. ség keretében a még ottlévö ifjúságot ivrit tanfolyam ürügyével alijjára készítette elő. Később Gaiiciába vezényelték át, majd az ottani visszavonulás után a hirhedt Harkára került, aihol annak a műszaki osztagnak élére állították, mely a flektifusz elleni dezinficiáló fürdőt és fertőtlenítő épületeket kellett felépítse. A Binden nevű táborparancsnok magához ‘hivatott, s egy tervrajzot adott át; — tmeséli most Szimcha. Kiderült, hogy egy újabb fertőtlenítő intézet felállításáról van szó, gázzal működik majd, s így sokkal hatékonyabban fog- dolgozni. A rajzot átvettem, áttanulmányoztam, majd jelentettem, hogy szerintem tévedés van a tervekben, mert a ruhaneműk fertőtlenítésére szolgáló gázkamrák túlságosan nagyok, míg a fürdőhelyek aránylag kicsik. A felettes hatóság azt a parancsot adta, hogy a fertőtlenitőt a megadott új terv szerint a legsürgősebben fel kell állítani, Kb. három hét múlva magasrangú SS tisztekből álló bizottság érkezett az építke • zés ellenőrzésére. Elmondottam nejűk, hogy kb. 3—4 hétre van. még szükség a munkálatok befejezéséhez. (Ekkor, már február vége volt). A SS bizottság vezetője, eltávozása előtt karszalagomra pillantva megkérdezte tőlem: „Ugyebár ön nem zsidó?” — „Igenis zsidó vagyok, válaszoltam, de mint a műszaki osztály vezetője különleges Jelzést viselek.” Erre bementek a parancsnokságra majd eltávoztak. Rövid idő múltán a parancsnokom hivatott, aki elmondotta, hogy szemrehányást kapott a németektől, amiért Ilyen fontos munka elvégzését zsidóra bízta. (Az építkezést az orosz előrenyomulás miatt nem tudták befejezni). „Már a németek áltel készített tervrajz tanulmányozása közben sejtettem, ami később be is bizor nyosedott, hogy a szokott módszerrel — fertőtlenítés címén — gázkamrában akarták megsemmisíteni a tábor lakóit” — mesélte nekünk Vajda Szimcha, miközben — 35 év távlatából — hideg verejték ült ki homlokára... Előfizetek a , NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 20 dollár díját [—csekkben mellékelem kérem számlázni Név-Cím Jacob Katz: Richard Wagner, Vorbote des Antisemitismus. Athaeneum Königstein. A szerző Magyarországon született 1904-ben. A frankfurti egyetemen végzett szociológiát és történelmet, majd 1936-ban vándorolt ki Palesztinába. A jeruzsálemi héber egyetemen a zsidó társadalomtörténet tanára volt, majd annak rektora lett. Miután mind Németországban, mind Amerikában számos könyv jelent már meg a német antiszemitizmus természetéről és annak sajátosságairól^ német zsidók emancipációjáról és asszimilációjáról, Katz legújabb könyvében Richard Wagner antiszemitizmusát veszi bonckés alá. A második világháború óta erről a témáról is számos könyv jelent meg. Ez érthető is, mert a vészkorszak után Wagner antiszemitizmusa is egészen más megvilágításba került. Jellemző például, hogy' Thomas Mann 1933- ban még védelmébe vette a nagy operaszerzőt és nem engedte őt a nemzeti szocializmussal egy kalap alá venni. Viszont a németek nagy zsidóirtása után kénytelen volt Wagner történelmi bűnrészessggel vádolni. Katz, Wagner szerepét, mint a nemzeti szocializmus előfutáiját, új szemszögből világítja meg. Katz ugyanis az antiszemitizmust történelmi folyamatnak tekinti, így a szubjektív biográfiai eseményeket a korabeli néphangulattal hozza összefüggésbe. Dokumentumokkal bizonyítja, hogy Wagner csak 1850-ben kezdett antiszemita megjegyzéseket tenni, azok is kizárólag személyi jellegűek voltak és ez a változás fordulópontot jelentett életében. Ezen időpont előtt Wagner teljesen közömbös volt embertársainak származásával és vallásával szemben. Azután viszont elsősorban Meyerbeertől való eltávolodása, illetve féltékenysége következtében 1859-ben megszerkesztette és álnéven kiadta A ZSIDÓSÁG A ZENÉBEN című antiszemita tanulmányt. A következő években egyrejobban kiéleződött Wagner zsidóellenessége, ami különben hasznos fegyvernek bizonyult kritikusainak elutasítására. (Vagy talán nem hallunk még ma is a demokratikus Amerikában a zsidóbérenc sajtóról ? A.E.) Az évek során zsidógyűlölete annyira fokozódott, hogy 1869-ben ismét kiadta a fenti tanulmányt, ezúttal már saját neve alatt. Katz ezt a hetvenes évek antiszemita áramlataira vezeti vissza, ami Wagnert arra késztette, hogy a zsidósággal szemben viseltetett szubjektív magatartása objektív antiszemitizmussá változzék. Katz bizonyítani igyekszik, hogy Wagner abban az időben még nem gondolt politikai antiszemitizmusra két okból kifolyólag: először is félt, hogy elveszti a zsidó intelleginciát, amely közönségének jelentős részét képezte, meg aztán leaiázónak tartotta, hogy az ő „racionális, intellektuális" zsidóellenességét az utca vulgáris anti-Érdekes, hogy Katz elkerüli a huszadik század szomorú fejleményeit Wagnerrel illetve annak antiszemitizmusával összefüggésbe hozni. Ő sokkal inkább a korszellemre vezeti vissza Wagner magatartását.Ugyanis abban az időben meghasonlott, felemás álláspontot foglalt el a felvilágosodott polgárság jórésze. Mert miután támogatták az emancipációt, amit törvényszerűen követett a német zsidóság asszimilációs folyamata, az intellektuális népréteg ráébredt a változásra, amit előidézett és minden eszközzel védeni igyekezett az idegen test behatolása ejlen. Wagner ezt a két ellentétes eseményt emlékezetes förmedvényeiben és antiszemita polémiáiban éiezte ki. Ezekben a gyalázkodó írásaiban „tudományosan" igyekezett bizonyítani, hogy a zsidónak természetéből kifolyólag semmiféle műveszi vagy kultúrális tehetsége nem lehet, soha nem volt és soha nem is lesz. Különösen élesen kelt ki Meyerbeer, Mendelssohn és Heine ellen, akiket kontároknak bélyegez meg. A fentiek ellenére Katz megállapítja, hogy a 19. század antiszemita mozgalmához Wagnernek édeskevés köze volt és antiszemita kiáltványait ő sajátmaga is túlbecsülte. Ugyanakkor megállapítja a szerző, hogy Wagner tekintélye és népszerűsége nagyban hozzájárult a későbbi antiszemita mozgalmak előkészítéséhez. Bár Wagner életében igyekezett megakadályozni, hogy nevét antiszemita kilengésekre felhasználják, de halála után aztán megindult a folyamat, ami aztán korunk szomorú eseményeivé fajult. Hogy Wagner miként viselkedett volna a Hitler-éra alatt, azt természetesen lehetetlen megállapítani,de ha még feltételezzük is, hogy a zsidók fizikai megsemmisítésére ő sohasem gondolt, a történelem ítélőszéke mégsem fogja őt soha felelőssége illetve bűnrészessége alól felmenteni A bőségesen dokumentált munkán nem sok kifogásolni való akad. Kétségen felül bebizonyosodik, hogy Wagner az antiszemitizmus előfutáija volt Ha a nemzeti szocializmus zsidóellenes irtóhadjáratára nem is gondolt életében, az a lényegen nem sokai változtat. Dicséret illeti Katzot. amiért megdönthetetlenül bizonyítja, hogy Wagner nem volt zsidó származású. Elterjedt a hiedelem ugyanis, hogy antiszemitizmusát öngyűlöletével hozzák összefüggésbe és akkor kezdett tüzet okádni a zsidókra, amikor tudomására jutott, hogy valódi apja, anyja második férje, Ludwig Geyer. Hogy a Geyer név - amint Katz leszögezi — egyáltalán nem fordul elő zsidóknál, — ezt azonnal meg kell cáfolnom. A Magyar Cionista Szövetség egyik vezetője ugyanis Geyer Arthur volt és szegény nővérem házitanítója is Ge yer névre hallgatott. (Folytatás a 12. oldalon) szemitízmusavai azonosítsák. .............. ........ m-itN IM-lMt lUmb*f-$tick C*p. REAL ESTATE BROKERAGE MANAGEMENT . MORTGAGES JOHN H. MAUTNER ISA« THIRD AVENUE (RCT. 7t • TT RTS.» NEW YORK. N Y. IOOEI
