Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-05-31 / 6. szám

1985 május 31. NEWYORKI FIGYELŐ 7 Galili-Gemeiner Ervin: ASKENÁZI ERVIN: Lág Eúqdimqe' nupiuinhhun megHÖFtiént csodájja EGY ZSIDÓ LÁNGELME SZÜLETÉSNAPJÁRA- 850 éve született Maimonides Mózes — Maimonides Mózesnex, az orvosnak, filozófusnak, rabbinikus tekintélynek, a Halacha (vallási törvények) szerkesztőjének egészen különleges jelentősége van a zsidó­ság számára. De vájjon miért becsüli őt annyira a nem-zsidó világ, hogy születésé­nek 850 éves évfordulója alkalmával az 1985 évet Majmonides-évnek nyilvání­totta ? Rabbi Móse ben Majmon — akit kü­lönben Maimonidesnek, Majmomnak, vagy nevének kezdőbetűi után RÁMBÁM-nak is neveznek — 1135 március 30-án született a spanyolországi Cordobában. Meghalt 69 éves korában 1204 december 13-án. Élet­útját sok viszontagság, szenvedés, kaland, szorgalom,majd eredményes munka kísérte. Alig 13 éves korában vallásüldözés miatt családjával együtt menekülni kényszerült Spanyolországból. A marokkói Fez, az ak­kori Palesztina és végül Postát, Kairo egyik elővárosa voltak változatos és kalandos éle­tének további állomásai. Vájjon mit képes Rámbám a ma zsi­dóságának még „nyújtani" ? Mennyire fontos, mennyire jelentős mintakép maradt az utókor számára ? Elsősorban a MISNA TÓRA-t - me­lyet különben JÁD HÁCHÁZÁKA-nak is neveznek — kell megemlíteni, ami valóban kolosszális munka: az írás- és szóbeli tanból következtetett döntvények szisztematikus, hiteles összeállítása, illetve kodifikálása. Ebben a munkában maradéktalanul kerül­tek feldolgozásra és rendszerbe foglalásra a Tórában előírt parancsolatok, valamint a Talmudban előforduló, „áttekinthetetlen"­­nek tűnő, illetve eldöntetlen viták. Az utóbbiakat a Rambam eldönti és saját egyé­ni elveivel megokolja. A Misná Tóra fel­színre hozott egy addig meglehetősen elzárt és elvont zsidó szellemet, amelyből azután számos patak, majd folyam áramlott. Éppen olyan fontossággal bírnak a Misnára (a Juda Hánászi által felfektetett szóbeli tannak első írásbeli formája) írott magyarázatai. Kiemelkedik továbbá a nyolc fejezetből álló ATYÁK TANÍTÁSAI-hoz írott előszava, amely a SMONÁ PÖRÁKIM héber cím alatt vált ismeretessé. Ebből a munkájából már következtetni lehet Filozó­fiájának lényegére. Ez a mű mély betekin­téssel szolgál a szigorúan a Tóra tanításai­ból merített erkölcstanára és metafizikájára Vallásfilozófiai főműve a MORE NÖ­­VOCHIM (Tévelygők útmutatója), amely számos fogalomképzetet, filozófiai tézise­ket, analógiákat, antropomorfisztikus gon­dolatot tárgyal, illetve vitat meg. A fenti műben alkalmazott módszerből merített végkövetkeztetései éles ellenkezést váltot­tak ki zsidó, illetve rabbinikus körökben. Emiatt súlyos támadások érték, miáltal több művét is betiltották. Ennek elsősor­ban az volt az oka, hogy Aristoteles logiká­ja és metodikája követőjének vélték. Ebből a perspektívából nézve, bizony nagyon fe­lületesen ítélték meg, amikor RACIONA­LISÁ-nak sorozták be. A tévedésre a későb­biek adták meg a csattanós választ, amikor is a Misná Tórával és a többi fontos művé­vel ellenkezőit teljesen elnémította és ma mind az általános zsidóság keretében, mind rabbinikus vonalon minden tekintetben el­ismert nagyság, annyira, hogy még a sokat vitatott MORE NÖVOCHIM is elfogadott tanulmány. Kora egyik legnagyobb orvosának számított. Pedig fárasztó általános praxisá­val és kiterjedt pacientélájával nagyon el­foglalt orvos volt. A higénia és a profilak - tika területén korát évszázadokkal előzte meg. Jellemző, hogy az ibériai félszigeten már régen elfelejtették időelőtti „kivándor­lását" és mindmáig mint hazája hírességét tisztelik. * * * Emberi nagyságának, óriási tudásá­nak további ecsetelése túlteijedne e beszá­moló korlátain. Ha azonban befolyásának maradandóságát és szellemének halhatat­lanságát röviden akarjuk összefoglalni, ak­kor még a következőket kell megegyezni. Az utókor zsidósága elsősorban mint kima­gasló rabbinikus szaktekintélyt tartja szá­mon. Bár döntvényeinek nagy része első­sorban a szefárd (keleti törzsek) zsidóság számára érvényes, de ugyanakkor számos tanulmánya és nézete ugyanolyan érvény­nyel bír az áskenázok (nyugati zsidóság) számára is. Gondolatvilága a zsidó szellemi javakat sokféle formában gyarapította, gaz­dagította, miáltal szinte valamennyi tanul­mánya mindmáig megrendíthetetlen jelen­tőséggel és érvényességgel bír. Egészen e egyedülálló jelenség volt, hogy nála a vallás és filozófia közötti ellentét sohasem léte­zett - még akkor sem, amikor mások buz­gón igyekeztek ilyen szakadékot felfedezni. Az általa felállított 13 HITVALLÁS (Áni Máámin) szinte minden imakönyvben megtalálható, amely aztán a JIGDÁL-imá­­ban költői formát nyert. Számos írás ma­radt meg kiterjedt levelezéséből és gondol­kodásmódja ezekből a közleményekből is híven jut kifejezésre. Ami a nem-zsidó világot illeti, a spa­nyol-mór időszak kiváló szakértőjének szá­mít. Ezt a kultúrát az évszázadok során egyre jobban igyekeztek háttérbe szorítani s amelyet az inkvizícióban teljesen megsem­misítettek. Virágzása idején az iszlám által megtermékenyített kultúrvilág az akkor a Földközi-tenger vidékén megtelepedett zsi­­dóságnsk sokat köszönhetett és ennek a pe­riódusnak volt a Rámbám elsőrendű expo­nense. A korai középkor évei során egyik világító zsidó név követte a másikat, de bát­ran mondhatjuk, hogy mindnyájuk közt a Rámbám ragyogott a legfényesebben. Ezért Maimonides Mózes, a 850 évvel ezelőtt szü­letett lángelme a máig is felbecsülhetetlen mértékben járul hozzá a korszellem gazda­gításához. r^VTj-iiTj\ruTjTriruvTrtrjv\ruvxrinriruTinrirw~r^ ■ _ u u a-nyrm^r******^^*^^************^11****1* 1942 végén a mezőkovácsházi 33 éves F. Ármin, SAS behívót kapott Debrecenbe. Vagyona nem volt, de ott kellett hagynia két legdrágábbját, 27 éves Eszterét és párhónapos Sanyikáju­­kat. Bevonulás után pár hónappal, ko­holt vád alapján, egy Ukrajnába induló büntetőszázadba osztották be, és meleg holmi beszerzésére 24 órás eltávozást kapott. Mégegyszer s ez alkalommal utol­jára, megcsókolta feleségét s egy éves kisfiát, majd elindult a borzal­mak útjára, mely annyi tizczcr magyar-zsidó munkaszolgálatodnak jl'tott ki osztályrészül. Otthon a szegénységgel küzdő fia­talasszony — más híján a sze­gedi árvaházba adta be Sanyikát, ahonnét egy gyermektelen, nemes­­szívű zsidó házaspár vitte magával — majd adoptálta. Teltek-múltak a hónapok, elérke­zett 1914 nyara s ezzel együtt a magyarországi zsidóság tragédiájá­nak beteljesedése. F. Eszter Au­schwitzba került. A halálgyár ke­mencéje, annyi más, tíz és szár ezer sorstársával együtt őt is el­nyelte. A kétéves Sanyika pedig nevelőszüleivel, E. Adolffal és Rá­­chellel Ausztriába került. A Gond­viselés kegyelme olyan helyre ve­zérelte őket, ahol életben marad­hattak. Durlozban szabadultak fel, j majd visszakerültek Magyarország­ra. A nevelőszülők jóval anyagi hely­zetükön túl minden jóval elhalmoz­ták a gyermeket. Nevelt fiúknak jobb sorsa volt ,mint sok gazdag szülő édes gyermekének. * A világégést kevesen túlélők között volt F. Ármin is. Testben ugyan megtört, de lélekben erősen tért vissza Magyarországra s várta a csodát. Hátha szeretteinek leg­alább egyike visszajön... A csoda pedig késett... 191-9 elején alijjázott. Ugyanaz év lág-báomer napján, mint „hon­foglaló’’ telepedett le az aznap ala­kult Meronban. Ugyanabban az évben alij azott Belgiumból egy magyar nyelvterü­letről származó asszony is. A nagy világégésben családjaikat elvesztett két embert a közös fáj­dalom közelebb hozta egymáshoz. Összeházasodtak. Frigyükből azon­ban gyermek nem született. Évente amikor lág-báomer napján a három­éves kisfiúkat Meronba, a nagy ta­­naita Rabbi Simon Bár Jocbáj sír­jához szokták hozni, hogy dtt vág­ják le első hajfürtjüket, F. Ármin* Cvi mindig az ő kis Sanyikájára gondolt, akinek hároméves haj­fürtjeit soha=em láthatta... * 1956 esztendejében új fénysugár költözött be a meroni F. portára. Szegedről érkezett új olé volt a jó hírt hozó, aki jól ismerte a házi­gazda előző életét is. Elmesélte, hogy Sanyika él, s öregedő nevelőszülőik * szemetük minden jelével halmozzák el. A hír vétele után F. azonnal levelet irt az azóta elhunyt dr. Schindler Jó­zsef szegedi főrabbinak, aki előtt kiöntötte szíve fájdalmát. Nem sokkal később meg is érkezett a fő­rabbi válasza. Ezekután F., közjegyző előtt erő­sítette meg első házasságából 1942 május 23-án született Sándor fia törvényességét. Az irat megérkezé­se után sem ukurtnk a nevelőszülők Sanyikaj üktől megválni. Közben a véletlen is beleszólt a dologba. A pészáchi takarításnál Sanyika megtalálta az „izraeli apa” levelét — szegedi „apa-társához”. Az érzékenylelkü Sanyikából egyik pil­lanatról a másikra Sándor lett és minden gondolkodás nélkül írt édesapjának. Utána már filmszerű gyorsaság­gal követték egymást az események. Kitör a magyar forradalom. E. Sándor, mert már így hívják, há­­romszor próbálja elhagyni Magyar­­országot. Az akkor 14 éves fiút mindhárom alkalommal elfogták. Előbb bezárták, majd visszakerült nevelőszüleihez s tovább folytatta tanulmányait. A pesti zsidó gimnázium után három szemesztert végzett a ven­déglátó-ipari főiskolán. A szakmá­ban való elhelyezkedés után, munká­ját megosztja az álmodozással. Mi­közben vendégeivel foglalkozik, gondolatai az Izróelben élő, isme­retlen édesapjánál járnak. Annak ellenére, hogy nagyon sze­reti nevelőszüleit, édesapja utáni vágyakozása egyre jobban elhatal­­második rajta. Megcsömörlött Ma­gyarországtól is, aniely szüleitől el­szakította. Miután minden kisérlete, hogy nevelőszüleivel együtt, legálisan hagyja el Magyarországot, kudar­cot vallott, elhatározta, hogy ille­gálisan teszi azt meg. A 68 éves nevelőapa és 72 éves felesége nem is sejtették, hogy Sanyikájuk miket forgat a fejében*.• ★ 1966 tavaszán kopogtatás hallat: szott a meroni csendes F. portán. „Valami előhírnöke a három nap múlva esedékes lág-báomeri nagy zarándoklásnak” —- gondolta magá­ban F. Ármin-Cvi, amint szobája ablakán kinézve egy fiatalembert látott az ajtó előtt. „Talán három­éves kisfiának első hajfürtjeit fog­ja levágatni az ismeretlen látogató — fűzte tovább gondolatait a há­zigazda. Végül is ‘ felesége nyitott ajtót az érkezőnek. Pár pillanattal később izgalomtól remegő hangon hívta a férjét, hogy átadja helyét az apa s fia közötti drámai talál­kozásnak. Másnap délután három önfeledt, boldog embert találtunk a szép vi­rágos-kerttel körülvett házban. Az egymásra találás csodája töltötte ki közel háromórás beszélgetésünket. ★ Két nappal későbben — több tíz­ezer zarándokkal együtt — felmen­tek a nagy tanaita sírjához, ahol a hároméves fiúcskák hajfürtjeit első alkalommal éri olló. 21 évi késéssel F. Cvi is elhozta ide fiát. Szebb születésnapi ajándékot nem hozhatott volna Rabbi Simon Bár Jocháj sírontúli csodája egyikük­nek sem. Sem az akkor 24 éves Sándor—Sióménak, sem pedig az apának, aki aznap ünnepelte 17-ik évfordulóját annak, hogy a nagy tanaita sírja mellett alapozta meg A csodavárás nem- volt hiábavaló. Két nappal a sebeket gyógyító Rab­bi Simon Bár Jocháj „hillulája” előtt, megtalálta a huszonhárom év­vel ezelőtt elveszett egyéves Sanyi­­káját...-íTMrijjruViinr-irrr*-“ ■ mmmmm m m n*m*****+*~-

Next

/
Oldalképek
Tartalom