Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-02-21 / 2. szám

1985 február 21. NEWYORKI FIGYELŐ 3 A ZSIDÓ VILÁGKONGRESSZUS IGAZGATÓSÁGI ULESE BECSBEN A zsidó világkongresszus 1985 január 26-28 napjain igazgatósági ülést tartott az osztrák fővárosban. A Magyar Zsidók Világszövetsége központja és amerikai tagozata elküldte képviselőit az ülésre, amelynek számos ma­gyar vonatkozása volt. A magyarországi zsidóságot Héber Imre elnök és dr. Seifert Gézáné főtitkárasszony képviselte. Keleteurópa zsidóságának öt magyar származású elnöke volt jelen: a vendéglátó osztrák zsidóság elnöke dr. Hacker Iván udvari tanácsos volt az összekötő kapocs az osztrák kor­mány és a kongresszus vezetősége között. Jelen volt dr. Kadelburg Ladis­­lav, a jugoszláv zsidóság, valamint dr. Lövinger József, a görög zsidóság el­nöke is, valamint az ugyancsak magyar származású dr. Gaisky Desider, a csehszlovák zsidóság részéről. Az eseménysorozat a szombat kimenetelekor, január 26-án este vette kezdetét, amikor a bécsi Hofburg-ban ünnepélyes megnyitó ülés zajlott le. Megjelent az osztrák kormány elnöke, Sinowatz kancellár és Benya, az osztrák parlament elnöke, vezető kormányférfiak kíséretében. A nemzet­közi sajtóból ismert Reder-ügy volt éppen napirenden, amely felborulással fenyegette a kongresszust. Az osztrák hadügyminiszter azon lépése, hogy a pápa intervenciójára hat hónappal büntetésének lejárta előtt szabadon en­gedett háborús bűnös átvételére, a szabadon bocsájtó olasz hatóságok ké­résére, személyesen jelent meg a határon, olyan súlyosan provokáló, anti­szemita lépésnek minősült, hogy a kongresszusi delegátusok egy része az ülés félbeszakítását és Ausztriából való eltávozást javasolt a vezetőségnek. Edgar M. Bronfman, a zsidó világkongresszus elnöke, megnyitó beszédé­ben súlyos támadást intézett az osztrák lépés ellen. Sinowatz kancellár, aki kétségtelenül a zsidóság igaz barátjának minősül, válaszában igyekezett menteni hadügyminiszterének intézkedését, annál is inkább, mert a mi­niszter rövid idővel azelőtt a felesketendő új osztrák tiszteket a szertartás lefolytatására Mauthausenbe rendelte, hogy az ifjú katonatisztek előtt a múlt rémségeit helyszínen ismertesse. A kancellár azonban maga is elismer­te,hogy a miniszter cselekedete meggondolatlan volt. A politikai botrány végül azzal simult el, hogy még az ülések tartama alatt a kancellár hivata­losan bocsánatot kért a kongresszustól, amit utóbbi elfogadott. A minisz­ter egyébként helyén maradt és a probléma belpolitikai vonalon is megol­dódott Ausztriában. Az ünnepi megnyitó ülésen a vendéglátó zsidóság nevében dr. Hacker elnök üdvözölte a kongresszust, majd Ehe Wiesel mondott frenetikus hatá­sú beszédet. A következő két napon az egyes bizottságok üléseztek, majd Simon Peres izraeli miniszterelnökkel folytattak a résztvevők televízión közvetí­tett inteijut. Az ülés határozatai közül kiemelkednek a Szovjetunió felé hangoztatott felhívások, amelyek a szovjet zsidóság szabad kivándorlását, a diszkrimináció megszüntetését igénylik. Bronfman elnök bejelentette, hogy márciusban szovjet meghívásra Moszkvába utazik, ahol részben ke­reskedelmi, de még inkább diplomáciai vonalon fog tárgyalásokat folytat­ni a szovjet zsidóság érdekében és a fogvatartott zsidó aktivisták szabad­lábra helyezése céljából. Megrázó eseménye volt az üléssorozatnak Auschwitz felszabadulásá­nak 40. évfordulóján, január 28-án. a bécsi Seitenstettengasse-i főtemp­lomban tartott emlékünnepély, amelynek szónokai Schneier Arthur fő­rabbi (németül), Bronfman elnök (angolul), egy izraeli kiküldött (ivritül), dr. Hacker Iván hitközségi elnöki minőségében (németül), végül Prof. Ar­thur Hertzberg, a világkongresszus alelnöke (jiddisül) voltak. Utóbbi szavai végén zokogásba tört ki, amely megrázó hatással volt valamennyi résztve­vőre. Az osztrák televízió bőven beszámolt valamennyi kapcsolatos ese­­eseményről. A bécsi ülés a zsidó világkongresszus működésében kiemelkedő ese­mény volt és emlékezetes marad J.N. STORM WINDOW 46*20—16th Avenue, Brooklyn, N.Y; 11204 & DOOR CORP. ALUMINUM PRIME Save Fuel Keep Your Home DCDI APCMCWT COOLER IN SUMMER! WARMER IN WINTERl W NDOWS • STORM WINDOWS STORM DOORS* • Window Guards • Radiator Covers • Venetian Blinds: Replaced Glass & Screens * Plumbing • Painting 851-9364 851-5125 Folklór és tárgytörténet Scheiber Sándor újabb tanulmányai (Új Élet, Budapest) Ha valamely Ismeretlen okból műveltségünk vala­mennyi írásos emléke nyom­talanul kiveszne és egyedül az ő dolgozatai maradnának fönn, utalásaiból rekonstruálni le­hetne szinte az egész egyete­mes emberi kultúrát Másrészt viszont egyetlen tudományos művét sem lehet alaposan megérteni, magunkévá tenni, ha nem ágyazzuk azt be az emberiség kulturális hagyo­mányaiba, tudásunk meglevő (vagy éppenséggel kiegészítés­re szoruló) kincsestárába. Mintha valamennyi írása azt sugallná: a világban — a kul­túra világában is — minden m indmineloösszefügg.... Szellemi életünk sokszínű palettáján éppen ezért külön­leges hely illeti meg Scheiber Sándor professzort, az Orszá­gos Rabbiképző Intézet igaz­gatóját, aki ma — Voigt Vil­mos megállapítása szerint — „világszerte a legjobban ismert és a legtöbbet publikáló ma­gyar folklorista”. Tudományos közleményeinek száma megha­ladta a másfél ezret. Témái is rendkívül változatosak. Ku­tatásainak kiindulópontja többnyire a magyar irodalom és a zsidó művelődéstörténet találkozásainak földerítése, vagy a két nép folklórkincsé­­nek sajátos ötvöződése. Ám ennek ürügyén műveltségünk számos pontján talál eleddig nem vizsgált adatot. Apró kö­vek, formás kis téglák gyűl­nek egymásba — szolgáinak áldozatos munkájából így épül lépcsőzetesen a tudomány pa­lotája. Kerek tíz esztendeje, hogy „Folklór és tárgytörténet” címmel kétkötetes válogatás látott napvilágot Scheiber professzor munkáiból. Ehhez járul most a változatlan cí­mű harmadik kötet: újabb ta­nulmányok • gyűjteménye. Több mint hatszáz oldalon iro­dalom és néprajz, vallás és történelem, művelődés- és tu­dománytörténet tárul az ol­vasó elé: jó értelemben vett „filosz-cseme”' valamennyi. Scheiber Sándor kutatási mód­szere, az összehasonlító me se­es motívumtörténet komoly hagyománnyal rendelkezik ha­zánkban: Katona Lajos, Hel­ler Bernát, Löw Immánuel és Bálint Sándor emlékének többször is áldoz könyvében a szerző. Egy-egy motívum eredetének felkutatása nem­csak imponáló szakértelemről tanúskodik, tje szellemi bravúr is, a jámbor olvasd számára kaland és kulturális élvezet Így derül fény a kötet lap­jain Balassi Bálint, a protes­táns prédikátorok, Arany Já­nos, Mikszáth Kálmán, Kiss József, Ojvári Péter, Ágai Adolf vagy akár Moldova György és Salamon Béla ked­velt fordulatainak hátterére, miközben szinte részesei le­szünk e szellemi oknyomozás Izgalmas játékának. Különös, messzi múltra visz­szavezethető és gyakorta mély érzelmi-eszmei tartalommal te­lített szokásokról is olvasha­tunk a jelen kötetben. Az óko­ri sírokba — régészeti em­lékek bizonyítják — a roko­nok kis üvegcsét helyeztek: a könnyek serlegét. A néphit azt tartotta, hogy a halottak szom­jaznak, s hogy a hozzátarto­zók könnye nyújt számukra vigasztalást, őrzi meg emlé­küket a halál után. Ez a haj­dan volt, ősi cselekedet kői­től képként megőrzött, s a középkor irodalmában vissz­hangra talált. Egy másik, nem kevésbé furcsa szokás'viszont ' hagyományos ,zsi,dó,környe­zetben — mindmáig ismeretes: becsületes mesteremberek, jámbor tudósok és; pol­gárok számára, végakara­tuk szerint. asztalukból ké­szítettek koporsót: az ta­núskodjék mellettük a túlvi­lágon ... Scheiher professzor a szokás eredetét a középkori francia tanházakig vezeti visz­­sza. „Az ember — írja egy XIV. századi talmudtudös — halálakor nem visz magával semmit, s nem marad meg más munkájából, csak a jó­tékonyság, amit életében mű­velt, s az alamizsna, amelyet asztaláról nyújtott.” A kötet öt hosszabb léleg­zetű tanulmányt foglal ma­gába. közülük 5s kiemelkedik a századforduló magyar zsidó szellemi életéről szóló írás. Az eredetileg 1381-ben Velencé­ben elhangzott előadás itt je­lenik meg először magyarul: Bartók Béla indulásának szel­lemi közegét, „hátországát” kí­vánja bemutatni, tanítóit, szó­szólóit és minden újért lel­kesedő, értő közönségét. A ta­nulmány ennél is többet mond: megismerhetjük általa a korabeli Pest irodalmi és zenei szalonjait, emberi és csa­ládi kapcsolatokat, melyeknek földerítése olykor fontosabb lehet megannyi formális adat­nál. Szerzőnk itt — előnyé­re — el-elszakad a lábjegy­zetek világától: véleményt al­kot, ítéletet mond, „bizalmas” információt közöl. Minden mondata önálló írásművei fel­ér. (Jó lenne, ha tudományos dolgozatain túl emlékeit, ér­dekes és tanulságos anekdotáit is megosztaná velünk ...) A „Folklór és tárgy történet” harmadik kötete nemcsak a judaisztikának (a zsidóságtu­dománynak), de az egyetemes magyar tudománynak is szá­mottevő teljesítménye.- „Hogy mi marad meg munkásságom­ból, az utókor dönti el” — summázta életútját hetvenedik születésnapján a szerző. „Azt azonban már most tudom: a hebraicát és a judaicát be­vittem a magyar tudomány diszciplínái közé.” Reméljük, továbbfejleszti Is. A kötetet Scheiber Sándor műveinek (Dán Róbert által összeállított) bibliográfiája zárja. Baj Tarnál Előző számunkban közölt kép dr. Scheiber Sándort Anikó unokájával a Rabbiképző templomában ábrázolja. A magyarázó szöveg a nyomdában, sajnálatosan elveszett. ?ÜSKI - CORVIN? IVNGARIAN BOOKS and RECORDS i $ s i 251 East 82nd str.New York N.Y.10028 I TELEFON: 212, SOKEZER MAGYAR KÖNYV, UJSÁÓ 5 hanglemez; hangszalag. IRKA 6 $ BEFIZETÉS í S Látogassa meg boltunkat a new yorki magyar negyedben POSTÁN IS SZÁLLÍTUNK - KÉRJEN KATALÓGUST. rí t KÖNYVESPOLC —--------------------------------------------------------------------------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom