Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-02-21 / 2. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1985 február 21. KAHÁN KÁLMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN A SIÓFOKI VASÁRUS SZÍNHÁZI ZSENI FIA Sokakban vetődik fel önkéntelenül a kérdés: — A hatmillió, vagy akárcsak a hat­százezer mártírral hány lángész veszett el az emberiség számára ? — Azokkal is, akik a haláltáborok kö­vetkeztében egyideig, mint emberroncsok még éltek.? A hipotetikus jellegű kérdés nem fel­tétlenül a világ által már elismert, vagy megnyilatkozásaikban a zsenialitás jelér magukon viseltekre vonatkozik, de azokra is, akik még csak csecsemők voltak, vagy meg sem születtek. A megmenekültek számarányáról ítélve, nem lehettek kevesen... NEM SZÁLLT-E FÜSTBE AUSCHWITZBAN AZ EMBERISÉG MEGMENTŐJE? Ki tudja hát, nem égették-e el Ausch­witz krematóriumaiban az emberiség olyan megváltóit is, akik korunk számos rákfené­jétől szabadíthatták volna meg embertársa­kat. Az állandóan gyötrő kérdést ezúttal John Hirsch, eredetileg Hirsch János Amerika boltozatán meteorként feltűnt színházi zseni viszontagságos élettörténete, csodálatos karrierje szegezi elém SZIGETI JÓZSEFET A LELKIISMERETFURDALÁS MARDOSTA Egy, a nemzetközi hírnév szárnyain száguldásnak indult hegedűvirtuóz testvér­párt - példának okáért - személyesen ismer­tem Máramarosszigeten. Serdülőkoromban barátaim voltak — a nagy Szigeti József unokaöccsei... Gál Bandi és Jancsi állandó lakása a harmincas évek elejétől már Párizsban volt, ritkán vetődtek koncertezni — többnyire telváltva — szülővárosukba. Nyugateurópa híres zenei csarnokaiban arattak — talán vi­lághírű nagybátyjuk túlszárnyalását is elő­revető sikereket. Hitler a francia főváros­ban érte utói őket, - talán csak napokkal vagy órákkal Szigeti József által kieszkö­zölt, életmentő amerikai papírok: beván­dorlási engedélyük előtt... Szigeti József sokáig kesergett a késés miatt: önvád mardosta lelkét, — talán nem is egészen ok nélkül... HIRSCH JÁNOS A ZSIDÓ GIMNÁZIUMNAK KÖSZÖNHETI ÉLETÉT Hirsch Jancsi mindössze tizennégy éves volt, amikor szüleit és egyetlen öc ét .Kenyérmezőre'' deportálták, - kínhalána ítélve. Életbenmaradását annak tudhatja be, hogy vidékről a fővárosi Zsidó Gimná­ziumba küldték középiskolába. Pesten nem kis mértékben Wallenbergnek és azonfelül saját leleményességének köszönheti meg­menekülését — a tizenkettedik óra utolsó percében. Hirsch John Stephen, mai hivatalos nevén említve, nem azonos Judd Hirsch hírneves hollywoodi filmsztárral, aki szin­tén korán tűnt fel sikereivel és hasonló nevük miatt több ízben összetéveszt k őket. Utóbbi öt évvel fiatalabb, New York­ban született, nincs John-nal rokonságb - ^ bái szintén magyar-zsidó ivadék. A siófoki vasárúkereskedő Hirsch József és Horváth Ilona elsőszülöttje,Jan­r ' 1930 május elsején jött a világra Ba'a^ ton gyöngyén s ebben a Veszprém megyei ,iagyközségben végezte el az elemi iskolát is. Szülei, a kongresszusi hitközség tagjai, ha nem is ragaszkodtak túlságosan az ősi törvényekhez, hithű nevelésben részesítet­ték. Ugyanakkor meggyőződéssel vallották, hogy : Csonka-Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország mennyország !... A kis Jancsi tíz éves korában a buda­pesti Zsidó Gimnáziumba került. Ennek köszönheti a krematóriumtól való megme­nekülését. A kisdiák, mint az átlagosnál kiválóbbak többnyire, nem tartozott a leq­­fegyelmezettebb tanulók közé.Dományí Sándor a montreali zsidó közélet jeles emélyisége 1938-ban a siófoki izraelita elemi iskola tanítója volt. Egykori tanítvá­nyáról így emlékezik vissza: A SAJTÓ DICSHIMNUSZA A STRATFORDI FESTIVAL IGAZGATÓJÁRÓL — A montreali GAZETTE című lap 1981 március 1-én másfél oldalon át mély­re ható analízissel tárta fel Hirsch János, ki­váló tehetségű színházi szakember érdeme­it, nagyszerű emberi tulajdonságait is ki­emelve. A méltatás az egykori siófoki ele­mistának a világhírű stratfordi Fesztivál Színház igazgatójává történt kinevezése al­kalmával jelent meg. Abból állapítottam meg, hogy négy évtized előtti tanítványom­ról lehet szó. Különben a newyorki lapok, beleért­ve a szaksajtót is, dicshimnuszokat zengtek az új színházi tehetségről. Az egykori tanító folytatta emlékei feltárását: TERJESSZE LAPUNKAT! AZ EGYKORI SZIGORÚ TANÍTÓ ÜR VISSZAEMLÉKEZÉSEI — Tisztán emlékezem erre a kis tanít­ványomra, mert János különös egyéniség volt. Sok problémát okozott nekem. Jó­­eszű, virgonc, bőbeszédű, de kotnyeles és verekedő természetű.Olykor, tíz órai szüne­tekben sírva panaszkodott rá egy-egy tanít­ványom, hogy Jancsi tettlegességgel fejezte be a közöttük levő nézeteltéréseket. Még a fülemben cseng, ahogyan János bőbeszédű­­en és vehemensen arról próbált meggyőzni, hogy a veszekedést a reája panaszkodó kezdte... Ezek a „nagy kihallgatások" — foly­tatta a volt tanító — rendszerint Hirsch Já­nos megfenyítésével értek véget és ezért nem szeretett engem. Az ő szemében kibír­hatatlan, szigorú tanító úr voltam. Pár évvel ezelőtt egy kollégám itt, Montrealban be­mutatta nekem a szimpatikus, magas, szem­üveges, dús fekete szakállú Hirsch Johnt. Akkor sokat beszélgettünk egymással, de nem a múltról.. Negyven év nagy idő,mind­­ketten sokat változtunk s nem ismertünk egymásra. Akkor nem Dományi, hanem Donnenberg Sándornak hívtak... — A NEWYORKI LINCOLN CENTER EGYKORI FŐRENDEZŐJE Négy esztendővel ezelőtt, 1981-ben, amikor a kanadai napilapokban megjelent John Hirsch féloldalas fényképe, ugyanígy az Egyesült Államok sajtóorgánumaiban, hozzáillő nagy tudósítással,megírták töb­bek között, hogy Auschwitzban vesztette el szüleit és kisöccsét, Istvánt. 1947-ben jutott el Kanadába, ahol egy winnipegi házaspár adoptálta a 17 éves fiút. Mielőtt Kanada Nemzeti Színházának minősülő, nagy nemzetközi tekintélyű Stratford Fes­tival Theatre igazgatója lett, előbb három éven keresztül a newyorki Lincoln Center főrendezői pozícióját töltötte be. Az Egye­sült Államok számos más városában, Cali­­forniát is beleértve, hangzatos sikerei vol­tak a színi rendezés terén. * No de tartsunk sort. AZ ÓVÓDÁS BÁBSZÍNHÁZ-RENDEZŐ A középiskolát sem fejezhette be Bu­dapesten: Sokkal életbevágóbb feladatot hárított rá Izrael őrzője: űzött vadként, haj­szoltan, dideregve, bújkálva, éhezve men­tette életét. Átvészelte a magyar főváros szovjet és amerikai bombázását is. A nemzetközi művésznek tekintet John Hirsch már gyermekkora óta oiif>< nosan mozgott Thalia csarnokaiban. S<u lei gyakori színházlátogatók voltak, fiúkat magukkal vitték. Baráti és rokoni kapcso­latokkal is rendelkeztek színi körökben. Középiskolás korában már színészetről, rendezésről ábrándozott és - próbálkozott az iskolában is. A második világháború előtti Budapest nem kevesebb, mint húsz hivatásos színházzal rendelkezett. Jancsi már hat éves korában szerénv bábszínházi előadásokat rendezett kis bará­tai, szomszédai részére a tágas vidéki szülői házban. AZ ÖNGYŰLÖLŐ KISDIÁK - ZSIDÓ ÖNTUDATRA ÉBRED A romokban heverő Budapestről egy németországi UNO-menekült-gyermektá­­borba jutott. Ott is bábszínház és más mű­kedvelő előadások rendezésével tűnt ki. A Canadian Jewish Congress karolta fel Párizsban. Találomra — talán éppen a város központi fekvése miatt —Winnipeget választotta letelepedési helyéül. Az ottani tradicióhű, cionista Schack-család fogadta örökbe 1947 Thanksgiving napján, amelyet Canadábah június második hétfőjén ünne­pelnek. Egyik önvallomásában John Hirsch e'mondja, hogy gyerekkorában, a magyar­­országi antiszemita légkör folytán ö n - gyű I ö I ő lett. Kanada s főleg új környe­zete visszaadta önbecsülését, zsidó önérze­tet fejlesztett benne. JOHN HIRSCH - KORUNK REINHARDTJA ? Az újvilágban sem ment minden zök­kenőmentesen, miként a náci-nyilas terror alól való felszabadulás után sem. A két és fél év, amíg Pestről Winnipegbe jutott, - örökkévalóságnak tűnt. A remény, az ön­maga képességeibe és a szabad alkotás re­ményébe vetett hite — no meg fiatalsága — lelkesítette. Az első idők, mialatt színikarrierjére készült és főiskolai tanulmányait végezte Manitoba tartomány székhelyén, sem vol­tak könnyűek, de reményteljesek. Nem vá­logatott a fizikai munkában sem, hogy a középosztályhoz tartozó özvegy nevelőany­jának anyagilag ne legyen túlságosan terhé­re. Ha a vége jó, — minden jó. A Siófok­ról — Kálmán Imre szülőhelye is a Balaton­­menti kies üdülőhely volt - elindult Jancsi még messze van a végtől. Ragyogó ősznek néz elébe. Ötvennégy éves korában minden bizonnyal oly sikeres delelőjén sincs túl. Talán éppen korunk Max Reinhardtját tisz­telhetjük benne. Északpmerikában az első nehézségek leküzdése után rohamosan felfelé ívelő pályafutásáról legközelebb. (Folytatása következik) Lupénkban «Ívesen adunk t*­­közérdekű vagy érdekes Maak ^ Nem közölt kéziratokat mm kfidpiik vissza. Hirdessen lapunkban

Next

/
Oldalképek
Tartalom