Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-08-26 / 11. szám

10 NEWYORKI FIGYELŐ 1985 augusztus 26 DR. JESURUN ÉLIJÁHU: FORRAI ESZTER: HERZL EMLÉKÉRE PÁRIZSI LEVÉL X. Herzl még egy kísérletet tesz a zsidó arisztokrácia megnyerésére. Meyerson, a Havas Távirati iroda szerkesztője kihallgatást eszközöl számára Edmond Rotschild bárónál. A francia bankház feje szívből, szíve­sen, két kézzel szórja kincseit, hogy Erec Jiszraél új mezőgazdasági koló­niáit talpra állítsa. De retteg a nyilvá­nosságtól, gyűlöli a politikát, gyanú­perrel él a szultánnal szemben és snorrert lát minden zsidóban. Órákig vitatkozik a két férfi, a filantróp és a politikus. A zsidó krőzus sok évvel később bevallotta, hogy soha életé­ben ilyen rendkívüli emberrel nem találkozott és hogy a kettejük közti vitában Herzlnek volt igaza.- Mi az, amit ön tőlem kér ? — kérdezte végül Rotschild. Herzl önér­zetesen felelt:- ön nem értett meg engem. Én nem kérek öntől semmit. Alkal­mat akartam önnek adni, hogy része­se, sőt feje legyen egy csodás gondo­lat megvalósításának rövid idő alatt. Én magam visszavonultam volna a vezetéstől. Ha ön vonakodik, úgy el­megyek a tömegekhez és azok ösztö­nösen fognak követni utamon. — Megkeseredett szájízzel írta Herzl naplójába: - Még Rotschild is gyáva és szeretné a szükséges operá­ciót, értsd: a zsidó állam megteremté­sét minél későbbi időre kitolni.— Nem szabad, hogy a szem nagyobb legyen, mint a has — ismételgette ne­kem. Nevetséges ! Minden nagy tet­tet csodás vízió előzött meg. És ilyen emberektől függ milliók sorsa ! — Nem véletlen, hogy Herzl, aki voltaképpen alig ért el valami kőn­kért eredményt, - mert hiszen utó­dai Balfour-deklarációt kaptak, álla­mot kiáltottak ki, hatnapos háborút nyertek, - szóval nem véletlen^iogy mindmáig elevenen él a nép lelkében, emlékezetében. Az 1897. év tavaszán a londoni East End szegény-négy ed ében beszélt Herzl tízezer ember előtt. Soha nem próbálta ki erejét mint nép szónok - hiszen nem is volt az - és soha az előtt vagy az után olyan nagy tömeg előtt nem volt zsidó szónoknak o­­lyan sikere, mint neki. Csak egy szót kellett volna szólnia és a nép megin­dult volna kelet felé - gyalog ! Ott­hon, naplójában - melyet persze so­hasem szánt kiadásra, a következő feljegyzést tette: — ...lehet, hogy csak tőlem függ, hogy a tömegek ve­zére legyek... — Nem sokkal később Bécsben be­szélt az Israelitische Union által ren­dezett gyűlésen. Itt is sokan hallgat­ták, de nem tízezren és nem koldu­sok, lenézett bevándorlók, hanem jó­módú, begyökerezett bécsi bürgerek. Itt persze más volt a hang, mása tar­talom. Itt nem lelkesíteni kellett, ha­­hem meggyőzni óvatosakat, hogy ha megvalósul az a cionista álom, úgy ebből nem lesz kára a kivándorolni nem akaró, emancipált zsidóságnak. De ugyanakkor büszkén mutatott rá, hogy a cionizmus új zsidó embert, jellemest, bátrat, egyenest, kisebb­rendű érzéstől mentes zsidó embert fog teremteni, amely megváltoztatja a keresztény világ előítéleteit is irán­tuk. Az Unionban tartott beszéd harci riadó is volt és programmadás. Másnap Herzl nekilátott az eszme gyakorlati megvalósításához. (Folytatjuk) TERJESSZE LAPUNKAT! M0S6& , . «*» 6vrr 0\ft OTHt* TAAVCL KOVÁCS TfWEWM/ euAH«NUT,N,tnmy [i Egyéni, csoportos utazások a világ mindén résébe.' Charterek Európába, Izraelbe. APEX-, csoportos utak a legolcsóbb érakon. Teljes megelégedését biztosítjuk I A világ összes repülő és hajóstársaságának hivatalos irodája. Egyéni kiszolgálás. Olcsó, megbízható, pontos, régi szakiroda. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lapokban vagy egyesületi értesítőkben meghirdetett minden utazásra a jegyek a KOVÁCS-IRODÁBAN is kaphatók ! TELEFON : (718)651-2494 ISAAC BASHEVIS SINGER 80. SZÜLETÉSNAPJÁRA ... A párizsi filmszínházakban nagy lel­kesedéssel fogadta a közönség a YENTL cí­mű filmet. A nagy Nobel-díjas író, Singer egyre népszerűbb a francia olvasóközönség előtt. A Stock és Gallimard kiadók főleg Rachel Értei fordításában publikálják az író nevesebb műveit. Nemrég az ABC nevű irodalmi revü különszámot adott ki az író 80. születés­napja alkalmából. Neves kutatók, irodalom­­történészek recenzióit olvashatjuk: Rachel Értei, Bay Laurence, Judith Stora-Sandor mellett külön említést érdemel Joel Blo­cker és Richard Elman interjúja Bashevis Singe rrel. Rövid kivonatokban ismertetem ezt az interjút, amely bizonyára érdekelni fog­ja amerikai olvasóimat is. — Hogy is hangzik az ön igazi neve — Isaac Singer. — Bashevis nevet anyám után vettem fel, akit Batsevának hívtak. — — 1904-ben született Lengyelország­ban. Varsóban nőtt fel. A jiddis nyelv köz­pontja volt Varsó. Hol végezte tanulmánya­it? -— Egy rabbiszemináriumban tanul­tam 18 éves koromtól. — — Főleg a héber nyelv, no meg a Tal­mud, vallástörténet, filozófia. -— Szülei chaszidok voltak ? — — Igen. Apám apja is az volt. Anyai nagyapám viszont MISZNAGED volt — chaszidellenes. Sok vita származott emiatt szüleim között. Anyám nem hitt a csoda­rabbikban. — — Szülei rabbinak akarták nevelni ? — Igen, de jómagam korán megtagad­­tem ezt az óhajukat, mert nagyon erős „ké­telkedő" természetem volt. — — Milyen gyermekkora volt ? — — A Krochimalna-utca szegénynegye­dében nőttem fel. Apám DAJAN-ként igen nagy köztiszteletnek örvendett. — — Mi vitte az írásra ? — — Apám és bátyám is írók voltak. Első olvasmányaim között Sherlock Hol­mes szerepelt. Majd Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye. Először héberül kezdtem írni, majd rájöttem, hogy anya­nyelvemen jiddisül jobban fejezem ki ma­gam. Kedvenc olvasmányaim között a Tal­mud és a Kabbala álltak első helyen. Szüle­im akarata ellen író lettem, „renegát" ME­­SÜMED. A náci megszállás elől Amerikába emigráltam és itt élek azóta. De nem ango­lul, hanem jiddisül írok. Mikor megérkeztem, hét évig hall­gattam, nem voltam képes egy sort sem le­írni. Aztán megtört ajég. Izraelben 1958-ban jártam először. Sok érdekes élményben volt részem. — Szóljunk néhány szót a folklór ele­meiről Singer műveiben: A stetl leírása, a zsidó dalok, zsidó humor, a tradíciók csodálatos leírója Sin­ger. Akárcsak festőtársa, Chagall, elénkve­­títi ezt a bűvös légkört. De Singemél nagy számban jelennek meg a túl világi erők, a démonok. — Hiszek a túlvilág erőiben, a spiri­­tizmusban. Egyes írók a szimbólumok esz­közeit használják, én a démonokat. A jó és a rossz szellem vitatkozik műveimben. Sok­szor a rossz szellem győzedelmeskedik. Gondoljunk a Lublini varázsló című kötet­re. Ez egy morális tanítómese. A mai mo­dern irodalom vesztének oka, hogy a JÓ és a ROSSZ eldöntését „tudományos szem­szögből" végzik. Jómagam hiszek a prófétai álmokban, a túlvilágban és a túlvüági erők­ben. Hiszek Istenben, bár nem vagyok val­lásos. Az ember szabadnak született: sza­bad hinni vagy tagadni. Az egyén, az indivi­duum imája az igazi, amelynek Isten előtt súlya van. Irtózom a tömegek, vallások megszervezett imáitól. A túlvilágj erők ve­lünk vannak mindenütt, minden percben kísérnek bennünket... -MMWiWNMIMMBaMM / Előfizetek a ; NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 20 dollár díját r~l csekkben mellékelem r—t kérem számlázni Név-----------------------------------­Cím BLUE CROSS-BLUE SHIELD és életbiztosítási lehetőségek Lépjen érintkezésbe KLEIN BARBARA biztosítási megbízottal a Bnai Zion biztosítási osztályán. Tel.:725-1211 Otthoni telefonja az esti órákban: (212)933-3043 Tárgyal magyarul és angolul MEGJELENT !!! DR. KATZ JÓZSEF: VÉRZIVATAROS IDŐK NYOMÁBAN című könyve. 277 oldal fényképekkel. Megrendelhető a szerzőnél: Dr. Josef Katz ( Prince Mary 10, Jerusalem, Israel. vagy a Newyorki Figyelő kiadóhivatalában. Ára vászonkötésben 7 dollár és 150 dollár postai küldés díja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom