Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-05-01 / 6. szám
1 1984 május 1. NEWYORKI FIGYELŐ A vilás* magyar zsidóságának élete A MAGYARORSZÁGI KEGYELETI AKCIÖ MEGINDULÁSA Az egyetemes magyar-zsidó közérdek ápolása szempontjából is kimagasló jelentőségű volt a Pastor-Mayer Magda vendégszerető otthonában rendezett összejövetel, amely valójában az Eastern European Jewish Heritage Foundation működésének megindulását jelentette. A háziasszony ^nint ismeretes, néhai dr. Wilhelm Károlynak, a vészkorszakot megelőző magyar zsidó közélet vezérférfiának leánya. Az olvasóközönség már értesült az eddigi tudósításokból a Hevesi G. Alan, newyorki állami Assemblyman elnöksége alatt létesült alapítványról, amely céljául tűzte ki a keleteurópai és elsősorban magyar-zsidó erkölcsi örökség ápolását és átmentését a jövő nemzedékek számára. Az Alapítvány működése most a Dohány utcai nagytemplom és a magyarországi zsidó temetők restaurálási munkálatainak részbeni fedezésére irányul. Köztudomásúlag Hevesi Alan newyorki képviselő, New York Állam kongresszusa helyettes többségi vezetője nagyatyját tiszteli dr. Hevesi Simonban, aki a Dohány utcai nagytemplom felejthetetlen főrabbija volt. A Magyar Népköztársaság kormányával létrejött megállapodás folytán a Dohány-templom helyreállítása nemcsak a magyar származású zsidóság kegyeleti, vallási érdeke, de egyben a nemzeti emlékműnek nyilvánított zsinagóga renoválása magyar állami érdeket is képez és ennek folytán a helyreállítási költségek a magyar kormány és a világ magyar származású zsidóságának közös gondját képezi. Ugyanígy, a zsidó temetők helyreállítása és gondozása nemcsak elsőrendű vallási kötelesség, de egyben az állam és a zsidó felekezet közötti békés együttműködés legnagyobb bizonyítéka is. Az Alapítvány tehát a magyarországi zsidóság újjáéledésének és vallási élete ápolásának szolgálatában áll. A vészkorszakot túlélt öregeink hátralevő napjainak szebbé tétele szintén az Alapítvány feladatai közé tartozik. Az akció céljainak ismertetése és a magyar-zsidó közösség megértő tagjainak bekapcsolása Pastor Magda odaadó munkájával indult meg. A meghívottak kézhezvették az Alapítvány céljait tartalmazó brosúrát, amelyen a Dohány-templom és dr. Hevesi Simon képe látható. Hevesi G. Alan nemrégiben történt magyarországi látogatása során jutott arra gondolatra, hogy családi öröksége teszi számára kötelezővé az akció megindítását. A népes összejövetelt a háziasszony nyitotta meg, aki kedves szavakkal köszöntötte vendégeit és bemutatta Hevesi Assemblyman-t a jelenvoltaknak. A népszerű képviselő, aki egyben a zsidó törvényhozók országos egyesületének is elnöke, keresetlen szavakkal, szívhez szóló stílusban hívta fel hallgatóságát arra az erkölcsi kötelességre, amelyet az akció támogatása jelent. Schneier Arthur főrabbi, a Magyar Zsidók Világszövetsége lelki vezetője és a zsidó világkongresszus amerikai elnöke méltatta az összejövetel jelentőségét, kiemelve Hevesi Assemblyman és a háziasszony elsőrendű fontosságú munkáját. Pastor Raphael, a háziasszony nagytehetségű ügyvéd fia emelkedett szavakkal mutatott rá az akció fontosságára, amely kötelességévé teszi minden magyar származású zsidó testvérnek az aktiv részvételt. Megindító jelenet volt, amikor a Congressman átnyújtotta a háziaszszonynak dr. Hevesi Simon magyar fordítású, bőrkötéses, tokban elhelyezett imakönyvét, amelyet Hevesi Alan Pastor Magdának dedikált. Egyidejűleg közölte azt is, hogy az imakönyv egyik lapján magyar fordítású templomi énekeket tartalmaz, amelyek szerzője nem volt más, mint dr. Patai József,a jelenvolt dr. Patai Rafael professzor édesapja, a magyarországi cionista mozgalom vezető személyisége. Gáti N. Norman, a Magyar Zsidók Világszövetsége elnöke fejezte ki a közösség háláját Pastor Magda megértése és hatalmas munkája iránt, majd Keller László adott tömör felvilágosítást a hivatalos magyar szervekkel történt megállapodásról. A jelenlevők azonnal megkezdték hozzájárulásuk átadását az Alapítvány javára. A következő teendő az akció kormányzótanácsának összeállítása, amelynek munkáját az Alapítvány elnöke és Pastor-Mayer Magda együttesen végzi. DR. KATZ JÓZSEF MÜVEI SAJTÓ ALATT Izraelből érkezett a hír, hogy dr. Katz József (Jeruzsálem), lapunk kitűnő munkatársának írásait Schön Dezső, az Új Kelet volt főszerkesztője, a kiváló iró, sajtó alá rendezi. A mű A VÉRZIVATAROS LETŰNT IDŐK NYOMÁBAN cím alatt, rövidesen könyv formájában jelenik meg. Erről olvasóinkat megfelelően tájékoztatni fogjuk. DR. JÓLESZ KAROLY: Negyven esztendő telt el azóta, hogy a magyar zsidóság feje fölött kigyulladt az ég. Negyven esztendő múlt el azóta, hogy az Európát eltaposó német csizmák bedübörögtek Magyarországra, hogy pusztulásba döntsék a már láthatáron feltűnt vereségük előtt az ott élő, de polgári jogaiban már megcsorbított zsidóságot. 1944 március tizenkilenc. Vasárnap. Hirtelen sötét lett fejünk fölött az Ég és a cikázó villám gyorsaságával terjedt a hír: a németek megszállták Magyarországot. Ez a nap nem csak a tragédiánkat hozta el, hanem annak szörnyű felismerését is, hogy a nagynehezen kivívott emancipáció ellenére is idegen maradt a magyar zsidóság a magyar nép számára és a magyar zsidóság iránt táplált érzését nem a recepció, hanem a tiszaeszlári vérvád fejezte ki igazán. Szétfoszlottak a mesterségesen táplált illúziók a magyar nép lovagiasságát illetően, de ami még fájóbb, kiderült, hogy a magyar zsidóság pásztor nélküli nyáj, vezetők nélküli közösség, mely elszakadt a világ zsidóságától, a cionizmus valóságot jelentő álmától, s ami a legfájóbb: kegyetlen csendőröklök verték ki belőlük nemcsak a tisztességes munkával szerzett vagyonuk utolsó roncsait, hanem a „haza-”' szeretetének szent érzését is. A fizikai szenvedés gyötrelmeit fokozta az összetört illúziók felett érzett lelki üresség. A magyar nép megtagadta hű gyermekeit, akik életüket áldozták vélt hazájukért. Az isteni csodatétel hiánya megingatta beléje vetett hitüket. Gyermekeiket elragadta a kegyetlen keretlegények kezében suhogó, halált osztogató bunkó és a zord orosz télben a frontokon alattomosan rájuk leselkedő aknák. Csak kevesek élték meg a pokolból való kiszabadulás boldog napját, a náci gyilkosok megérdemelt büntetését. E kevesek is szétszóródtak a világban, s ha egymástól messze is élnek, összeköti őket a közös sors, a közös múlt és a szívükből soha ki nem haló emlékezés. A Tóra szent parancsa az emlékezés. Ezzel a legfenköltebb érzéssel csak az embert áldotta meg az Isten. S aki igazán ember akart maradni, az nem ültetheti el szívében csak a nem felejtés kis értékű negatívumát. Annak cselekedni kell, s a cselekvés: az emlékezés. E gondolattól áthatva határozta el a Magyar Zsidók Világszövetsége Izráeli Tagozatának vezetősége, hogy az idén az évenként szokásos megemlékezésektől eltérően, országos méretekben emlékezik meg 1944 március 19.-ről, arról a napról, mely a németeknek Magyarországra való bevonulásával megindította ennek a nagyértékű zsidóságnak pusztulását. így született meg a határozat, hogy negyven év után a magyar nyelvterületről elszármazott zsidóság emlékezik meg e szörnyű dátumról, hanem az egész zsidó nép, mely nem felejtheti el soha, hogy mit adott neki a magyar zsidóság. Megszületett az elhatározás, hogy az emlékünnepélyt a legméltóbb helyen, a Jád Vásémban rendezzék meg és azon ne csak a magyar zsidóság prominens személyiségei vegyenek részt, hanem Chaim Herzog államelnök is.. Ne csak az isteni csoda folytán megmaradottak méltassák azt a zsidóságot, amely a Zsidó Állam megálmodóját, a prófétai lelkületű Herzl Tivadart és a vallási törvények szellem óriását, Chátám Szóiért adta a zsidó népnek, hanem azok is, akik távol a magyar nyelvtől és kultúrától értékelni tudják mindazt, amit a magyar zsidóság alkotott a messze idegenben és itt az Országban. EMLÉKEZÜNK... ___________________________3 Március 20.-án kedden délután hatalmas tömeg zarándokolt el a Jád Vásémbe, hogy részt vegyen a kegyeletes emlékünnepélyen. Az Országban élő magyar nyelvterületről elszármazott zsidóság szinejava gyűlt össze az Emlékezés Csarnokában. Nemcsak Jeruzsálemből, hanem Názáretből, Haifáról, Hederáról, Tel-Avivból, Rehovotról, Kiiját Gárról, Beér Seváról jöttek az autóbuszok, sőt az északi kibbucokból is. A magyar zsidóság kimagasló reprezentánsai között láttuk Ráv Lőrinc Slomó Kneszet képviselőt, Zánbár Mosét a Bank Jiszráél volt elnökét, Hermann Dezső ügydet, Jungreisz Ervin és Mühlrád András professzorokat és velük együtt sok más személyiséget, akik mindannyian érdemes tagjai a volt magyar zsidó közösségeknek és tudásukkal, valamint az Országhoz való hűségükkel hű fiai Izráel államának. A szervezés munkájának oroszlánrészét Dr. Spiegel Júda, a Világszövetség Izraeli Tagozatának elnöke és Even Eliezer tanfelügyelő vállalták. Az Emlékünnepély első része az Emlékezés Csarnokában rendezett vallási szertartás volt. Az egyik jeruzsálemi iskola gyerekkórusának éneke nyitotta meg az emlékezést. Ráv dr. Jólesz Károly főrabbi a 83. Zsoltár csodálatos szavait recitálta, majd az egész magyar zsidóság nevében Káddist mondott. Stern Mose főkántor a Héchál Slomo temlom kórusával enénekelte az Ál máié ráchámim szívet szaggató gyászénekét. Az Emlékünnepély a Jád Vásém Nagytermében folytatódott. Pontosan fél hétkor megérkezett Chaim Herzog államelnök és elfoglalta helyét az elnöki asztalnál. Jákov Bánnáj színművész Ezekiel próféta tátomásának megrázó, de ugyanakkor reménytkeltő szavai után Chaim Herzog államelnök beszélt a magyar zsidóság elévülhetetlen értékéről, majd annak a véleményének adott kfejezést, hogy sem a világ népei, sem a szabad világban élő zsidóság nem tett eleget a magyar zsidóság megmentéséért. Ráv Lőrinc Slomó Kneszet képviselő szimbólumot látott abban, hogy március 19 éppen Purim napjára esett. Héber és magyar nyelvű beszédében Ámálék és utódai gyűlöletére utalva azt hangsúlyozta, hogy gyalázatos cselekedetüket sohasem lehet elfelejteni. ZÁCHOR - Emlékezz! szavakkal, LO TISKÁCH - de soha ne felejts szívedben. Zánbár Mose, a Bank Jiszráél volt elnöke elemezte az 1944-et megelőző idők történelmi eseményeit és az azt követő zsidó tragédiát. Jichák Árád, a Jád Vásém elnöke is a magyar zsidóság nagy értékét emelte ki, midőn megvilágította a nagy tragédia történelmi hátterét. Ávni Reuvén, a Jád Vásém elnökhelyettese Szenes Hanna tragikus útját ismertette, a jugoszláviai partizán táborból a Margit körúti fogházban való kivégzésig. Az Emlékestet Even Eliezer tanfelügyelő zárta be. Lelkes szavakkal méltatta az Izraelben élő magyar származású zsidóság alkotó erejét és kérte, hogy vegyenek részt a júliusban rendezendő világtalálkozó sikeres megrendezésének munkájában. A gyerekkórus Szenes Hanna közismert dalával és a Szól a kakas már dallamának interpretálásával fejeződött be az Emlékest. Az izráeli magyar Jisuv ismét gazdagabb lett egy nagy sikerrel.