Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-05-01 / 6. szám
4 NEW YORK I FIGYELŐ 1984 május 1. KAHÁN KÁLMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN SZILÁRD LEO NEM ÉRHETTE MEG A NOBEL-DI JAT II. HITLER ATOMKUTATÁSI BIZALMASA IS DISSZIDÁLT Nem saját megállapításom: az emberiség fejlődéstörténetében beláthatatlan távlatokat előrevetítő találmányok legtöbbje eredetileg katonai célokat szolgáló kezdeményezésként fogamzottak meg. Ami közös jellemzője ezeknek a huszadik század derekán, Amerikában megvalósított de még korántsem csúcsteljesítményükhöz eljutott csodáknak, az feltűnő: szellemi atyjaik, kieszelőik és tökéietesítőik között feltűnően sok a Budapesten világra jött, s a weimari Németországban főiskolát végzett, de a Harmadik Birodalom elől az Egyesült Államokba menekült zsidó tudós. E tudósok a szó valódi értelmében forradalmasították a tudományok jövőjét. Az emberiség többségének fizikai létét napjainkban fenyegető, de a civilizáció fokozatos fejlődését és az életet egyre szebbé tehető atomenergia kifejlesztésében élenjáró szerepet betöltött magyar-zsidó lángeszek életműveit már vázoltuk ezeken a hasábokon. így az áldásos élete delelőjén Az egyre tökéletesebb atomfegyverek napjaink talán legkínosabb problémáját képezik. A két szuperhatalom egyre hatásosabbá fejleszti ezt a Pandora-szelencét, amely —ellentétben az ókori legendával— áldásforrássá is válhatnék, ha a Kreml urai képesek volnának módosítani doktrínájuk stratégiai végcélját: világforradalom. Ez A Sors furcsa iróniája folytán a szabad világ leigázására kedvező „slogan", a nuclear freeze fedőjelszavával tüntető, tomboló és romboló tömegek egyik szószólója az Egyesült Államok Kongresszusának egyetlen olyan tagja, aki a katasztrófát saját maga a magyar fővárosban vészelte át. Hon. Lantos Tamás kongresszusi képviselő Ez volt a helyzet a világűr meghódítását eredményező műbolygókkal, az űrkutatással, az egyre csodálatosabb teljesítményeket produkáló elektronikával, az atomenergiával és sok más egyébbel. ethúnyt Szilárd Leó professzorét is - az urániumérc atomjainak irányított hasadását megvalósított kísérletekig. utóbbihoz azonban csökönyös merevséggel ragaszkodva a saját, fölényesebb status quo-juk alapján hajlandók csak tárgyalni egy esetleges „nuclear freeze^' megegyezésről. Reagan elnök viszont a Nyugat részére egyenlő mennyiségű atomfegyver-készletek elve szerinti befagyasztást követel, tényleges paritást elvekből kiindulva. áll az élén az atombombát befagyasztani kívánó mozgalomnak, amint ezt dr. Teller professzor ismeretes felszólalásában ki is domborította. Ám tény az, hogy a magyar-zsidó géniuszok, élen a néhai dr. Szilárd Leóval a világbéke mozgalom leglelkesebb élharcosai közé tartoztak. Nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy a berlini Lisa Meissner asszony, aki 1939 januárjában hírül adta a német kutatók kezdeti eredményeit és meghúzva a vészcsengőt, elindította az atomversengési hajszát, még ugyanazon évben kihasználta stockholmi hivatalos kiküldetését és elmekült a náci „paradicsomból"... Fajárja fizikusnő volt. Szilárd Leó ugyanakkor 1939 októberének elején —Alexander Sachs, a Fehér A Roosevelt elnök által kinevezett Uránium Tanácsadó Testület tíz nappal később, október 21-én ült össze első ízben. A hivatalos konklúzió nagy csalódást váltott ki a tudóscsoportban. Lényege ez volt: az atomenergia katonai vonatkozásait érintő javaslat még túl korai, további kutatások folytatandók az egyetemek kereteiben... Szilárd Leó kitartó meggyőző munkája és erőfeszítései nyomán azonban mintegy kilenc hónap múlva érni kezdett a Terv, amely a National Defense Research Committee hatáskörébe került. Szilárd később keserű iróniával emlékezett mega bü-Ma a Szeles Város egyik idegenforgalmi vonzerejét képezi a középkori várkastélyra emlékeztető, többtornyos, lőpárkányos kőépület, melynek falán márványtábla áll. A márványtáblára vésett felirat voltaképpen az atomkorszak születési okirata. Szövege szó szerint ekként hangzik: On December 2,1942, Man achieved here The first self-sustained chain reaction And thereby initiated the Controlled release of nuclear energy. E magas kőfalak mögött, az egykori egyetemi sportstadium helyén épült fel tehát a legszigorúbb titoktartás mellett a METALHázba bejáratos newyorki közgazdász útján- eljuttatta Roosevelt elnökhöz beszámolóját, amely a laikusok számára is érthető nyelven fogalmazta mega német kísérletek addigi eredményeit, jelentőségeit. Az elnök tehát már nem volt teljesen tájékozatlan, amikor október 11 én kézhez vette az Einstein által aláírt levelet. S ekkor a második világháborúvá kifejlődő német „Blitzkrieg" szeptember elseje óta már folyamatban volt. rokrácia kicsapongásai okozta lelki kínjairól. Ne felejtsük azonban, hogy az Egyesült Államok ekkor még nem volt hadiállapotban és a Hitler-szimpatizánsok hada, az akkori „béketábor" nagy nyomást gyakorolt mind a közvéleményre, mind a hivatalos körökre. Az „ötödik menetoszlop'" napjainkban is tapasztalható rafináltsággal működött. Jóval több, mint két esztendő telt el az 1939 október 1 l.-i megbeszélést követően, amikor 1942 januárjában nagy titokban áthelyezték a kutatásokat a Columbia egyetemről Chicagóba. LURGICAL LABORATORY.a földkerekség első atomreaktora .A kohó és a kísérleti helyiségek ötletesen álcázott falai mögött éjt-nappá téve folytak a kutatások az első láncreakciót kiváltó, irányított nukleáris robbantások céljából, melyek végül az 1945 augusztusában Japánra ledobott atombomák megalkotásához, illetve a távol-keleti vérontás befejezéséhez, később pedig a magenergiának békés célokra való felhasználásához is vezettek. Hogy a közeljövőben mihez vezet a Manhattan Terv fedőnevet viselt sikeres tudományos teljesítmény, abban a vonatkozásban korai volna jóslásokba bocsátkozni. BUDAPESTI LÁNGELMÉK AMERIKÁBAN FORRADALMASÍTJÁK A TUDOMÁNYT PANDORA SZELENCÉJÉBŐL ÁLDÁS IS FAKADHAT A SORS FURCSA IRÓNIÁJA A BÜROKRÁCIA AZ ÖTÖDIK HADOSZLOP ÉRDEKEIT SZOLGÁLTA AZ ATOMKORSZAK SZÜLETÉSI OKIRATA ATOM A BÉKÉÉRT NAGYDIJÁNAK ELSŐ KITÜNTETETTJE SZILÁRD LEO A NUKLEÁRIS FEGYVER ELLENI MOZGALOM ÉLÉN Mi sem jellemzőbb erre, mint hogy a Ford Motor Co. által 1959-ben, Albert Einstein emlékére alapított ATOM FOR PEACE díj első kitüntetettje dr. Szilárd Leó volt. De most már ideje, hogy ott folytassam, ahol előző számunkban abbahagytam. Szilárd professzor, aki már a harmincas évek derekán kitűnő hírnevű fizikus volt Berlinben, a Columbia egyetemtől meghívást kapott New Yorkba, ahol 1938 őszén GUEST RESEARCHER-ként működött. A következő évben már sikerült meggyőzni Einsteint a Roosevelt elnöknél, az intenzív atomkutatások elrendelése érdekében történő közbenjárásra. Szilárd professzor kölcsön kért kétezer dollárból hozatta át Londonból a saját előírásai szerint részére rendelt felszerelést, a további kísérletekhez nélkülözhetetlen, drága tudományos műszereket. Wigner Jenő professzor, aki ma is a patinás nevű Princeton University emeritus professzora, pesti középiskolás kora óta jó barátja volt Szilárd Leónak, s gyakran vitatták meg egymás között az atomkutatás témáját. Szilárd a NATION nevű new yorki lap 1939 március 3-án megjelent hasábjain derülátó, lelkesedő hangnemben számolt be az atomhasadás terén elért eredményekről. Ezek —úgymond— igazolták saját és több más tudóstársa korábbi feltevéseit, ösztönös megérzéseit. A kísérleteknek döntő szerepük volt a Fehér Ház-hoz eljuttatott és az előző számunkban már közölt történelmi jelentőségű levél megfogalmazásában. JOLIOT-CURIE ELKÉSVE ÉRTESÜLT... — ■ ■ ■ ■—HIRDESSEN Fizessen elő lapunkra ? utunkban! A New York Times Magazine 1946 december elsejei számában írta le kimerítő részletességgel a chicagói kísérleteket és az elért eredményeket. A cikk főleg Enrico Fermi és Szilárd Leó szerepét emeli ki. Amíg Szilárd Leó és számos tudóstársa korábban attól rettegett, hogy a Harmadik Birodalom megelőzi Amerikát az atomfegyver használatában, Hirosima után az aggasztotta őket, hogy az amerikai militarista körök esetleg visszaélnek a rettenetes fegyverrel A nukleáris energia békés célokra való felhasználásának lehetőségeit kutatták. ____ Szilárd az elsők között volt, aki aláírta a bomba felhasználását ellenző tiltakozó jegyzéket, majd a CHICAGÓI CSOPORT élén megalakította az ATOMIC SCIENTISTS OF CHICAGO, később a FEDERATION OF ATOMIC SCIENTISTS OF AMERICA testületet. Szilárd a legaktívabb vezetők közé tartozott. Az atomfegyver nemzetközi ellenőrzés alá helyezését követelték. Hosszadalmas volna leírni az elkövetkező kampányokat, akciókat, tiltakozó jegyzékeket és közleményeket. (FtlytMiiiU. I PÜSKI - CORVIN? ! HUNGARIAN BOOKS and RECORDS & s 251 East 82nd str.New York N.Y.10028 TELEFON: 212 - 879*8893 SOKEZER MAGYAR KÖNYV, ÚJSÁG 5 hanglemez; hangszalag. iKka i BEFIZETÉS ( Látogassa meg boltunkat a new yorki magyar negyedben POSTÁN IS SZÁLLÍTUNK - KÉRJEN KATALÓGUST VI A tárgy nagy hadijelentőségére való tekintettel az amerikai és az angol kutatók a legszigorúbb titoktartásban állapodtak meg, további közleményeiket mellőzték. Csak a Párizsban élő Joliot-Curie értesült elkésve a megállapodásról és ő egyet mást kiszivárogtatott.
