Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-04-09 / 5. szám
NEWYORKI FIGYELŐ 1984 április 9 DR. JESURUN ÉLIJÁHU (NATANJA): KÉPEK EREC JISZRAÉL TÖRTÉNELMÉBŐL PALESZTINA FIFTY-FIFTY ALAPON A cionista munkásvezéreket, akárcsak a mozgalom polgári híveit, nem foglalkoztatta különösebben az arab kérdés. Dolgozó társadalmat akartak teremteni Erec Jiszraelben és az arabok, mint potenciális olcsó munkaerő csak zavarták őket egy produktív zsidó munkásréteg felnevelésében. Hiszen, mint tudjuk, egészen a Hatnapos Háborúig ellenezték a zsidó munkáspártok az arabok foglalkoztatátását a zsidó gazdasági szektorban. Az arab kérdésre három tényező hívta fel figyelmüket: a huszas években kezdődő és egyre növekvő zavargások, a Szovjetuniónak az arabok iránti szimpátiája és a kissé későn jelentkező, de minden zsidóban mindig meglevő erkölcsi felelősség felebarátaink iránt. Ez utóbbit egyébként —a világ szégyenére— csak nálunk zsidóknál veszik figyelembe mint politikai tényezőt és napjainkban csak tőlünk várják el ezt az erkölcsi magatartást. A cionista munkásmozgalomnak a Szovjetunióhoz való viszonyát egy fájdalmas kisebbrendűségi érzés jellemzi: az, hogy hiába épített fel egy hatékony szakszervezetet, hiába valósította meg kibucaiban az ideális kommunizmust, hiába vállalta az „új ember kovácsa” feladatát, hiába fordította le héberre Marx és Lenin munkáit — a Szovjetunió ugyanúgy megvetette, mint a cionizmus polgári frakcióit és ugyanúgy az angol imperializmus palesztinai szálláscsinálójának tartotta, mint azokat. Ezzel szemben minden szimpátiája a Palesztinái araboké volt, akiket, szerinte, kettős elnyomatás, az angol és a cionista elnyomatás gyötör. A Szovjetuniónak abban az időben, de különösen a második világháború után komoly erkölcsi súlya volt szerte a világon, melyet a zsidó és a cionista baloldal, a Poál Cion, a Somér Hacair, majd a Mapám szervezetek mindenki másnál erősebben kihangsúlyoztak. Azonkívül, mint említettük, ezeket a marxizmust komolyan vevő szervezeteket bántotta a lelkiismeret. Ez a zsidó „betegség" jelentősen befolyásolta politikájukat is. A kibucnyik, a városi munkásság és az intellektuel úgy érezték, hogy tenniök kell valamit az elmaradott arabságért is. Tettek is, nem is keveset, de aztán ugyancsak bámultak, hogy a zsidó példán nevelkedett arab nem elégedett meg azzal, amit gazdasági, egészségügyi és nevelési téren elért, hanem politikai követelésekkel is fellépett. És ezek a politikai követelések nem elméleti síkon —mint a cionistáknál—, hanem fegyverrel, erőszakkal, terrorral, gyilkossággal párosultak. És ami a legérdekesebb vagy a legelszomorító bb, hogy ezek a zsidóellenes terrorcselemények kivívták a haladás bajnokának, a Szovjetuniónak az elismerését és Anglia, a demokrácia fellegvára is számolt velük. A cionista szélsőbaloldal, látva a túlzott arab követeléseket és a háború után mindinkább felerősödő földalatti mozgalmak angolellenes akcióit, úgy találta, hogy hasznos és erkölcsös lenne, ha a két nép megegyezne fele-fele alapon az ország birtoklásában. Ez a társas állam felállítására való törekvés, melynek első szóvivői a jeruzsálemi egyetem elefántcsonttornyában élő professzorai voltak, lett a Mapám hivatalos programja. És hiába figyelmeztette őket Ben Gurion, hogy egy ilyen binacionális állam ellentétben áll a cionizmus eszméjével, mely zsidó és nem arabzsidó állam felállítására törekszik. A szélsőbal konokságára jellemző, hogy 1947 június 29-én, mikor Anglia már elhatározta, hogy kivonul az országból, mikor már nyilvánvaló volt, hogy az ENSZ valószínűleg megszavazza a zsidó állam megalapításást, mikor már többen tudták, hogy a Szovjetunió is támogatja a leendő zsidó államot — a Somér Hacair kibucainak tanácsa binacionális államot követelt nemzetközi gyámsággal. Svájcot kivéve sohol a világon nem tudott egy országban társas-viszonyban élni két nép. Ciprus és Libanon tragikus bizonyítékai ennek a politikai törvénynek. A közös piac ésszerű megoldás háziasszonyok és nemzetek gazdaságának. Ezzel szemben a közös konyha, egy házban két háztartás elviselhetetlen feszültség minden érdekelt számára. Ki sokat él. sokat megél. A humanista cionizmus is sok illúziót temetett el az idők folyamán. A binacionalista állam egyike volt ezeknek. r ? I t : •••••••••••« A MAGYAR NYELVTERÜLETRŐL SZÁRMAZÓ ZSIDÓK ELSŐ VILÁGTALÁLKOZÓJA Jeruzsálem, 1984 Július 9-12 Az eddigi legszélesebb összejövetel a magyarnyelvű zsidóság számára; régi barátok viszontlátása egykori lakóhelyükről, zsidó ifjúsági szervezetek volt tagjai, iskolatársak és öregdiákok talákozöja; Megemlékezés a Vészkorszak áldozatairól a deportálások 40 — ik évfordulóján, Jeruzsálemben, a Jód Vásém Múzeumban. Ismert magyar-zsidó irök, tudósok, művészek és sportemberek előadásai a magyar-zsidó kultúráról, Izráel kimagasló közéleti személyiségeinek részvételével. Látogatások az Izráelben élő magyar-zsidók által alapított közintézményekben, tudományos intézetekben, gyárakban, kibucokban és mosávokban; Pesti Vendég Művészek előadása, magyar-zsidó kultürest keretében, stb. * A BNAI ZION magyar nyelvterületről származó csoportjainak tagjai két,egész Izraelre kiterjedő STUDY TOUR-t szerveznek és résztvesznek a négy napos VILÁGTALÁLKOZÓN. 15 napos, EL ÁL géppel tervezett túra indul június 30-án, a második július 4-én (11 napra). Hazatérés egyidőben, július 15-én. A túrák technikai lebonyolításával a BNAI ZION és a KOVÁCS-utazási iroda lett megbízva. Felvilágosításért és rezerválási űrlapért forduljon dr. Kovács Józsefhez (212) 651-2494, vagy Nyíri Józsefhez (212) 380-1558 telefonszámokon. Egyetlen magyar-zsidó házból sem hiányozhatik ! GROSZ EL1EZER MAGYAR-HÉBER és HÉBER-MAGYAR NAGYSZÓTÁRA Az egykötetes héber-magyar szótár ára S 35.00 A négykötetes magyar-héber szótár ára S 100.00 Megrendelhető Yehudit Grosz Linker telefonján: (212) 459-8268 (este 6 óra után) vagy lapunk kiadóhivatalában : : w I MHN MAGYARUL BESZELŐ SZEMSPECIALISTA! Fogadás előzetes telefoni megállapodás alapján. DR. THOMAS STEINMETZ FELLOW OF THE AMERICAN COLLEGE OF OPTOMETRIC PHYSICIANS 1320 52ad Street. Brooklyn. N.Y. >1219 Td.: 1212) 43S4220 Általános aemvizsgálatok, legmodernebb kezelési módszerek és legújabb technikai felszerelések. Specialista minden fajta kontakt lencsében és gyermekszemészeti problémák kezelésében. **YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYVVYYYYVYVW'' FELHÍVÁS Kérjük azokat, akik adatot tudnak FINTA IMRE volt csendőrszázados, SZEGEDI GETTÓPARANCSNOK magyarországi tevékenységével vagy az újvidéki vérengzésekkel kapcsolatban, juttassák azt el, kanadai holocaust bizottsághoz való továbbítás céljából zárt borítékban, névvel és címmel „NEM FELEJTÜNK” felírással a lap kiadóhivatalába. >MMAMMHUJUUUM»AJUAMMAMAMAUVVAAUMUMMWMMMMMMWIMM EMERY PRINTING CO, MAGYAR NYOMDA TELJESEN MODERNIZÁLVA új helyen 1545 First Ave (80-81 utcák között) Telefon: (212) 628-7700 Vállal mindenféle üzleti és privát nyomtatványt OFFSET NYOMÁST — XEROX MÁSOLATOT Ezenkívül minden ami stationary, papíráru, írószer kapható Kérje hihetetlen olcsó árajánlatunk J TERJESSZE LAPUNKAT!
