Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-04-09 / 5. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 április 9. KAHÁN KÁLMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN SZILÁRD LEO NEM ÉRHETTE MEG A NOBEL-DIJAT A Szentírásból tudjuk, hogy Izrael fi­ai két évszázadon át könyörtelen rabszol­gaságban sínylődtek Egyiptom földjén, mi­után olyan uralkodó került a fáraók orszá­ga élére, aki „már nem ismerte Józsefet/ Nem méltányolta az alkirályi rangra érde­mesült József szolgálatait a Nilus-menti or­szág felvirágzása érdekében... Hányszor ismétlődik e sorstragédia népünk gáluti történetében ? A későbbi Szóbeli Tan azzal egészíti ki az Egyiptomból való kivonulás és a fel­szabadult rabszolgáknak a Vörös tengeren keresztül száraz lábbal való átkelésének, va­lamint az őket üldözőbe vett egyiptomi ha­dak vízbefúlásának elbeszélését, hogy az angyalok égi kara a csodák láttára dicshim­nuszba kezdett, de a Teremtő leintette a kórust:- Teremtményeim a tengerbe fúlnak és Ti háladalt zengtek ? — FEJLŐDÉS ÉS PUSZTÍTÁS: AZ ÉREM KÉT OLDALA Magától értetődően e rovat a Felsza­badulás ünnepének küszöbén sem vallásböl­cseleti elmélkedések helye. Gondolattársu­lás kapcsán viszont rávilágítani szándéko­zunk az évezredes zsidó hagyomány fennkölt etikai értékeire — az atom­energia hadicélokra való felhasználása vo­natkozásában. Az A-bomba sem méltó di­cséretre, bár 1945-ben a háború, a további tömeges vérontás meggátlására volt hivatva a könyörtelen ellenséggel szemben, mert Isten teremtményeinek pusztulását hozta magával. A jövőt illetően, a szabad világot saját népeihez hasonló pária sorba dönteni készülő és eszközeiben nem válogató, nem kevésbbé pusztító fegyvereket felhalmozó ellenfél megfékezésének célját viszont szol­gálhatja. Nem is beszélve arról, hogy békés oldaláról tekintve, az emberiség életének megszépítését teheti lehetővé... Most már tény, hogy az Egyesült Ál­lamokban, javarészt magyar-zsidó tudósok által történt felfedezések sorozata a kultú­­rális fejlődés új korszakának nagyszerű táv­latait nyitotta meg. AZ ÖT LÁNGÉSZBŐL ÁLLÓ TUDÓS TRIUMVIRÁTUS... Eddigi közleményeimben ismertetett budapesti zsidó „triumvirátus'' harmadik, sajnos, életének zenitjén elhúnyt géniusza Szilárd Leo professzor volt, aki a tudomá­nyos megvalósítások terén talán a legjelen­tősebb. Nem adatott meg bevárnia a Nobel­­díjat, amelyre több illetékes javasolta. Az említett triumvirátus valójában egy negyedikből is: Neumann János pro­fesszorból állott, sőt jogosan hozzáiktat­hatjuk ötödiknek Kármán Tódor nevét, aki a szuperszonikus repülés terén lett halha­tatlan. Szilárd Leót illetően Teller Ede 1983 október 16-án, New Yorkban ezt mondot­ta: — Abban a nagy küzdelemben,ame­­lyet Isten segítségével Hitler elvesztett, sok magyar tudós, s kivétel nélkül magyar-zsidó tudós vett részt... Négyen közülük működ­tünk közre az atomenergia kutatásában. Először is Szilárd Leo. Ő ment el Einstein­hez, ő fogalmazta meg a levelet, amelyet eljuttattunk a Fehér Házba. — AZ ÜJ KORSZAKOT NYITÓ KIRÁNDULÁS Alig egy hónappal a második világhá­ború megindulása előtt, 1939 augusztus 2. napján, szerda reggel, három, Hitler elől Amerikába menekült magyar-zsidó fizikus: Szilárd Leo, Wigner Jenő és Teller Ede New Yorkból egy long-islandi üdülővároskába utazott. A soffőr szerepét Teller Edward töltötte be. Az akkor már világhírű, Nobel­­díjas Einstein Albert professzort látogatták meg, — a princetoni egyetem professzor­­emeritusának nyári lakhelyén. Magyar nyel­vű levélfogalmazványt vittek magukkal, amely angolra fordítva így hangzott: A FEHÉR HÁZ MALMAI LASSAN ŐRÖLNEK A többit már előző közleményeink­ben vázoltuk. A Fehér Ház malmai ezúttal is lassan őröltek. Eleinte csak nevetséges összeget bocsájtottak az időközben megala­kított Advisory Committee on Uranium rendelkezésére a hadititkot képező kuta­tási munka megkezdéséhez. Történetesen 1941 október 6-án, egyetlen nappal az Amerikát is hadbaso­­dort Pearl Harbor-i japán orvtámadás előtt hirdették meg hivatalos formában, hogy az Egyesült Államok minden lehetsé­ges erőfeszítést megtesz az atomenergia kutatása terén. Ekkor már eléggé bíztató eredmé­nyek fémjelezték a kutatások sikerét. Nem lesz érdektelen közbevetni izra­eli tudósok legújabb felfedezését az atom­energia terén: mind elrettentő hadifegyver, mind az emberiség haladását szolgáló esz­közként óriási horderejű. Lényege az, hogy az urániumnál lényegesen olcsóbb, köny­­nyebben megszerezhető és felhasználható érc is eredményesen szolgálja az energia­hasadás céljait. - S ez még korántsem min­den... AZ EMBER TRAGÉDIÁJA HATÁSA ALATT TÍZ ÉVES KORÁBAN Ugorjunk most vissza néhány évtize­det és vázoljuk tömören az 1964 május 30- án —tehát húsz esztendővel ezelőtt— 66 éves korában, szellemi alkotóképessége tel­jében elhúnyt dr. Szilárd Leo élettörténe­tét, akit talán a kísérletek során szerzett rá­diumkisugárzás folytán a tudomány hősi halottjának is tekinthetünk. A kiváló tudós Szilárd Lajos, jónevű építészmérnök és Vidor Tekla harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot a ma­gyar fővárosban, 1898 február 11-én. Szü­lővárosában végezte az elemit és a középis­kolát, majd édesapja foglalkozását kívánta folytatni, ám mégis az atomfizika egyik leg­jelentősebb úttörőjévé vált. A New York Post riporterének adott nyilatkozatában, nem sokkal halála előtt mesélte, hogy tíz esztendős korában Ma­dách: Az ember tragédiája lenyűgöző hatás­sal volt rá. A mű betöltötte egész életterét és már akkor aggódott az emberiség jövőjé­ért. E kérdésnek szentelte az 1961-ben New Yorkban megjelent, THE VOICE OF THE DOLPHINS AND OTHER STORIES című komor hangú művét. NEM KÖVETTE ATYJA NYOMDOKAIT Az éleselméjűségéről és kitűnő kopo­nyájáról a család ismeretségi körén túl is jól ismert ifjú 1916 őszén beiratkozott a buda­pesti Technikai Intézet mérnöki fakultásá­ra, de az elkövetkező évben bevonultatták a hadseregbe. Egy évi szolgálat után szerelt le és az összeomlásig az építészmérnöki ka­ron folytatta tanulmányait. Az ezt követő időszak körülményei korántsem voltak alkalmasak egy magafaj­ta zsidó ifjú részére a vörös, majd a fehér terror nyűge alatti Budapesten az egyetemi tanulmányok befejezéséhez, az építészmér­nöki pályakezdéshez. így Szilárd a berlini Technische Hochschule diákja lett. 1920 februárját írták ekkor. A diák érdeklődése az ezt követő időszakban terelődött át fo­kozatosan az elméleti fizika irányába. Több híres tudós, többek között Albert Einstein professzor elméleteinek hatása alá került. 1922-ben megszerezte doktorátusát a ber­lini egyetemen, ahol —az Elméleti Fizikai Intézetben— már 1921 óta kinevezett ta­nársegédként működött. Ezen pozícióját 1925-ig megtartotta, amikor is magántanár, „Privatdozen+" lett. Hitler uralomrajutá­­sáig idejét az elméleti és a kísérleti tevé­kenység között osztotta meg. (Folytai** a 11 oldhtaw.) EGY VILÁGTÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ LEVÉL - In the course of the last four months it has been made possible - thro­ugh the work of Joliot-Frederic Curie, as well as Enrico Fermi and Leo Szilárd in the United States - that it may become possible to set up a nuclear chain reaction in a large mass of uranium, by what waste amount of power and a large quantity of new radium-like elements would be gener­ated. Now it appears almost certain that this could be achieved in the immediate future. This new phenomenon would also lead to the construction of bombs. I under­stand that Germany has actually stopped the sale of uranium from the mines she has taken over. - Aláírás: Albert Einstein. A relativitás elméletének atyját nem volt nehéz a veszély komolyságáról meg­győzni. Vállalta a levél aláírását, amely utal arra, hogy a nácik rövidesen atombombá­kat állíthatnak elő, de amerikai tudósok ebben megelőzhetik őket - s azt, hogy a maga nevében eljuttatja a Fehér Házba. püski - corvin! 5 HUNGARIAN BOOKS and RECORDS ^ S 5 * 251 East 82nd str.New York N.Y.10028 TELEFON: 212 - 879-8893 SOKEZER MAGYAR KÖNYV, ÚJSÁG $ HANGLEMEZ, HANGSZALAG. ifcKA i BEFIZETÉS ( Látogassa meg boltunkat a new yorki magyar negyedben POSTÁN IS SZÁLLÍTUNK - KÉRJEN KATALÓGUST. Wi A NÁCIK RÁFIZETTEK FAJI RÖGESZMÉJÜKRE A MANHATTAN-PROJECT fedőnév alatt folytatott amerikai kutatómunka előbb Enrico Fermi Nobel-díjas olasz fizi­kus irányításával folyt. Fermi tudvalevőleg zsidó felesége, valamint az árja törvények, sőt még a Halácha értelmében is zsidónak számító gyermekei miatt menekült idejé­ben Mussolini Olaszországából Amerikába. A kutató csoport gerincét magyar tudósok képezték. Bevonták dr. Vennever Bush elektromérnököt, a Carnegie Intézet akkori elnökét is. A legszigorúbb hadititkok jegyé­ben folytatott kísérletek az erre a célra lé­tesített Office of Scientific Research égisze alatt folytak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom