Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-04-09 / 5. szám

1984 április 9. NEWYORKI FIGYELŐ 3 NEMZETKÖZI KONFERENCIA A VÉSZKORSZAKRÓL ÓRIÁSI SIKER... ÁPRILISI TRÉFA VOLT... A Vészkorszak 40. évfordulója emlékezetének világszerte legkiemel­­kedőb eseménye zajlott le március 20-21 napjain a newyorki City Univer­sity Graduate Center-ben, ahol az egyetem, valamint a haifai egyetem Vészkorszak Intézeteinek gondozásában nemzetközi konferenciára került sor a világ különböző tájairól érkezett egyetemi tanárok, előadók részvéte­lével. Az előadók között találhattuk dr. Braham Randolph professzort, a New Yorki Vészkorszak Intézet igazgatóját, a magyar Vészkorszakról szó­ló nagyjelentőségű mű szerzőjét, akit életművéért 1981-ben könyvdíjjal tüntettek ki. A további előadók dr. Vágó Béla, a haifai egyetem tanára, az ottani Vészkorszak Intézet igazgatója, dr. Nathaniel Katzburg, a Bar lián egyetem tanára, dr. Patai Rafael, nemzetközileg elismert antropológus, dr. Deák István, a Columbia Egyetem professzora, dr. Ránki György profesz­­szor, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese és az Indiana egyetem vendégprofesszora, dr. Sanders Iván, a Suffolk County College tanára és dr. Kovács András, budapesti szo­ciológus voltak. A konferencia díszelnöki tisztjét Lantos Tamás kongresszusi képvise­lő, a Vészkorszak egyetlen kongresszusbeli túlélője, valamint Elie Wiesel, a világhírű iró töltötték be. Elie Wiesel megrázó erejű előadást tartott a kon­ferenciát bevezető programmban. Az előadások az Vészkorszak történelmi kérdéseinek, az előzmények­nek, a következményeknek, a nemzetközi összefüggéseknek igen széles kö­rét fogták át. Braham professzor a Vészkorszak magyarországi eseményei­nek sajátos, a környező országokétól eltérő sajátosságait és ezek okait tár­ta a közönség elé. Áttekintette a két háború közötti magyar kül- és belpo­litikát, amelybe szervesen illeszkedett be az 1944 tragikumához vezető an­tiszemitizmus.Katzburg professzor a magyar antiszemitizmus eredetéről és tradícióiról adott mélyenszántó elemzést. Deák István magyar fasizmus megszületését, sajátos vonásait és a kormányzatra gyakorolt hatását fejtet­te ki nagyszerű előadásában. Vágó Béla professzor a magyar zsidóság el­pusztításában betöltött „magyar tényezőket", a magyar kormányzat, a nyilas mozgalom és a lakosság magatartásának kérdéseit elemezte, s arra a következtetésre jutott, hogy e „ magyar tényezők" nélkül a tragédia nem következhetett be volna. Ránki György professzor ugyanakkor a „német tényezők" súlyát, hatását fejtette ki gondos elemzéssel, arra is rámutatva, hogy az antiszemitizmus népirtássá válásának szégyenletes gondolata, a koncentrációs táborok felállítása és a gázkamrák ördögi ötlete végülis Né­metországban született meg. A második napi program során Patai Rafael professzor a magyar zsi­dóság kulturális veszteségeit mutatta be, majd Eleonore Lester Raoul Wallenberg mentőakcióiról tartott előadást. Ezt követően Braham pro­fesszor emlékezett meg a zsidók mentésében részt vett keresztény magya­rokról, akik közül Kiss Barna és Tassy Jenő a közönség soraiban ültek és viharos tapsot kaptak. A konferencia záródélutánján dr. Kovács Andrása a túlélő magyarországi zsidóság háborút követő sorsát, helyzetét és be­illeszkedési problémáit elemezte, majd Sanders Iván a Vészkorszak témá­jának felbukkanását mutatta be a háborús és a kortárs magyar irodalom­ban. Az előadás-sorozatot megrázó kiállítás kísérte, amelyen Pearl Amsei szobrászművésznő, Fürth Vali festőművésznő —mindkettő Auschwitz-ot megjárt üldözött- művei, valamint más nemzetiségű művészek festmé­nyei szerepeltek. Különleges érdeklődést váltott ki Tóth Müller Árpád nagy gonddal összegyűjtött és kiállított fényképsorozata, amely a meglé­vő, az átalakított és az elpusztított zsinagógákat, a magyar zsidó népvisele­tet, üzleteket, kórházakat mutatta be. Értesüléseink szerint a képgyűjte­mény rövidesen alapját fogja képezni a magyarországi zsinagógák albuma második, bővített kiadásának, amely első kiadása 1968-ban, a Magyar Zsi­dók Világszövetsége gondozásában jelent meg. A Magyar Zsidók Világszövetsége a programban szereplő tudósok és művészek tiszteletére színvonalas fogadást tartott az egyetem egyik rep­rezentatív termében, amelyen közéleti előkelőségek is nagyszámban megje­lentek. A megjelenteket dr. Braham professzor, a konferencia főrendezője, dr. Harold Prosanszky, az egyetem elnöke és dr. Farkas Ervin,a Magyar Zsidók Világszövetségének ügyvezető alelnöke köszöntötte. A rendezvény-sorozat az előadások színvonalához méltó megemléke­ző estével zárult le. Először a Genocide című dokumentumfilm került ve­títésre, melynek narrátora Sir Laurence Olivier. Ezt az Elie Wiesel által készített és elbeszélt Sziget-Sziget című dokumentumfilm követte. A ké­sőbbiekben Edmund Pennant Vészkorszakra emlékező verseit hallhatta a közönség, majd Herdán Stella és Tibor —Zorándy Zoltán kíséretében— a tragikus korszak dalait szólaltatták meg. Az est során Weiss-Raymen Rita üdvözölte a hallgatóságot, nem csu­pán mint a Világszövetség női osztályának elnöke, hanem mint maga is auschwitzi túlélő, amelynek nyomát, az auschwitzi haláltábor fogolyszá­­mát, ma is a balkaiján viseli. Már előzetes beszámolónkban is nagy sikert jósoltunk ennek az előadásnak, amelyre április elsején, vasárnap délután ke­rült sor a Wagner High School színházter­mében. Mind a színpadi, mind a közönség­­siker bizonyította, hogy csak jót kell adni, s akkor New York és környéke színházked­velő magyarsága ezt előre megérzi. Az 500 férőhelyes színházban vagy 600 személy foglalt helyet, pótszékeken is ültek és so­kaknak csak állóhely jutott, de őket is kár­pótolta a 3 órás, hangulatos, tartalmas mű­sor. Kelen Tibor, mint mindig, az előadás csillogó sztárja volt, de felnőttek mellé mindnyájan a különböző műfajok jobbnál jobb előadóművészei - Kelen Gaby szár­nyaló szopránjával, Hontváry Mihály lírai tenorjával, a hódító megjelenésű Apatini Gyula bársonyos, meleg baritonjával, Cse­rei Erzsi bűbájos sanzonjaival. Szinte folya­matos nevetést váltott ki a közönségből dr. Varga László ÁLLAMPOLGÁRSÁGI VIZSGA című egyfelvonásosa, amelyben Dukász Anna színművésznő remekelt és meglepetésünkre, férje, Vigh István, az is­mert kiváló grafikusművész színészként is elsőrangút nyújtott. Zorándy Zoltán, min­den igazán nagysikerű magyar előadás zenei vezetője a tegnapi sikerben is főszereplő volt. Külön kell szólnunk dr. Gál Endré­ről, akit mint nagyszerű orvost és kiváló sportembert ismerünk. Tegnap ő, az alig néhány hónapja elhunyt Seress Rezső ze­neszerzőre emlékező műsorszámának alakí­tásával szinte elbűvölte a hallgatóságot. Gratulálunk a szereplőknek és a newyorki Hungária Rádió vezetőjének, Apatini Gyu­lának, aki ezt az élményszámba menő mű­sort összeállította és rendezte. A műsor egyik legmeghatóbb jelenete volt, amikor bejelentették, hogy dr. Gál Endre születésnapját ünnepük. Először Apatini Gyula köszöntötte a színpadon, majd Mautner Mimi, az Első Magyar Ön­képzőkör alelnöke lépett a mikrofonhoz és saját versével köszöntötte az ünnepeltet. A vers elhangzása után dübörgő taps egyaránt szólt dr. Gálnak és a szellemes felköszöntő szerzőjének, interpretálójának, a nagyon tehetséges Mautner Miminek. Új színfoltot és jó magyar muzsikát jelentett a műsorban a Piros Tulipán-zene­­ar, Görcsi Pali vezénylete mellett. S végül egy általános visszhang: több ilyen előadást kérünk és akkor ígérhetjük, hogy mindnyájan ott leszünk, akik befé­rünk a színházba. A CBC AKCIÓJA A SHAARE ZEDEK KÓRHÁZ JAVARA A Central Business Men's Club nemes kezdeményezéséről örömmel adunk hírt: A Club vezetősége elhatározta, a jeruzsálemi SHAARE ZEDEK KÓRHÁZ javára világszerte folyó ak­cióban tevékeny részt vállal és május 1 .-én, kedden délután 6 órai kezdet­tel a gyógyintézet javára jótékony­­sági összejövetelt rendez. A meghívó mellett a Jerusalem Post cikkének másolatát találják a címzettek. Az írás beszámol arról, hogy az ismert autóbusz elleni, legutóbbi bombatá­madás alkalmával, a kórház Emergen­cy Room-jának személyzete perce­ken belül a helyszínre érkezett és fel­­készültsége folytán számos áldozatot sikerült megmenteni az életnek. A kórház áldásos tevékenységét az egész világon ismerik és méltá­nyolják. A CBC vezetőségének meg­értő közreműködésére méltó válasz csak egy lehet minél nagyobb szám-We deeply mourn the loss of our beloved friend, ERNEST ALEXANDER, M. D. and extend our heartfelt sym­pathy to his bereaved widow, our good friend Kathy, his son, Mi­chael, daughter-in-law Susan,dear grandson Joshua, and the whole family. Dear friend, always beloved, always remembered. SUSAN & Dr OSCAR SRETER ban jelenjenek meg a kórházi intéz­mény jelenlegi és jövő támogatói a kártyadélutánon és adómentességet élvező hozzájárulásukkal nyújtsanak segítséget annak áldásos munkájához. TOM LANTOS KONGRESSZUSI KÉPVISELŐRŐL 1984 nem csupán az Olimpia és az elnökválasztás esztendeje, de jónéhány sze­nátusi és képviselőházi mandátumért is he­ves küzdelemnek lehetünk tanúi. így nehéz választási kampány elé néz Lantos Tamás kongresszusi képviselő is, az Egyesült Államok Kongresszusának egyet­­letlen Vészkorszakot túlélő demokrata po­litikusa. A képviselő 1980-ban került be a Kongresszusba, ahol -mint a Foreign Affairs Committee tagja- igen hamar rend­kívül aktív tevékenységet fejtett ki Izrael biztonságának és támogatásának érdeké­ben. Lantos Tamást szoros szálak fűzik az amerikai magyar zsidósághoz is — nevéhez fűződik az a törvényjavaslat, amely az Egyesült Államok tiszteletbeli polgárává avatta Raoul Wallenberget, a Vészkorszak magyarországi mentőakcióinak vezéralak­ját. Lantos Tamás nehéz és kemény vá­lasztásokon győzött califomiai választókör­zetében 1980-ban és 1982-ben. Helyzete ebben az évben sem lesz könnyebb: június­ban az előválasztáson kell megküzdenie a jelöltségért, majd novemberben egy igen nehéz és tapasztalt ellenféllel kell megküz­denie. A korábbi választási küzdelmekben igen fontos és értékes volt az a támogatás amelyet Lantos Tamás az amerikai zsidó­ságtól, többek között a magyar zsidóságtól kapott. Ögy véljük, hogy erre a támogatás­ra ebben az évben legalább annyira szüksé­ge lesz, mint a korábbiakban. Ugyanakkor nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a képvise­lő eddigi tevékenysége alapján feltétlenül rászolgált a magyar zsidóság támogatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom