Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-03-16 / 4. szám
12 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 március 16. SZOMBATI SÁNDOR BESZIL6HISE (Folytatás az 5. oldalról) kívül a közösségen. Modern vilációs zavarainak következménve gunkban az elmekórház ezeknek a £ egyedeknek természetes otthonává lett. ahol még inkább „de-szociálódnak”. Az elmegyógyintézet szerintem egyáltalán nem kórház; csupán a neve szerint az. Az orvosi kezelőintézetekkel el lentétben az elmegyógyintézetek az otthontalanok otthonai, menhelyei mindazoknak, akiknek valami okból nem jutott egy zug, ahol szívesen fogadnák őket. Az elmegyógyintézet mintegy árvafa íz felnőtteknek. Börtön is azoknak, akik összeütköztek a törvénnyel, de ez más kérdés. — Dehát az is embertelenség, ha a felnőtt árvákat kiűzik az egyetlen helyről, ahol megtűrték őket... — Egyetértek. De hadd távozzanak békében a távozni akarók, akiket akaratuk ellenére zár tak oda, és tartsák bent, akik maradni szeretnének. Ez az igazság és a könyörület gyakorlásén:ik egyetlen módja. AZ ÖNGYILKOSSÁGHOZ VALÓ JOG — Néhány éve On szenzációt krltett azzal, hogy az öngyilkosság joga mellett határozottan kiállt, habár az amerikai Orvos»iövetseg lapjának szerkesztői cikke leszögezte, miszerint „a mai orvostudomány az öngyilkosságot emocionális betegségnek tekinti.. — Ez a felfogás tudományosan pontos és erkölcsileg helyes, de szerintem súlyos hiba volt ki is jelenteni. Az orvosok, főként az eimeeyógyászok az Öngyilkosságot nem az ember maga választotta cselekedetének, inkább rázúduló csapásnak tekintik. Ebből kiindulva úgy vélik, jogosan rónak ki rá bármiféle kezelést az akarata ellen való bezárástól az elektrosokkig, csak hogy ettől a „betegségtől” megszabadítsák. lehet. Az tagadhatatlan tény, sok öngyilkossággal fenyegetőző nem meghalni akar, hanem a környezetére óhajt erősebb befolyást gyakorolni Mindazonáltal úgy vélem, hogy az öngyilkosok legnagyobb része meg akar halni, ezzel fejezi ki akarati függetlenségét a saját halála fölötti szabad dön féee jogát. — Nem gondo]ja-e. hogy az amber nem csak önmagáé, de azoké is, akik szeretik, akik jelenlétét szükségesnek, sőt nélkülözhetetlennek tartják? Nem gon dolja-e, hogy ha férj, gyerek, vagy az apa látja, amint egy szeretett lény a kétségbeesés szélén áll, jogosan kér orvostól segítséget, mert ki akarja ragadni a, ta Ián pillanatnyi, kilátástalanságából? — kérdem. — Fenntartom, hogy minden egyes ember elsősorban önmagáé, és életének-halálának egyedüli ura. Nem kétséges, az öngyilkossági kísérlet vág-” sikerült gyilkosság alaposan megzavarja az áldozat hozzátartozóit. De határozottan elutasítom egyes kollégáim végkövetkeztetését, amely szerint az öngyilkosjelölt el mezavarodott és elmeállapota megkövetelné a zárt osztályon va ló. vagy a kényszerkezelést. Magától értetődik, hogy öngyilkossági szándék esetében a pszichoterápiái segítség gondolatát csakis helyeselhetem; áe kizárólag azzal a feltétellel, hogy az illető óhajtsa is ezt. Viszont ellenzem amit ön kérdezve állított, tudniillik, hogy a hozzátartozóknak jogukban állná emberek önmaguktól való „megmentése'* érdekében pszichiátriai kényszerbeavatkozást kierőszakolni. Az or vos és a pszichiáter legtöbbször elvet egy olyan kikötést, hogy segítségét a páciens áltál önxér.c cl. fogadottra korlátozza. És okkal! Mert ez a segítőig necsak az elet folytatásához adhat erőt, hanem a meghalashoz is... — Ami annak beszedés bizony itéka, hogy bizonyos tekintetben meg ma sem jutottunk túl, sajnos, a középkoron. — Miféle okokból ellenzik az orvosok az öngyilkosságot? — Ennek az ellenséges indulat nak a legfőbb oka abban rejlik, hogy az orvos a maga életet a kétségbeesetten élni akaró emberek szolgálatára szenteli. Nem cső d- hát, ha nehezen nyugszik bele, ha olyanokkal akad dc!ga, akik nemcsak hogy a saját megmentésüket akadályozzák, hanem még az orvost a hosszú ideje előre megfontolt önmegsemmisítésük akaratlan tanújává is teszik. Ez már azután tűrhetetlenül sok. Kivédésére következésképpen ha hozás nélkül cselhez, sőt erőszak hoz folyamodnak, minden jel szerint nyugodt lelkiismerettel. A tragédia két főszereplője abban különbözik, hogy az öngyilk,'sjelölt becsületesen megváltja ssándékait: ő nem akar mást, csak annyit, hogy szabadon döntuvsac-íi a znaga éieie é» h&iáia lelett. A másik azonban, a pszichiáter, hazudik. Azt állítja, hogy a paciens egészsége okoz számára gondot, ámde valójában saját ma gát akarja megmenteni és elkerülni. hogy a maga életét illető belső kétségekkel szembe kerüljön. Mindebből harc keletkezik az orvos és a páciens között, élethalálharc a győzelemért, olykor ráadásul szerencsétlen következményekkel. Elég. ha csak Marilyn Monroe, Ernest Hemingway vagy James Forestal és a pszichiátria találko zását említjük. Az embernek az a benyomása, hogy az a méltatlan kezelés amiben részük volt, lealacsonyította. megalázta, mélységesen megsértette őket és talán öngyilkosságukat is elősegítet te... MAGYARUL BESZELŐ SZEMORVOS ÉS SEBÉSZ YONAHJ. HAMLET, M.D. OPHTHALMOLOGIST Diplomáié American Board of Ophthalmology Specialista Komplett szemvizsgálat Hályog opetáció - Cataract Surgery Szemhéj operáció — Eyelid Surgery Glaucoma Kontakt lencsék Rendelők: BORO PARK: 4910 15th Avenue Brooklyn, N Y. 11219 Telefon: (212) 436-4477 Rendelés előzetes jelentkezés-e FAR ROCKAWAY: 238 Beach 20th Street Far Rockaway, N.Y. 11691 J » Telefon: (212) 327-3200 l * » * * * Medicare-t es Blue Cross-Blue Shield-et elfogadunk J * KAHAN KALMAN: MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN (FolytMfealcIMriU A professzor háromszor nősült. 1936 december 23-án vette nőül Amalia Z. Frankot, kinek elhalálozása után Mary Annette Wheeler kolleganőjével 1941 június 4-én kötött házasságot. Ő két gyermekük, David és Martha édesanyja. Mivel a professzor ismét özvegyen maradt, 1979 óta Eileen Hamilton asszony az élettársa. Zárószóként méltán állíthatjuk: Wigner professzor egyike a legkiválóbb magyar ajkú zsidó világhírességeknek, akik Amerika és az emberiség előmeneteléhez felmérhetetlen jelentőségű hozzájárulást nyújtottak. — Ön szerint teljesen ki egyen súlyozott ember agyában is meg születhet az öngyilkosság morbid hajlama ? — Pontosan. Az öngyilkost bo londnak kinevezők azt állítják, hogy senki sem akar valóban meghalni, és hogy az élet eldobásának vágya csak az agy fimk. — Egyes nyugateurópai orszá gokban az öngyilkosság meg ma is töivénybe ütköző cselekedetlek számít és bizonyos mértekben az emberöléssel azonos elbírálás alá esik. Egyik barátomat, aki különben orvos, lecsukták, múltán megmentették a megkísérelt öngyi! köss ága után... S3&S3:&=?&=$&Loden of Austria FACTORY SHOWROOM The only place in the U.S.A. specializing in a large variety of styles for ladies and men in quality Loden coats, capes and jackets. Made to order and Loden material by the yard also available. t55 West 72nd Street, 5th floor New York, N.Y. 10023 (212) 362-7443 •SS8ft=IÍB$Gs9e= By appointment ‘only A NEWYORKI FIGYELŐ Hirdetési díjtételek: Szerkesztőségének új címe: </o WFHJ 136 East 39th Street New York, N.Y. 10016 Tel.: (212) 683-5377 vagy (212) 725-1211 - Ext. 101 1 inch-1 hasáb 10.00 1 inch-2 hasáb 20.00 1/8 oldal 37.50 1/4 oldal 75.00 1/2 oldal 150.00 Teljes oldal 300.00 Álláskeresők kedvezményben részesülnek Az első hat oldalon szereplő hirdetések dija megállapodás szerint TERJESSZE LAPUNKAT! Center of Hungarian Literature kiadáeában Vadnai László: HACSEK és SAJÓ t című humoros könyve. Siessen mielőbb megrendelni mig a készlet tart. Ára $4.98plusz postaköltség 80.c. Szerezzen kellemes órákat családjának, “----------------------------------------barátainak és önmagának HÁCSEK ÉS SAJÓVAL Sárossy Szüle Mihály új könyve: MISZTER JÁVOR (az amerikai magyar színház története) Sárossy Szüle Mihály humoros müve: EGY BOLOND SZÁZAT CSINÁL Ladányi László : A lángoló özvegy Naschitz Frigyes: Öt világrész költészete Gondos Margalit:Vacsora Jeruzsálemben Gondos Margalit: Soha többé I Halász Péter: Elcserélt élet Halász Péter: Fogócska Halász Péter: Se kint, se bent... Claire Kenneth: Egon Naplója Vajda Albert: Só. bors, paprika John Carre: A kém, aki a hidegről jött Szvetlána: 20 levél egy jóbaráthoz Leon Uris: Exodus Sároná Sálom: Virágok az ágyúcsőben Bük Miklós-M írjam Még egyszer együtt J.M. Chum: Ez a föld M. GOLDSTEIN KÖNYVESBOLTJA 441t léA Avatm- felet I
