Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-04-09 / 5. szám

Tájékoztató IX. évf. 5. szám — 1984 április 9. — Ára 60 cent Az amerikai magyar zsidóság hangji BELPOLITIKAI FIGYELŐ MEGGYŐZŐ MAROKBACSAPÁS Ha az olvasó nem venné észre: a címben foglalt két szó alliterációt tartalmaz, — a kezdőbetűk egyeznek. Ezzel mi is beállunk a newyorki boulevard-lapok által kezde­ményezett újságírói szellem követőinek sorába. Az alliteráció, a szójáték és egyéb sti­lisztikai bukfenc különösen most, az előválasztásoknak becézett politikai cirkusz ide­jén vált népszerűvé. Félreértés ne essék, az újságírásban megnyilvánuló csillogó szellem­nek mindenkor hűséges hívei voltunk és a szellem kedvéért készek vagyunk elfelejteni az író egyéb szellemi vagy alkati hibáit, de a most tárgyalt vonatkozásban a newyorki reklám-újságírás egy lépéssel tovább megy: leleplezi a választási bohózat elképzelhetet­lenül naiv és primitiv voltát. Amikor a New York állami demokrata előválsztás győzte­se Mondale lett, akkor másnap reggel a következő ordító cím volt olvasható a New York Post címlapján: IT'Z FRITZ. Amikor a másik jelölt. Hart szenátor győzött egy másik államban, akkor adva volt a viharos derültséget kiváltó, ezen cím: HARTBREAK FOR MONDALE. Mégis úgy véljük, meg kellene vizsgálni a választási cirkusz másik, komoly oldalát is. Elvégre senkinek sem lehet közömbös, ki fogja Amerikát a követke­ző négy - kétségtelenül válságos - évben vezetni. Ebből a szempontból egyedül Jesse Jackson mutatkozik következetesnek, aki jól tudja, hogy sohasem lesz a demokraták elnökjelöltje, tehát nem kell olyanokat állítani, amelyeket maga sem hisz el, hanem szépen megmondja, hogy a világ problémái között legfontosabbnak a délafrikai apart­heidet és a faji elnyomást tartja. Ellenfelei viszont nyilatkozataikat, túlságosan átlátszó módon, attól teszik függővé, milyen hallgatóság előtt kell szónokolniok.. Nem marad­hat el tehát (hogy az alliterációknál maradjunk) a csecsemők csókolgatása, kacsintásos kézfogások, Szaudi-Arábia, Szíria szidása Izrael irányában, irdatlan Ígéretek Izraelnek, stb., stb. A választási harcban felmerült témák között legközelebb áll hozzánk Jeruzsálem, mint Izrael Állam fővárosa elismerésének és az amerikai nagykövetség oda való áthelye­zésének ügye. Az izraeli felelős kormányférfiak magatartásából is látható, mennyire vi­­szolyognak a kérdés ilyetén felvetésétől. A naiv amerikai szavazó csak egy tényt lát: mind Mondale, mind Hart első jövendő elnöki intézkedésként jelölte meg az amerikai nagykövetség áthelyezését Jeruzsálembe s ugyanakkor Reagan elnök vétóval fenyegeti Moynihan által a kongresszus elé terjesztett törvényjavasolatot, amely ezt a célt akarja kongresszusi határozat útján megvalósítani. Shamir miniszterlenök, a nagy nyomásnak végül is kénytelen volt engedni és nyilatkozott e kérdésben, természetesen gondosan kerülve a látszatot is, hogy az amerikai elnökválasztás kérdésébe kívánna ezáltal beavat­kozni. Válasza csak az volt, amit tőle elvárni lehetett: Izrael a maga részéről Jeruzsále­met tekinti fővárosának és ezt az álláspontját senki és semmi sem fogja tudni megvál­toztatni. Az is kétségtelen, hogy ha Amerika megtenné ezt a lépést, akkor a többi de­mokratikus állam követné a példát. De hogy ennek a kérdésnek itt, belpolitikai vi­szonylatban való felvetése egészséges gondolat volt-e, azon alaposan lehet vitatkozni. Izraelnek magának nem áll érdekében az ügy feszegetése, mert a tények egymagukban teszik megváltozhatatlanná a szent város nemzetközi jogi helyzetét. Az meg azután édes mindegy, hogy ilyen intézkedés keresztülvitele esetén az arab államok további terrorizmust fognak kifejteni, amit amúgy is megtesznek, vagy összevesznek még job­ban Amerikával, amely harag ide, harag oda, továbbra is szállítja nekik a fegyvereket. Igaz, hogy nem a terrorizmus céljaira, hanem védelmi célból... A nagykövetség áthelyezésének vitás kérdése, véleményünk szerint, csak Ameri­ka és Izrael ellenségeinek malmára hajtja jelenleg a vizet. Az pedig, hogy az ügyből vá­lasztási anyagot csinálnak, az egyenesen sértő Izraelre és minden jótét lelket fel kell, hogy háborítson. A jóhiszemű választóknak csak azt izenjük, ne dőljenek be semmiféle választási ígéretnek és az egyes jelöltek hangzatos kijelentéseinek, amelyek mögött semmiféle tartalom sincs. Reagan nem Izrael ellensége azért, mert a nagykövetséget jelenleg nem akarja áthelyezni Jeruzsálembe és a két demokrata ellenjelölt sem szeretik nálánál jobban Izraelt, mert a szent város diplomáciai helyzetében, megválasztásuk re­ményében, változást akarnak előidézni. üst CENTURY HUNGARIAN PUBLISHINfi CUBE» 205 EAST 85th STREET HEW YORK, Nr PRINTED Í ,,,, BPR-W / Lk&m 37 •• j »1-------------1: Prof. áugust Molnár 177 Somerset Street New Brunswick,N.J.08903 ‘ -r - •' ~V:* • -I ; ; ’ ' • ‘ . I UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK Az Egyesült Nemzetek gyermekalapja, az UNICEF széleskörű propagandába kezdett, nyilván abból a célból, hogy az Egyesült Államok vezetésével a demokratikus államokat megértőbb magatratásra hangolja. Az UNICEF News legutóbbi számában ri­portok jelentek meg Zimbabwe, Bangladesh, Colombia és Nigeria afrikai államokból, amelyek a többi államnál nagyobb mértékben szorulnak az UNICEF segítségére. * Bulgária UNO-küldöttsége sajtóközleményei útján mind gyakrabban hallatja hangját a nemzetközi szervezetben.Az első fájó pontjai Antonov bolgár terroristának az olasz bíróság által történt visszautalása a börtönbe. A bolgár távirati ügynökség em­beri jogok megsértésére hivatkozik. Ugyanakkor felemeli szavát a bolgár távirati ügy­nökség Amerika nyilatkozata ellen is, amelyben a Perzsa Öblöt Amerika létérdekű zó­nájának minősítette és katonai megerősítéssel látta el. Végül Bulgária hivatalosan állást foglalt az ázsiai és afrikai államok ünnepi ülése mellett, amely nemzetközi napot kíván ünnepelni a faji megkülönböztetés kiküszöbölésének érdekében. Nyilvánvaló, hogy Bulgária ilyen megnyilvánulásai nem segítik elő az ellentétes álláspontok összeegyeztetésére irányuló demokratikus törekvést. * Kenneth L. Adelman, az Egyesült Államok fggyver-ellenőrzési és leszerelési bi­zottságának igazgatója, aki, amint ismeretes, számos ellenkezés ellenére, a kongresszus megerősített Reagan elnök által történt kinevezésében, - nagy figyelmet keltett elő­adást tartott február végén a zsidó világkongresszus amerikai tagozatában. Ismeretes, hogy a fiatal, nagytehetségű diplomata hívő zsidó ember, aki az Elnök és illetékes munkatársainak teljes bizalmát bírja. Előadásának lényege abban összpon­tosult, hogy a leszerelési tárgyalások - közhiedelem ellenére - nem akadtak meg MAGYAR-ZSIDÓ VEZETŐK A VILÁGBAN A magyar származású zsidóság kiemelkedő tagjai a világ számos államában vezető tisztségeket töltenek be és nemzetközi viszonylatban számottevő diplomáciai és politi­kai szerepet visznek. Alábbi képeink Joseph Lovinger, a görögországi zsidóság elnöké­nek és dr. Lavoslav Kadelburg, a jugoszláv zsidóság vezetőjének egy-egy megnyilvánulá­sáról ad számot. A zsidó világkongresszus európai tagozatának küldöttsége Andreas Papandreou görög miniszterelnököt látogatta meg. A képen balról jobbra: Joseph Lovinger, Papandreou görög miniszterelnök, Werner Nachmann, a német zsidóság elnöke, Serge Cwajgen­­baum, a zsidó világkongresszus európai igazgatója, Martin Savitt, az angol zsidók kö­­ponti tanácsának alelnöke, Michel Dreyfus-Schmidt szenátor, a zsidó világkongresszus francia tagozatának elnöke látható. Dr. Ladoslav Kadelburg a keleteurópai zsidó közösségről tartott előadást a zsidó világ­­kongresszus amerikai tagozatában. Mellette van Schneier Arthur főrabbi, a tagozat el­nöke, mögöttük Israel Singer, a zsidó világkongresszus ügyvezető igazgatója és Elan Steinberg, az amerikai tagozat ügyvezető igazgatója. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom