Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-03-16 / 4. szám
1984 március 16. NEWYORKI FIGYELŐ Galíli-Gemainer Ervin: - Új olék patrónusa -Ahová te mégy, oda megyek én is, ahová te megszállsz, ott szállók meg én s ahová te megszállsz, ott szállók meg én is. Néped a népem, Istened - Istenem. Ahol meghalsz, ott halok meg én is, és ott temessenek el. (Rúth 1. 16-17) MAGYAR NEMES LEÁNYA ÉS SERÉ Dl HERCEGPRÍMÁS UNOKAHÜGA Minden Svuotkor, amikor Ruth Könyvét olvassák, de főképpen most, amikor az alija -sajnos— képtelen lépést tartani a jeridával, Rózsira gondolok, napjaink Ruthjára. De talán kezdjük elölről. Rózsi, mint annak idején Ruth is, idegenből jött közénk. S mint a bibliai Ruth, Rózsi is kitartott mellettünk. Úgy a jóban, mint a rosszban. De inkább a rosszban. Rózsi 1933 januárjában, három hónappal Pista után, a Kerika hajó fedélzetén érkezett az országba. Pista a Garam, míg Rózsi a Nyitra völgyéből. Mint gazdag embereknek, módjukban állott turista vízumot szerezni, s azzal az országba jönni. Nem sokkal előbb házasodtak össze, s most a Szentföldet akarták megismerni. Pista soha sem volt cionista. Rózsi pedig? Hát ő egészen más világból jött. Tauber Pista a garamvölgyi Kálna faluból, mint gazdag fakereskedő fia jött az országba. Az ifjú házaspár akkor, fél évszázaddal ezelőtt öt ezer font sterlinget „ért". Hogy ez akkor milyen csillagászati összeg volt, azt csak az tudja, aki azokban az időkben itt élt. S hogy a végén semmijük nem maradt, azt jóakaratuknak köszönhették. Pista váltókat írt alá ismerősöknek, akik azt nem fizették ki, s így elúszott a vagyon. Sőt, miként Rózsi mesélte, a bíró még a rajta levő bundát is le akarta foglalni, mert az aláírt váltók összege meghaladta vagyonukat. Amikor mi megismertük, illetőleg bejáratosak voltunk a bat-galimi pici lakásukba, Rózsika elmesélte regénybe illő életét. 1939 óta laktak ebben a pici lakásban, ahol az országalakulást megelőző haluci években találtak ideiglenes fedélre az újonan érkezettek. Akkor még nem voltak a lakásban dívány párnák és újsághalmazok. Helyettük a mápilok (illegálisan alijázottak) feküdtek itten, valamint a hatalmas erkélyen. Amikor 1939-ben ideköltöztek, a lakás második Bét Olim lett. Természetesen otthonosabb légkörrel. Amíg Pista az angol hadseregnél dolgozott, addig Rózsi -naponta- a Bét Ohmot járta, hátha új földit , Garam vagy Nyitra völgyit talál, akit kihozathat. Munka után nézett az újak részére, s amíg azok elhelyezkedtek, kis lakásukat megosztotta velük. E gesztusával bizony lelket öntött a néha bizony csüggedt olékba. Ezek már két évtizeddel ezelőtt jól meggyökerezett emberek voltak, akik mellett a Tauber házaspár szegénynek számított. Életük utolsó éveiben Pista a Németországban kitanult műasztal osságot gyümölcsöztette, amikor a haifai Stanton utcában —egy társsal— asztalosműhelyt nyitott. De ez már életük derekán, jobban mondva: alkonyán volt. Az ötvenes években gyakori vendégeik voltunk. Egy-egy gyenge pillanatában megszólaltattuk Rózsikát, aki csak arra kért bennünket, hogy „melegében" ne közöljük meséjét. A közlést csak akkorra engedélyezte, ha már elhagyta ezt az árnyékvilágot. 1968 szeptember végén ment el... Saját magáról és nemes családjáról csak másodsorban beszélt. Előbb inkább új hazájáról, Izraelről beszélt a Nagyaszszony. Mert ugyan alacsony, sovány, ráncos arcú volt, a beszélgetőt mindjárt lekötötte s a beszélgető mindjárt a Nagyasszonyt látta benne. Kezdte az 1936-39-es pogromokkal. Akkor Kirját Frostigban laktak. De ezekre a vészterhes, de régmúlt napokra nagyobb nosztalgiával gondolt vissza, mint az ötezer font sterlinges vagyonukra. —Az elúszott. Mert hiszékenyek voltunk - mondta nekünk, minden harag és fájdalom nélkül hangjában. Csak az egészséget sajnálta, ami helyett nem tudott másikat venni. És anyagiakban azért nem szenvedtek hiányt, életük végén az alkalmazotti státuszt felváltotta az asztalosműhely. Hogy Rózsi mennyire népünkhöz tartozónak érezte magát, arra igen jellemző egy több mint harminc évvel ezelőtt történt eset. Pistának akkortájt Amerikában élt egy egyetemi orvos-tanár bátyja, aki ki Indulás július 5-én, 10 nap Izraelben. Repülőút, hotel, konferencia, hivatalos fogadás. Hívja Dr. Kardos Lászlót! 458-7800 FÓRRA* ESZTER (PÁRIZS): PÁRIZSI LEVÉL 3 „MŰHELYTITKOK A MŰVÉSZET EZERMESTERÉTŐL A párizsi Atelier színházban a minap Jean Cocteau „életművét" láttam két órába tömörítve, Jean Marais előadásában. Szinte hihetetlen, hogy ennyire sűrítve a lényeget adta a kitűnő színész, aki szinte testi-lelki jóbarátja volt a költőnek. A zsúfolásig megtelt színházban a nézők meghatódva hallgatták a szívbemászó szavakat. Dekorációként csak a hatalmas fekete háttér és egy tükör szolgált. A finom zenei aláfestést Sztravinszkij, Mozart műveiből válogatták. Ki ne ismerné a Költő vére avagy az Orfeusz testamentuma, a Vásott kölykök című műveket. Cocteau, a zseniális költő, író és festő mindent mesterfokon művelt. Világának modernségét ma is közel érezzük magunkhoz. Nemrég kezembe akadt egy kitűnő interjú, William Fifield tollából. Az interjút a Stock kiadó jelentette meg, Jean Cocteau par Jean Cocteau címmel. A műhelytitkokba nehéz bepillantani, de ez a kis könyv talán hozzásegít a nagy író megismeréséhez. Cocteau minden húron játszott, de a kedvenc műfaja a költészet volt. Az újságíró kérdésére azt válaszolta, hogy a sok műfajjal való játék szinte nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy mindig frisset és újat alkosson. Mint amikor reggel felébredünk - mondja a költő- és megfordítjuk fejünk alatt a párnát, hogy friss, hűvös legyen, úgy kell megfordítania a műfajt az igazi alkotónak. A vers „keveseknek való", mondja, s nem kell hogy érthető legyen. Az igazi költészet nem való sokaknak. A versnek láthatatlannak kell lennie, a holdkóros költőt nem szabad felébreszteni — jobb,ha a fellegekben járkál. — Nem olvasok újságokat, nem hallgatom a rádiót, hogy megmaradjon lelkemben ez a tiszta, lebegő állapot... Ópium, kábítószer, minden segít ehhez... de a lélek indulatai, a tudatos és a tudatalatti kivetítéséből születik az igazi művészet, a remekmű. akarta vitetni őket. Pista már-már hajlott is volna a kivándorlásra. Őt jobban meggyötörte a tönkremenés és az utána bekövetkezett lelki válság. Rózsi volt az, aki hallani sem akart a jeridáról. Cserben hagyni az Öreget? - Ben Gurionra gondolt. -Azt nem — mondta nekünk, nem is egyszer. — Nem szégyellnéd itthagyni drága véren megváltott országunkat? — mondotta férjének. S Pista hallgatott az Ő Ruth-jára. Pár héttel halála előtt megkérdeztük ismét: nem bánta meg, hogy sorsát sorsunkhoz kapcsolta? Csak nevetett - Ha ismét kezdenem kellene, ugyanezt tenném — válaszolta nekünk. Napjaink Ruth-ja .15 évvel ezelőtt, 88 éves korában adta vissza nemes lelkét Teremtőjének. A 88-ból 35 évet élt zsidóként. Rózsika ugyanis egy régi nemesi, katolikus családból származott. Első férje egy pesti katolikus orvos volt. Édesapja, bábszéki és bábfalvi Bába Viktor, hitbizomány jószágigazgatója volt, miniszteri tanácsosi rangban. A Ids Rózsi mindössze három éves volt, amikor apja meghalt. így anyai nagyapja, Lószy Károly nevelte. Ő sem volt „hétköznapi" ember. 1948-ban Görgey Artúr adjutánsa volt, részt vett a nagysallói csatában is. Rózsit arra nevelte, hogy nincs különbség zsidó és keresztény között. Csak jó és rossz ember létezik. Majd hozzátette: — Arra még most is emlékszem, hogy nagyapámat ágyutalpon kísérték utolsó útjára Érsekújváron. Cocteau egyik illusztrációja az OPIUM című művéhez Az újságíró a műfordításokról is megkérdezte a költő véleményét — lehet-e verset más nyelvre lefordítani? Cocteau negatív választ adott a kérdésre, bölcsen, szinte matematikai bizonyítással. Szerinte a vers formája lefordíthatatlan, talán a gondolatot lehet átültetni, mint ahogy Shakespeare művei azért fordithatók, mert bennük klasszikus, minden nemzethez közel álló legendák szólalnak meg. Puskint viszont lehetetlen lefordítani. Végül a mai fiatalság neveléséről és a „modem" vüág problémáiról szólt a költő. A mai fiatalok túlságosan szabadok, nincs aki bármitől is eltiltaná őket, tehát minden megengedett. Magától értetődik, hogy ilymódon nincs is mi ellen lázadniok. Nos, ha nincs mi ellen lázadni, akkor nem születnek óriási „lázadók" és „forradalmárok", mint például Jeanne drArc. Cocteau izgalmas sorai így vezetnek bennünket a költészet „műhelytitkaiba". Olvastán talán jobban megértjük, miért oly népszerűek a mai napig is művei, legyen az vers, próza, színdarab, festmény vagy toll-Rózsi dédnagyapja, az idősebb Lószy Keglevich gróféknál volt kerületi főerdész és jószágigazgató, azon a tapolcsányi birtokon, amely később Thomas G. Masaryk, a Csehszlovák Köztársaság alapitó elnökének kastélya lett. Ennek a Lószynak még gróf volt az édesapja, gróf Loszek, akinek azért kellett Csehországból elmenekülnie, mert Ausztria-ellenes összeesküvésben vett részt. Rózsi egyik nagybátyja, Palkovich József altábornagy Miksa császár (1. Ferenc József öccse) szárny segédje volt. Egy másik nagybátyja nem más volt, mint Serédi Jusztinján, Magyarország utolsó előtti hercegprímása. A második világháború alatt, amikor olyan hírek kerengtek Magyarországon, hogy Rózsi Haifában öngyilkos lett, a bíboros nagybácsi Anthony Eden, akkor angol külügyminiszteren keresztül érdeklődött az unokahúg felől. Eden a palesztinai angol főkormányzóhoz fordult, aki a haifai angol főparancsnokságon keresztül kapott információt Glásel Zsigmond csehszlovák konzultól. A zsolnai származású konzul Rózsi saját kézzel írott levelét juttatta el az esztergomi hercegprímási palotába, s a nagybácsi ekképpen győződött meg arról, hogy Rózsi unokahúga él. Ez volna egy egykori földim feleségének, napjaink Ruth-jának története. Találjon pihenőt abban a Szentföldben, ahová az ő Boázát -Pistáját- követte... VEGYEN RÉSZT MÁJUS 10-TÖL 20-IG BUDAPESTEN A MAGYAR ZSIDÓSÁG NAGYSZABÁSÚ MÁRTIRŰNNEPSÉGÉN! RÉSZLETEK A PROGRAMBÓL: Gyászünnepség, ünnepi Istentisztelet. Látogatás az Országos Rabbiképző Intézetben, találkozás az Intézet tudós igazgatójával, a magyar zsidóság vezetőivel. A zsidó intézmények meglátogatása. A zsidó emlékművek megkoszorúzása. Nagyszabású műsor, hivatalos fogadás a külföldi vendégek részére. Vidéki temetők felkeresése. 9 éjszaka, 10 nap Magyarországon. Utazás repülővel. VEGYEN RÉSZT, TALÁLKOZZON ROKONAIVAL, BARÁTAIVAL, ISMERŐSEIVEL JÚLIUS 9-ÉN IZRAELBEN A SZÉTSZÓRT MAGYAR ZSIDÓSÁG TALÁLKOZÓJÁN!
