Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-02-23 / 3. szám

1984 február 23. NEWYORKI FIGYELŐ 3 A magyar-zsidó irodalom iniiltf jábf»l Gaiili-Gemeiner Ervin: AMERIKA KIADJA IZRAELNEK W. Deutsch Várda: Versírásom története VIOkl l TRIFA vasgárdista püspököt...? Iskolás sem voltam, hogy pajtások lettünk, Az elemi vizsgán együtt szerepeltünk. Később megtagadtam, ne zavarja utam, Az élet bántott s a versre haragudtam. Mikor a műhelybe jöttek a rímképek, Olyankor csak jobban hajtottam a gépet. Az ábnot, a vágyat, a verset sorjába Belegépeltem mind a rideg sapkába. Nem gondolhatta, ki azt a sapkát hordta, Hogy az mennyi dalnak, álomnak sírboltja. Cinikusan, durván elzavartam: - nem kell! Mi tagadás, csúnyán bántam a versekkel. Ázkárák idején, most, a múltban járok Csupa könny és sóhaj ez a tegnap útja, Zsidó-szenvedések feneketlen kútja, E gondolat nyomán fájdalom, kín éget. Lidérces álmoktól rémesek az éjek, Hat millió mártír! Halljátok meg népek! Pokol tornácába torkolt akkor utunk, Szitok-üzte léptek, vész kergette lábak, Súly tói görnyedt a hát, mit a bánat rárak, Jaj-orkán üvöltött, sikoly, szél süvített. Tüzes kemencéket a sátán hevített. Hat millió mártír! Halljátok meg népek! Kilencven éves lenne ma, ha élne, És a magyar zsidóság tőle remélne Útmutatást a sötét éjszakában. Útmutatást a sötét éjszakában... De sok verset írt volna, ha élve marad, Élettől duzzadó, zsidó tárgyúakat. Szavalták volna az új és óhazában, Szavalták volna az új és óhazában... Szörnyű időt hoztak vérgőzös vitézek És hogy semmivé lett a sok drága élet, Ültem porig sújtva magamba roskadva, Sehol nem találva irt a fájdalmamra. A kkor elfeledve megbánást, vétséget, Mint a mesebeli jóságos tündérek, Mint a mesében a varázsfuvolára, E szív jégkérgének felolvasztására Összefogtak a mélyen, hol a könnyek élnek, Megnyitók zsilipjét e szív rejtekének, Együttérzőn, fájón, nem ritkán könnyesek, Jöttek elő mind a megtagadott versek. 1946 Látom menni őket, látom ott az úton, Éhségtől gyötörve botladozott lábuk, Korbácsütésektől sebes volt a hátuk, Szitok és gúnykacaj hozzá a kíséret, Sátán prédája a drága zsidó élet, Hat millió mártír! Halljátok meg népek! Kifosztva, hazátlan menetelt az úton, Irgalom kapuja ki neki nem nyílott, Kinhalál oltotta ki az életmécset. Csecsemők! Gyermekek! Ifjak! Szülők! Vének! Hat millió mártír hamuvá lett élet! Halljátok meg népek!!! Mint fehér holló, a költő már oly ritka, Talán Istenhite volt mélységes titka, Hogy csodás rímei megfogták szivünket, Hogy csodás rímei megfogták szivünket... És úgy éreztük, hogy sűrű erdőben, Mikor eltévedtünk félve, remegően, Valaki., mintha megfogná kezünket, Valaki... mintha megfogná kezünket... A sajtó és a hírközlési szervek az utóbbi időben egyre gyakrabban közlik, hogy Viorel (Valérián) Trifa Vasgárdista­­püspököt az Egyesült Államok —kiutasítá­sa után— Izrael Államnak adja ki. Hogy kicsoda Viorel (Valérián) Trifa? Talán a legméltóbban Kun András páter, minorita szerzetesés „nyilas testvér" s gépfegyveres atyához hasonlíthatnánk, azzal a különbséggel, Hogy Viorel Trifát (félrevezetés céljából cserélte fel a Valérián nevet) a háború befejezése után nemhogy megbüntették volna, hanem közel harminc éve püspöki stóla díszíti reverendáját. Ugyanis peréig, az utóbbi hónapokig, ő volt az amerikai görögkeleti románok püspöke. Természetesen vasgárdista múltját letagadva, hamis nyilatkozatok alapján te­lepedett le az Egyesült Államokban. Aztán telt-múlt az idő, s mintegy két évtizeddel ezelőtt Dr. Charles Kremer, egy romániai származású zsidó fogorvos megtudta a csa­lárd úton bevándorlási engedélyt szerzett Trifa múltját. Kremer bizonyos akart lenni dolgában, ezért bezárta jólmenő fogorvosi klinikáját és tanúvallomások felvétele cél­jából Romániába, Izraelbe és Ausztriába utazott. Trifa egykori megkínzottjai, ki­szolgálói s nem kevésbé a gyilkosságok ta­núinak vallomásai képezték dr. Kremer fel­jelentésének alapját, mely következtében az amerikai bevándorlási hatóságok eljárást indítottak Trifa ellen. Közel három évtizednek kellett eltel­nie amíg az amerikai bevándorlási hatósá­gok — 1982 októberében— kiutasítási vég­zést bocsátottak ki ellene. Bebizonyoso­dott, hogy hamis nyüatkozatok alapján ka­pott letelepedési engedélyt, szerzett állam­­polgárságot. Az elmúlt hetekben megindul­tak az Egyesült Államok és Izrael közötti tárgyalások Trifa kiadatásáról, mivel Izrael­ben létezik törvény a nácik és segítőtársaik bíróság elé állításáról. A , ye volveres püspök" karrierje 1941 januárjában érte el csúcspontját, amikor is a sok vért követelő Vasgárdista zendülésre sor került. A bukaresti egyetem előtti té­ren, egy szobor talapzatánál szónokolt Tri­fa, a zsidók elleni kíméletlen harcra szólí­totta fel a zsidók gyilkolására mindenkor kész gárdista hallgatóit, kiknek száma a vér­­lázító beszéd végén elérte a tízezret. A be­széd nyomán az éjszaka pogrommá válto­zott. De még az éj beállta előtt a hatalmas tömeg Antonescu miniszterelnök palotája elé vonult, ahol a katonaság tüzet nyitott rájuk. A zsidó vérre szomjas gárdisták ez­után halomra gyilkolták az útjukba kerülő zsidókat, a holttesteket meztelenre vetkőz­­tették és megcsonkították. A halottak szá­jaiból pedig kiszedték az aranyfogakat. E napon százakat gyilkoltak le Bukarestben és országszerte. Nem elégedtek meg a zsi­dók „egyszerű" meggyilkolásával. Akadt olyan eset is, hogy az áldozatok fejét a vá­góhídon bárddal leütötték s mintegy száz fejetlen holttestet a vágóhíd vaskampóira akasztottak. A tetemekre feliratot helyez­tek: kóser hús. Antonescu csapatai végülis legyőzték a vérengzőket, de Valérián Trifának el kel­lett menekülnie Romániából. Az SS Né­metországba szöktette, s így a bukaresti rendkívüli törvényszék csupán távollétében ítélhette életfogytiglani fegyházra. A háború után Bécsből Olaszországba került, ahol Pesaro városka katolikus kollé­giumában -mintha mi sem történt volna— történelmet tanított. 1950-ben érkezett Amerikába és hét évvel később kapta meg az állampolgárságot. Bevándorlási és állam­polgársági kérelmeiben természetesen el­hallgatta Vasgárdista múltját. Kremer felje­lentése alapján kihallgatták Trifát, aki ter­mészetesen tagadott. A vádat zsidó kohol­mánynak nevezte, sőt, odáig merészkedett, hogy a nácik által üldözöttnek nevezte ma­gát, akit az Antonescu elleni sikertelen fel­kelés miatt internáltak Németországba. A valóság persze az volt, hogy Hitler 1941- ben nem akart ujjat húzni Antonescuval, így politikai ellenségeit szabadon nem en­gedhette, csupán magánál tartotta túsz­ként. A németek a háború vége felé Bécs­­be vitték az addig „védőőrizetben" tartott Vasgárdistát, ahol Trifa továbbra is a Ges­tapo bizalmija maradt. (Mint azt Vágó Béla professzortól hallottuk, Trifa nem ekkor lett első ízben Gestapo besúgó, hanem már évekkel korábban, 193940-ben.) Vágó Béla professzor, a haifai egye­tem Vészkorszakkal foglalkozó katedrájá­nak vezetője 1982 októberében tanúvallo­mást tett a detroiti törvényszék előtt. Tő­le tudjuk, hogy Trifa még 1980-ban lemon­dott amerikai állampolgárságáról, hogy el­kerülje a nyílt tárgyalást. Az amerikai ható­ságok azonban ezzel nem elégedtek meg, s 1982 október 4-én pert indítottak kiutasí­tására. A pert 4-5 hétre tervezték. Ezzel szemben Trifa már a negyedik napon össze­omlott. ügyvédei közül hárman is úgy vél­ték, a per további folytatásának nincs ér­telme. Egyezményt írtak alá, amely szerint Trifa bűnösnek nyilvánítja magát és amint menedékjogot kap valahol, az attól számí­tott hatvan napon belül elhagyja Amerikát. Az amerikaiak nem fognak vég nélkül vár­ni, de Trifa mégis képes elhúzni itteni tar­tózkodását -teszi hozzá Vágó Béla profesz­­szor. — Trifa azért szakította félbe a pert, mert nem akarta, hogy a legkényesebb pon­tokat felolvassam. Erre akkor került sor, amikor az Antonescu elleni felkelésben va­ló szerepéhez és a Németországba való ki­­szöktetéséhez érkeztem. Azt már nem bírta volna elviselni, hogy e tények is a nyilvá­nosság elé kerüljenek. Mindezek ellenére bebizonyosodott, hogy a Vasgárdista vezér antiszemita uszító, náci propagandista, a nyugati demokráciák vad ellensége - vagyis háborús bűnös volt. A dokumentáció ala­pos és hihetetlenül gazdag, letagadni sem­mit sem lehetett — fejezte be beszélgeté­sünket Vágó Béla professzor, a magyar és a román zsidóság vészkorszakbeli tragédiájá­nak egyik legelismertebb kutatója-ismerő­je-Toronto, 1983 VEGYEN RÉSZT MÁJUS 10-TÖL 20-IG BUDAPESTEN A MAGYAR ZSIDÓSÁG NAGYSZABÁSÚ MARTIRÜNNEP­SÉGÉN! RÉSZLETEK A PROGRAMBÓL: I Gyászünnepség, ünnepi Isten- I tisztelet. I Látogatás az Országos Rabbi- I képző Intézetben, találkozás laz Intézet tudós igazgatójával, la magyar zsidóság vezetőivel. |A zsidó intézmények megláto- Igatása. A zsidó emlékművek megko­szorúzása. Nagyszabású műsor, hivatalos fogadás a külföldi vendégek ré­szére. Vidéki temetők felkeresése 9 éjszaka, 10 nap Magyarorszá gon. Utazás repülővel. VEGYEN RÉSZT, TALÁLKOZZON ROKONAIVAL, BA­­I RÁTÁIVAL, ISMERŐSEIVEL JÜLIUS 9-ÉN IZRAELBEN A SZÉTSZÓRT MAGYAR ZSIDÓSÁG TALÁLKOZÓJÁN! Indulás július 5-én, 10 nap Iz­raelben. Repülőút, hotel, kon­ferencia, hivatalos fogadás. Hívja Dr. Kardos Lászlót! 458-7800 AXELROD____ WORLD TRAVEL SERVICE INC. 39-59 61st STREET WOODS IDE, NEW YORK »1377 TERJESSZE LAPUNKAT! Dick Edit : Ázkárák idején Sátory Richárd: Mikor eltévedtünk..-•*•»»»» • • • *•*••• Zsoldos A ndorról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom