Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-02-23 / 3. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 február 23. KAHÁN KÁLMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN A NOBEL -J)f; AS WIGNER JENŐ PORTRÉJA Szükségtelen a merész fantázia annak elképzeléséhez, hogy miként alakult volna az emberiség sorsa, a világ látképe, ha a mándik világkataklizma befejeződése előtt három Budapestről elindult és Amerikában kikötött tudósnak nem sikerül —a tizenkettedik órában— Albert Einsteinen keresztül meggyőzni Roosevelt elnököt a hadicélokat iS szolgáló nukleáris kutatás és kísérletezés azonnali elrendelésére. Hátborzongás fogja el a szabad világ életmódjához szokott átlagembert is, ha arra gondol, miként nézett volna ki valamennyi világrész, ha az atombomba előállítása érdekében folytatott tudományos hajszában Hitler szakemberei kerekedtek volna felül - megelőzve Amerikát... t} ^ v V jl iXii jT 1 # ■ Wide World Pfiotos EUGENK r. WIGNER HÁLA A PESTRŐL ELINDULT TRIUMVIRÁTUSNAK Hála a gondviselésnek az egész világ leigázásáért folytatott emberirtásban a „Deutschland über alles" jelszavával buzdított náci kutatók maradtak a vesztesek. Nem vitás, hogy a haladó világ győzelmét elősegítő küzdelem tudományos és technikai vonatkozásában három olyan zsidó atomfizikusnak jutott oroszlánrész, kik képzettségük alapjait a weimari Németországban szerezték meg. E sikeres „triumvirátus" egyike Eugene Paul Wigner -Wigner Jenő, a New Jersey állambeli, patinás nevű Princeton Egyetem ma már emeritus tanára, aki tudományos érdemei méltó elismeréseként oly sok, világviszonylatban is kiemelkedő kitüntetés mellett a fizikai Nobel díj laureatusa. MAGYAR-ZSIDÓ NOBEL-DÍJASOK GALÉRIÁJA Ha az utolsó mintegy fél évszázad Nobel-díjasainak közel egynegyede a zsidó faj szülöttje volt, akkor magyar-zsidó vonatkozásban sincs okunk a szégyenkezésre. A Duna-Tisza közötti tájakról indult el Amerikába Isaac Isidor Rabi, aki 1906-ban nyerte el a fizikai Nobel díjat. Őt követte 1930-ban Wigner professzor. A kémiai Nobel díjat 1908-ban Georg de Hevesynek ítélték oda Stockholmban. 1914-ben Bárány Róbert nyerte el az orvostudományit, majd a beregszászi eredetű Milton Friedman professzor 1976-ban vehette át a közgazdaságit. Nagyon sok magyar nyelvterületről elszármazott kiválóságot találtak a világ legtekintélyesebb tudományos díjára való előterjesztésére méltónak. A folyó évi béke Nobel díj egyik igen esélyes jelöltje Elie Wiesel, a híres író, előadó és nevelő, akit —családjával együtt— 15 éves korában a máramarosszigeti gettóból hurcoltak el Auschwitzba. (Eddig ismert egyik ellenjelöltje az izraeli SALOM ACHSAV — „Békét azonnal" mozgalom.) Meddő feladat volna felsorolni az utolsó évtizedek magyar-zsidó jelöltjeinek névsorát, de fájó szívvel azt mégis megjegyeznénk, hogy az első világháború-beli békeharcos Schwimmer Rózsika a döntés előtt megtért őseihez. Márpedig a dinamit feltalálója által alapított díjat csak élő személynek ítélhetik oda. KORAI EMLÉKEK NÉGY ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL — Az iskola tanulóinak mintegy fele zsidó volt, a tanárok olyan humánus szellembe í nevelték az ifjúságot, hogy semmiféle különbséget nem észleltünk vallási vonatkozásban. A legjobb példa erre, hogy a matematika tanára, Rácz Zoltán, az ideális pedagógusok mintaképe, teljesen díjtalanul, különórákon foglalkozott az iskola büszkeségével, Neumann Jánossal, az Amerikában rákban korán elhúnyt lángésszel, akit Teller Ede a XX. század legnagyobb matematikusának nevezett. Velem is megkülönböztetett szeretettel foglalkozott, engem érdeklő könyveket bocsájtott a rendelkezésemre és azt, hogy kutató tudós lettem, nem utolsó sorban neki köszönhetem. A többi tanáraink is hivatásuk magaslatán állottak, nekik köszönhetem, hogy Magyarországtól több ezer mérföldnyire szabad időmben Petőfit, Arany Jánost és Adyt olvasok. Karrierjét illetően Wigner professzornak is hasonló problémája volt édesapjával, mint jóbarátjának és kollégájának, Teller Edének. íme egy jellegzetes visszaemlékezés. Harmadikos gimnazista korában édesapja megkérdezte tőle, milyen pályára szeretne készülni. Amikor azt válaszolta, hogy fizikus akar lenni, az idősebb Wigner újabb kérdést tett fel: — Hány fizikusi állás van Magyarországon? — Ha jól tudom, négy —hangzott a kis Jenő válasza. — És gondolod, hogy e négy állás közül egyet te fogsz megkapni? -kérdezte az apa.- Ha szegény apám még élne,-folytatja ma a'Nobel-díjas tudós— ő nevetne ezen a legjobban, hiszen Magyarországon ma szinte kötéllel fogják a fizikusokat. HA A HARMADIK BIRODALOMNAK NEM JÓ . Miután 1920-ban leérettségizett, apja kérésére a budapesti Műegyetemen kezdte meg tanulmányait. Majd Berlinben, a Technische Hochschule-n 1924-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett, egy évvel később pedig a doktorátust nyerte el. Két éven keresztül a Mautner bőrgyár mérnökeként dolgozott, majd alma mater-e, a Technische Hochschule tanársegédje, hamarosan magántanára lett. Erre az időre esik Albert Einsteinnel való megismerkedése. Einstein hetenként egyszer előadást tartott, amelynek szorgalmas hallgatója, a relativitáselmélet atyjának csodálója lett. A már híres ifjú professzor —Neumann János barátjával együtt— 1930-ban meghívást kapott a princetoni egyetemtől. Princeton havi 500 dollár tiszteletdíjat ajánlott fel a berlini főiskola 250 márkás fizetésével szemben. Ettől kezdve az elkövetkező néhány év felét Princetonban töltötte, a másik hat hónapban pedig a berlini főiskolán adott elő. 1933-ban aztán uralomra jutott Hitler. Wigner professzor Berlinből kétsoros értesítést kapott arról, hogy a „főiskola az összeköt tetést Önnel megszakította..." így került végleg Amerikába. INKÁBB A VONATOK KÉSSENEK... Wigner professzor 1930 és 1937 között matematikát és fizikát adott elő Princetonban, majd egy éven át a Wisconsin egyetemen tanított. 1938-ban tért vissza Princetonba, ahol visszavonulásáig elméleti fizikát adott elő. Budapesten adott interjúja során a fasizmust illetően is nyilatkozott Wigner professzor. Felidézte azt az esetet, amikor a huszas évek közepén barátjával. Szilárd Leóval Olaszországban vakációzott. Szilárd -az Einsteint az atomkutatás sürgősségére eredményesen rábeszélő magyarzsidó tudósok harmadik, korán elhúnyt tagja— elragadtatással beszélt Mussoliniról. Dicsérte, hogy sok vonatkozásban rendet teremtett, így a vonatok is hajszál pontosan közlekednek. Wigner ekkor a következő megjegyzést tette: — Inkább késsenek a vonatok néhány percet, de ne legyen fasizmus, mert egész életemben gyűlöltem a diktatúrát, az erőszakot. Wigner nem csak a feketeinges .olasz fasizmust gyűlölte, de a barna, zöld vagy vörös parancsuralmat is. Megemlítette, hogy bár nagyon távol voltak Németországtól, sok mindenről tudomást szereztek. Az egyetemen társaságot alapítottak, a hitleri rendszer elől elmenekült tudósok megsegítésére fizetésük 10 százalékát ajánlották fel. A menekültek többsége természetesen zsidó volt. A KORSZERŰ FIZIKA ÚJ TÁVLATAI A világhírű fizikus aztán felelevenítette az 1939 nyarán készült történelmi levél körülményeit. Az Amerikában élő fizikusoknak már korábban tudomásuk volt arról, hogy a Hitler zsoldjában álló német tudósok -a csehországi uránbánya készleteit felhasználva- nyilvánvalóan az atombomba előállításának tervével foglalkoznak. Erre több jel is utalt. És hamarosan értesülések érkeztek a német kísérletekről is. Ekkor Wigner, Teller és Szilárd Leó felkereste Einsteint nyaralóhelyén egy német nyelven megfogalmazott levél tervezetével, amelyben Roosevelt elnök számára kívánták vázolni egy német atomfegyver előállításának és felhasználásának katasztrofális következményeit. Wigner Jenő ekkor már nem volt újonc az atombontás, az atomnál kisebb részecskék és az atommag kutatása terén. Már 1933 májusában, a SCIENTIFIC MONTHLY hasábjain egy tudóstársával együtt közzétett cikkben elemezte a korszerű fizika problémáit, kihangsúlyozva, hogy már nem maga az egész atom, hanem az atommag struktúrája áll kutatásaik központjában. 1936 szeptemberében a Harvard Egyetemen megtartott tudományos értekezleten megkülönböztetett feltűnést keltettek megállapításai. HAJSZA AZ ATOMBOMBÁÉRT - MINDKÉT OLDALON Amikor 1939 elején szaktudományos körökben híre kelt, hogy két német tudós felfedezése nyomán a németek az atomfegyver létrehozásával foglalkoznak, az amerikai és angol kutatók -köztük Fermi, Szilárd és Wigner- a legnagyobb titoktartást vezették be saját kutatásaikat illetően. Terveikhez igyekeztek megnyerni az illetékes federális hatóságok támogatását, egyelőre kevés eredménnyel. A láncreakciókat kiváltó nagyhatású robbantásokat kormánytámogatás és engedélyezés nélkül lehetetlen volt megszervezni, nem is beszélve a méregdrága atomkohók építéséről. A tudósok, élen a „magyar triumvirátus" tagjaival rájöttek arra, hogy a már elért eredmények egy horribilis pusztító hatású fegyvernem bázisát fogják képezni. A BORZALMAS FEGYVER BÉKÉT IS EREDMÉNYEZHETETT VOLNA Ahhoz a konklúzióhoz is eljutottak, A Roosevelt elnökhöz eljutatott lehogy a rettenetes hatású fegyvernem b é - véltél, következményeivel, Wigner profeszkefegyverkéntis szolgálhat, ha szór további munkásságával és életének kéhasználatát egyik fél sem meri kockáztatni, sőbbi fejezeteivel legközelebbi írásunkban foglalkozunk. A NEVEZETES BŐRGYÁR IGAZGATÓJÁNAK FIA Mielőtt a Roosevelt elnökhöz intézett sorsdöntő levél előzményeire, tartalmára és következményeire térnék rá, hadd ismertessem a 82.-ik évét taposó tudós rövid életrajzát. Kezdjük talán azzal, hogy Wigner professzor 39 évi távoliét után, 1976-ban —a Magyar Tudományos Akadémia meghívására- látogatást tett szülőföldjén. Nyilatkozott a Magyar Izraeliták Lapja, az Uj Élet munkatársának is, felidézve ifjúkori emlékeit. E korszakra vonatkozóan ebből a beszélgetésből is idézek. Wigner Jenő, a matematikai fizika professzora Újpestről indult el. 1902 november 17-én született. Családja anyai ágról Kismartonról származott, felmenői a Sopron vármegyei híres zsidó kultúrközpontban éltek, mint a nyolc évszázados történelemre visszatekintő hitközség vezető tagjai. Édesapja, Wigner Antal Kiskunfélegyházán jött a világra, innen került az újpesti Mautner bőrgyárhoz, amelynek később igazgatója lett. A fiú a fasori evangélikus gimnáziumban végezte el a középiskolát és meglepő szeretettel, nosztalgiával beszélt egykori tanárairól.
