Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-08-20 / 11. szám
1984 augusztus 20. NEW YORKI FIGYELŐ 5 Galili-Gemeiner Ervin: Pálgi Jóéi ejtőernyős, aki a Gestapo oroszlánbarlangjába merészkedett... Az Erec Jiszráelből Magyarországra érkezett három ejtőernyős, két évvel ezelőtt elhunyt utolsójával, Pálgi Joéllal a Kupát Cholim tel-avivi központjában annak idején több alkalommal beszélgettünk vészkorszakbeli küldetéséről. Pálgi (Nussbächer) Jóéi, aki mint ejtőernyős központi szerepet töltött be a Pusztulás korszakában (hogy kellő eredményt nem tudott felmutatni — nem rajta múlott) az államalakulást követően a magyar jisuv egyik legszínesebb alakja, sokrétű egyéniség volt, aki a legkülönbözőbb feladatokat töltötte be úgy az államaparátusban, mint nagy közintézmények élén. Hosszú és kalandos, életveszélyes küldetése, ismert része történelmünknek. De talán egy-egy mondatát idézzük a „tanúvallomásából”, melyet nekünk adott azzal, hogy a magyar-zsidóság tragédiájával kapcsolatos antológiában azt közöljük. A teljes történet rövidesen megjelenik héberül. ★ „Máágán kvuca három tagját már régen mozgósították, hogy ellenséges országokban leszálltának. Legjobb barátaim voltak, akikkel közösen tettünk erőfeszítéseket, hogy engem is behívjanak. „Most nem aktuális” mondották az angolok. Az ajkamat haraptam, a vér vadul forrt ereimben: millió számra pusztítják a zsidókat és nincs aki megtanítsa őket a legelemibb védekezési harcmodorra és nekik ez „nem aktuális”. Nap-nap után reszketve nyitottam ki az újságot, hogy mikor adják hírül: Magyarországot elfoglalták a nácik. Ha nem leszünk ott idejében, ők is gödröt ásnak maguknak, nem fognak fellázadni és nekimenni a gyilkosoknak. A millió magyar-zsidó között csak kevesen vannak, akik értenek a partizán-harchoz, s akik majd megszentelhetik nevüket az utolsó harcban”. A hadihelyzet, valamint a magyar-zsidóságra zúdult vérözön úgy hozta, hogy az angolok végül is beleegyeztek a „küldetésbe”. Ilyen körülmények után Jóéi mint ejtőernyős, 1944 július 13-án, evezős csónakkal átkelve a Dráván, lépett Magyarország földjére. BUDAPEST 1944 Tíz órakor megérkeztünk a „Majestic” szállodába a Gestapo magyarországi főhadiszállására. Nagyon nyugodt voltam. Ez ugylátszik annak az erőpasztillának a hatása volt, melyet előzőleg bevettem. A Gestapo-tiszt szobájába lépve éreztem, hogy ő az az ember, akitől tartanom kell. Ha ennek a gyanakvásait eloszlatom — győztem. — Megkért, meséljem el hogyan jutottéin Budapestre. Fel voltam készülve erre a kérdésre. Egy héttel ezelőtt — kezdtem — indultam el Tel-Avivból autón Kairóba. Ott már minden készen várt: ruhanemű, katonai igazolványok és magyar iratok. Még azon az éjszakán felszálltunk egy utasszállító repülőgépre, mely ellátást vitt Jugoszláviába. Két napig várnunk kellett amig megérkeztünk Magyarországra. Utána ismertettem küldetésem célját. — Nagyrabecsülöm a bátorságát, hogy eljött Budapestre és felkeresett bennünket. De nem gondolt arra, hogy mi elküldhetjük olyan helyre, ahonnét soha többé nem tér vissza? — kérdezte széles mosollyal a tiszt. — Tudom, hogy megtehetik, de miért tennék meg? Én üzleti ügyben jöttem önökhöz. Ha letartóztatnak, az ügy tárgytalanná válik. — Persze. Csak akartam tudni, hogyan fog reagálni erre. Az ajtóig kisért. Lementem a lépcsőkön és kiléptem a kapun. Az őrt álló katona „Heil Hitler”rel tisztelgett. A GESTAPO UTÁN A MAGYAROKNÁL ...Az asztalnál ülő őrmester vigyázállásba vágta magát: Parancsára főhadnagy úr! — Vegye át ezt az embert, motozza meg alaposan, vigyázzon rá mint a szeme fényére. Angol ejtőernyős. Rádióval jött. Ezeknek a fattyúknak társaik vannak kint akik megpróbálják majd, kiszabadítani! Az egyik katona leugrott az ágyról s elordította magát: Bitang! Szóval te irányítottad a bombavetőket! Meggyilkoltad a lányomot! — és már magasba emelte hatalmas öklét. Hol a társa? — kérdezte még. — Nem tudom, miről beszél. (Jóéi tudta, hogy ejtőernyős társáról, Goldstein Perecről van szó, akit szintén letartóztattak, majd akit szintén letartóztattak.) — Mindjárt eszedbe fogom juttatni! — ordította a hosszú s valósággal tajtékzott a dühtől. Az asztalon megnyomott egy gombot, mire két nehézléptú, komor arcú férfi lépett be. Nyissátok meg a száját! — mondotta nekik. „A két ember nekem esett és gumibottal ütött-vert, ahol csak ért. Elhatároztam, hogy hallgatni fogok és nem kiabálok. Nem tudom, hogy percek vagy órák teltek el, amig csend lett. Egész testem csupa seb lett. Utána zsineget vettek elő. A karjaim és térdeim alá egy botot helyeztek úgy, hogy a meztelen lábam felfelé volt, a fejem pedig a padlót kocogtatta. Elájultam”. Egy újabb kínzási hullám után, amikor ismét elájult, cellájába vitték. Erről a pediódusról hálásan emlékezett, egy idősebb foglárra, aki a verések és kínzó-tortúrák után a legkritikusabb percekben ember maradt az embertelenségben. Amikor Jóéi megkérdezte tőle, miért teszi ezt a jóságot vele, az öreg így válaszolt: Magyar állampolgár vagyok, de életem nagy részét töltöttem Párisban, melynek megszállása után kénytelen voltam hazajönni. Most öreg népfelkelő vagyok és őr ebben a pokolban. Az öcsém — Páger Antal — nagy nyilasvezér. Félek Isten boszszújától. Jóvá akarom tenni öcsém bűnét azzal, hogy emberséges szót szólok azokhoz, akik a legjobban rászorulnak... ★ A repülőgépben nagyot lélegzettem. Magam mögött a rémségekkel a messzeségből hivott az én Erec Jiszráelem napjának ragyogása. Amikor a rákoskeresztúri fasor zsidó temetője fölé értünk, lenéztem. Hol van Chana sírja, akivel együtt indultunk a küldetésre?... ...Nem, nem fejeztem be küldetésemet. Sohasem fogom befejezni, mrt nem lehet elfelejteni őket — sem a halottakat, sem az élőket... ★ Pálgi (Nussbächer) Jóéi, 1918- ban született Kolozsvárt. A „Habonim” erdélyi vezetőinek egyike. Alijázása után, 1939—41 között Ofakim kibucban kapta mezőgazdasági kiképzését. 1949-ig Máágán kibuc tagja. 1941-től az angol hadseregben, a nyugati sivatagban Líbiában harcolt. 1944-ben mint megemlékezésünkben irtuk, Jugoszlávián keresztül MagyarorA háború után a koncentrációs táborok menekültjeinek repatriálásán tevékenykedett, majd a „Hechaluc” központját alapította meg Magyarországon. Az első ,bricha” szervezésében, majd Olaszországon keresztüli alijájukban volt aktív. Úgy a Hagana, mint az alija küldetéséből 1946-ban tért vissza az országba, ahol a „máápil” hajók küldéséért volt felelős. 1947-ben a Hagana küldetésében Délafrikába ment, hogy ott katonai múlttal rendelkező önkénteseket toborozzon, valamint katonai, főleg repülő felszerelést szerezzen a Cahal részére. 1948-ban, őrnagyi rangban az első ejtőernyős iskola parancsnoka. Beválasztották az első Kneszetbe, de mandátumáról katonai szolgálata végett lemondott. Megalakulásától, egészen 1960-ig h. vezérigazgatója az El-Al nemzeti repülőtársaságnak. 1960—1963 között a közlekedésügyi minisztériumban a polgári repülés igazgatója. 1963—66 között Izráel nagykövete Tanganyikában valamint Zanzibárban, 1966 óta 2 évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig a Kupát Cholim központjának volt a tagja. szágra érkezett. FOGSOROK, KORONÁK ES HIDAK ÚJSZERŰ KÉSZÍTÉSÉ EGY NAP ALATT !!! Biztosítók tagjainak meghitelezését elfogadjuk Minden fajta fog- és idegkezelés Fogadás előzetes telefoni megállapodás szerint vasárnaptól péntekig Beszélünk magyarul, jiddisül és oroszul DR. ROBERT ADLER fogorvos H14 - 1 ATM AVENUE BROOKLYN. NEW YORK Ital* T«L:(112)USI«W01 aaa-taoa JUait*v-$Íkk Cnf. REAL ESTATE BROKERAGE MANAOEMENT - MORTOAOES JOHN H. MAUTNER 1S4S THIRD AVENUE «•■T. 7« - 77 RT«.I NEW YORK. N Y. lOOEl J.N. STORM WINDOW 46-20—16th Avenue, Brooklyn, N.Y. 11204 & DOOR CORP. Save Fuel ALUMINUM PRIME Keep Your Home REPLACEMENT WINDOWS COOLER IN SUMMER! WARMER IN WINTER! • STORM WINDOWS STORM DOORS • Window Guards • Radiator Covers • Venetian Blinds Replaced Glass & Screens • Plumbing • Painting 851*9364 851-5125 CLOSED SATURDAY OPEN SUNDAY
