Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-04-15 / 6. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1983 április 15.--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A iiiagYar-zfcido irodalom múltjából BARTÓK BÉLA Irta: LORSY ERNŐ Előző számunkban jelzetteknek megfelelően, Rotman Helén, a neves magyar közéleti személyiség jóvoltából, közölni kezdünk részleteket Lorsy Ernő, az Amerikában élt, kiváló irodalmár és zeneszakértő írásaiból. Bartók Béláról írt meg-Éjfélkor, a Broadway zajában felütöm a friss újságot. Két arcképet látok, csodálatosan hasonlót. “Bartók Béla meghalt helyben, kórházban.” “Richard Beer-Hofmann, költő és szindarabiró, meghalt.” A Bro adway fényei kialusznak, az alakok homályba vesznek, elvágták a zajt. Árván a nyüzsgő tömegben hallom a távozók szárnya suhogását, érzem, ahogy a föld kihűl. Fázom. * * * Ifjú korunk bálványai voltak ezek ketten, teremtő művészek. A véres század első éveinek már nem voltak más bálványai, csak a művészek. Ezek, a magyar zenész és a z osztrák költő, talán nem ismerték egymást, bár csak négy órányira laktak egymástól. De a mi csúcsokat kereső szemünk együtt látta őket a tiszta magasságban, ahol csak kevesen éltek már. Nem rég halt meg Brahms és Tolsztoj bizonytalanul vándorolt a Parnasszus és a Golgota között. Az uj magyar irodalomnak kevés epigonabb korszaka volt mint a századforduló. Szinyei-Merse Pál még nem vette fel a leejtett ecsetet. Magyar zene még nincs. * * * Ekkor csendülnek fel a budapesti hangversenytermekben a Vigadóban és a Royal-szálló fehértermében, saját keze alól, Bartók Béla első akkordjai. A nagy zeneköltő, nagy zongorás volt mint Beethoven és a hangszert, melyet akkor már egyre többen hagytak el, szerette. A legnagyobb virtuozitás volt az övé : virtusa erény, hogy elfelejtteti magát a mü mögött. így tanított zongorát a Zeneakadémián, mely Liszt nevével volt ékes, de a német Koessler által szervesen kapcsolódott Brahms hagyományába. Magyarország felsőoktatási intézményei között a Zeneakadémia állt a legmagasabb fokon, szellemében, munkájában, hivatástudatában és egy idő óta neve európai csengésében is külömb a háromszázéves egyetememlékezése hallatlanul aktuális ma is. A cikk a Clevelandban megjelent Szabadság című magyar lapnak 1945 október l.-i számában látott napvilágot. nél. Világjáró magyar zeneművészek és müvek mögött kezdik már keresni az emberek a házat is, honnan iskolák és müvek kirajzottak. A Liszt-Ferenc-téri Medgyaszav-házat. A Zeneakadémiát. * *, * Azt hallottuk, hogy egy fonográffal a hátán az országot járja és népdalokat gyűjt. Kodály Zoltán kisérte, barátja, nemzedékében a másik nagy magyar zenész. Mikor első népdalaik megjelentek, elcsodálkoztunk. Mások voltak mint amiket ismertünk; naivabbak, kevésbbé cifrák/ talán ősiebbek. Messze attól, amit a cigányok játszottak. Most, hogy egy élet gyűjtő munkája fekszik előttünk, tisztán érezzük, hogy ÍBartók és Kodály, a magyar zene dioszkurjai, egy nagy kincset adtak a magyar népnek. Ez a magyar nép lelke dalban letéve, ahogy a nagy gyűjteményes m u n k á b an előttünk fekszik és a Néprajzi Muzeum, viaszlemezein, ha megvannak vagy előkerülnek. Már nem is tudunk máskép gondolni a magyar dalokra csak ugv, ahogy Bartók és Kodály tanítottak. . Bartók “Hungarian Folksongs” kötete, a kottákkal és a szövegekkel, a legtömörebb esszencia, amit magunkról a külföldnek nyújthatunk. És a legigazabb tükör, amibe tekinthetünk. Elveszett volna ez a kincs, ha ő, ha ők, idejekorán nem gyűjtik össze. Már veszendőiéiben volt. Most meg van mentve talán, örökre. És nem értettük volna meg, tisztaságában, rendszerében, dús tagoltságában, számos válfajában, ha ő nem magyarázza meg. Kihallotta belőle a tizenkéthangu magyar skálát és, ami mondanivalója volt, azontúl arra komponálta. Eredeti kompozícióinak motívumai azontúl sokszor igazi népdal, paraszti dal. De itt könnyen tévedhetünk. Múlt karácsonykor, betyárnótákat magyarázva, odalépett a pianinóhoz és állva, egy kézzel, utánozhatatlanul kifejező billentéssel, eljátszotta egy dal néhány ütemét.. “Népdal ez?,” kérdeztem. “Én írtam,” felelt elragadó mosollyal. Adyt nem lehet lefordítani. De Bartók, önmagát fejezve ki, a magyar lélek lelkét ajándékozta a világnak. És mi magyarok gazdagabbak lettünk azzal, hogy a világ ezt az ajándékot elfogadta. * * * írják meg a zenészek, milyen zenész volt. Én arra gondolok most, milyen helyen állt a mi életünkben és hogy állt a magyar életben. Lassan ható óriási erő volt ő ott, valaki, akire egy sivár és romlott korszakban mindenki felnézett, tiszta és elismert művészetével olyan erkölcsi erő, amelynek puszta jelenléte miatt a legvakmerőbbek sem mertek bizonyos ocsmányságokat elkövetni. Bartók egyik hallétjének, a “Fából faragott királyfinak” és egyetlen operájának, “A kékszakállú herceg várának” szövegét Balázs Béla irta, a Nyugat első, hősi gárdájának tagja; költői, drámai, muzsikális szempontból egyaránt a legnagyobb magyar szövegek ezek. De 1919 után Balázs Béla politikai emigrációban élt és az Operaház levette műsoráról úgy az operát mint a ballettet. Mi történt? A kurzus, amely a “Mosoly országával” bevezette az operettet az Operába, kitiltotta volna onnan a legnagyobb magyar operát? Más történt. Bartók Béla ragaszkodott hozzá, hogy azok a darabol: szövegíró nevével kerüljenek színre. Tizenöt év telt bele, mig a nap hatalmasaival szemben keresztülvitte akaratát. De keresztülvitte. Sok nyugodt elszántság volt ebben a gyengének látszó emberben. * * * Mikor 1940-ben úgy érezte, hogy ott kell hagynia a hazát, amelynek minden kortársánál többet adott, de ahol múzsájának már nem akadt hajlék, tisztességére nem volt se szükség, se bocsánat, Amerikába jött és a Columbia-egyetem egy nagy népdalkiadásának zenei részét vállalta. A Millman- Parry- expedició az utolsó rapszodoszok ajkáról lejegyezte a már elveszettnek vélt szerb nemzeti eposz szövegét és melódiáit. Kimondhatatlanul érdekelte Bartókot ez a munka. Bartók tudta, hogy alkotó munkájától vonja el az időt, amit a szerb hősi dalokkal tölt. De nem bánta és utolsó ereje megfeszítésével dolgozott, mer^ a költészet és a zene közös ősforrásához érezte magát közel; és nyilván saját életműve centrumához is. Felejthetetlenek az órák, amikor Bartók arról az eposzról beszélt nekem. Aki nem hallotta Bartókot népdalokról beszélni, szakszerűen, szinte szárazán, tökéletes tárgyilagossággal, nem tudhatja, hogy lehet a népművészetet szeretni. . * * * Micsoda nagy egység vau ebben a pályában, micsoda következetesség, az egyéniség középpontjából áradó, mindent átizzó erő! A modern zenei élet -egyik fejedelme volt ő és ezt a fejedelmet, akinek nevét néha már a három nagy B-vel kezdték együtt emlegetni, Magyarország adta a világ-( nak. Voltak, akik azt gon-| dolták, hogy a legelismertebb magyar érték, aki igaz ember is, lehetne egy magyár köztársaság elnöke. De| Bartók elhárította magától a diszes ürömkelyhet és, mikor az Ideiglenes Nemzet-1 gyűlés tagjának választotta habozott, hogy hazamenjen-e. Tudta, hogy beteg, tudta azt is, hogy nem politikus, ö egy életművel tartozott magának és a magyarságnak, azt akarta befejezni. Bizonyára neki volt igaza. * * * Alázatosan büszke férfi volt. Alázatosan állt az élet előtt, de büszkén is, ahogy örök értékek őrzőjéhez és gyarapítójához illik. Alázatosan büszke magyar volt. Alázatosan állt a teremtő nép előtt, de, kezében a tőle kapott kinccsel, büszkén állt a világ előtt és készen is, hogy megvédje a gondjára bízottat, bárki ellen. Alázatosan büszke művész volt. Hü szolga, ahol szolgálni, nagy szuverén, ahol teremteni kellett. A hamis értéket egy szemvillantással döntötte porba, az igazat kézmozdulattal emelte fel. Kevesen tudták a művész rangját úgy mint ő, kevesen élték, amire e rang kötelez, oly híven mint ő. De most nem művészetét nézem és nem is magyarságát. Emberségét nézem és tudom: a kevés nagy ember egyike távozik Bartók Bélával a világból. Egyre laposabb lesz a világ, egyre simább ütjük lesz a középszerűeknek. De merre fognak menni, ha eltűnnek az útmutató csúcsok ? És újak vájjon születhetnek-e? Avított, új BLUE CÍM IfcUE SHIELD biztosítási leh MAJOR MEDICAL-biztosítást be* IflVf, kapható csoportok részére Lépjen érintkezésbe ERVIN kOTH biztosítási megbízottal az alábbi telefonszámokon: Napközben: 725-1211 Esti órákban: 241-6396 Tárgyal magyarul és oroszul k
