Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)

1983-03-28 / 5. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1983. március 28. KAHAN KÁLMÁN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában A MODERN GYERMEKGYÓGYÁSZAT ATYJA AZ ALLERGIKUS BETEGSÉGEK LEKÜZDÉSÉNEK ÚTTÖRŐJE A magyar tájakról a szélrózsa minden irányába elindult vagy szülőföldjükön világ­hírnévre szert tett, „alsóbbrendű" fajhoz tartozó tudósok, művészek, irodalmárok, feltalálók, felfedezők és egyéb alkotók már a korábbi évszázad derekától is meghalad­ták a „felsőbbrendű■* hírességek számará­nyát Ez a tétel a gyógyítás tudományinak terén hatványozott mértékben érvényes. A lista túl terjedelmes ahhoz, hogy Már a középkori Magyarország idejé­ből sok hírneves zsidó orvos neve maradt fenn. Feltehető, hogy számuk jóval na­gyobb, mint ahányat a hiteles feljegyzések említenek. Zakariás orvos és fizikus már az 1500-as évek elején Pozsonyban híres volt. II. Ulászló király Budára rendelte udvari or­vosnak. Jutalma: felmentést nyert a kötele­ző zsidó-öltözet viselése alól... Apafi Mihály erdélyi vajdának is egy csak a világviszonylatban is brilliánsnak ér­tékelt zsidó orvosok nevét soroljam fel, — azokét, akik a magyar gyógyászatnak szereztek dicsőséget, annak ellenére, hogy súlyos akadályokon kellett úrrá lenniük, amíg orvosi diplomájukhoz eljutottak, nem is szólva azok tortúrájáról, akik hivatásbeli emelkedés kedvéért nem voltak hajlandók keresztvíz alá hajtani fejüket. Kiragadok néhány nevet a szinte vég­telen lajstromból. Juda nevű háziorvosa volt. Az első zsidó orvos,aki magyar szülő­földjén szerezte meg képesítését és később híressé vált, 1782-ben doktorált a budai egyetemen. Neve: Österreicher József Ma­nes, kiváló balneologus, Balatonfüred für­dőhelyének megalapítója. A legtöbb XVIII.-XIX. századbeli és későbbi magyar-zsidó orvos-híresség külföl­di főiskolán szerezte meg diplomáját. Balatonbogláron látta meg a napvi­lágot, szerény, hithű zsidó család hajléká­ban, 1877 július 16-án. Kilencvenedik születésnapját New Yorkban fél évvel élte túl. Ami a két dátum között történt, az alábbiakban adjuk rövi­den elő, bár életrajza tele van jelentős for­dulatokkal. Ausztriában, a gráci Ferenc Jó­­zsef-egyetemen tette le a hippokratesi es­küt. Nem a gyógyászat atyjának tekintett és nevéről elnevezett, fenn költ orvosetikai elvek vesztették el időszerűségüket: az idők változtak és velük együtt az orvoshivatás gyakorlói is. Etekintetben Schick Béla or­vosprofesszor a maradiak, a kivételek közé tartozott - amerikai évtizedei alatt is. Az elemit szülőhelyén végezte el, a középiskoláját már Grácban, a stájer fővá­ros állami gimnáziumában fejezte be, ahol 1895-től az orvosi fakultás példamutatóan szorgalmas diákja volt. Doktorátusa után hat havi katonaor­vosi szolgálatra hívták be, majd dr. Clemens von Pirquet jónevű gyermekgyógyász mel­lett működött a grazi egyetem gyermek­­klinikáján. Utóbbival együtt az allergikus jellegű gyermekbetegségek terén végzett jelentős kutatómunkát. Ezen tudományág megteremtőjeként tartják számon Schick Bélát és von Pirquet-t. A két orvos 1905-ben DIE SERUM­KRANKHEIT címen megjelent művükben hozta nyilvánosságra kísérleteik eredmé­nyét. Ez a mű a mai napig kézikönyvül szolgál az allergikus megbetegedések szak­területén. Dr. Schick 1902 óta a bécsi orvos­­egyetemen működött két évtizeden keresz­tül, az Egyesült Államokba történt meghí­vásáig. 1918-ban a bécsi egyetem gyermek­­gyógyász professzorává nevezték ki. AZ ÉLETMENTŐ SCHICK TEST A KIRÁLYI UDVAR KÖZÉPKORI MAGYAR-ZSIDÓ ORVOSAI NOBEL-DIJAS ORVOSTANÁROK TÖRZSÜNKBŐL Magyar-zsidó Nobel-díjas orvossal és jónéhány, e legmagasabb szellemi kitünte­tésre javasolttal is büszkélkedhetünk. Dr. Bárány Róbert, a fülészet tanára különbö­ző német, majd az upsalai egyetemen,1914- ben nyerte el a Nobel-díjat. Legendák övezték Bettelheim Leo­pold (Mayer Léb) XVIII. századbeli, vidéki orvos nevét.Mint hebraista is híres volt.Gal­­góci rendelőjét messzi földről is felkeresték Betegei közé nemcsak a köznép,de az aiisz­­tokrácia.sőt az uralkodóház gyógyulást ke­reső tagjai is tartoztak.Az előkelő zsidó csa­ládból származott, nagyhírű orvos tudásá­nak tulajdonítják Erdődy József gróf, ak­kori kancellár életének megmentését, akkor még merésznek tekintett, komplikált sebé­szi beavatkozás útján. I. Ferenc császár dr. Bettelheimet aranyéremmel tüntette ki „a királyi ház és a nemesség érdekében szer­zett kiváló érdemeiért." Sebészeti műsze­reit és kitüntetéseit múzeumban őrizték s talán a mai napig is őrzik. Bárány professzoron kívül világhírű magyar-zsidó otologus volt még a múlt szá­zadban Politzer Ádám professzor, a bécsi fülgyógyászati klinika igazgatója.Anatomiai preparátumaival már több, mint egy évszá­zaddal ezelőtt vált világhírűvé. Számos szaktanulmány szerzője. Héthársi Neu­mann Henrik tanár, királyok és főnemesek orr-fül gégésze, akinek élete alkonyán vé­gül sikerült Hitler hozzájárulásával Ameri­kába jutnia, — New Yorkban lehelte ki lel­két. Életrajzát már ismertettem. NÉHÁNY PATINÁS NÉV A LEGHÍRESEBBEK KÖZÜL Semmelweiss Ignácnak, a szülő anyák megmentőjének elegendő csak a nevét emlí­tenünk. A bécsi, párizsi és persze budapesti orvosegyetemen kívül több európai és ame­rikai főiskolán is patinás nevet szereztek a Duna-Tisza tájairól elindult orvosprofesszo­rok. Hadd említsük Báron Jónás, Alapy Henrik, pusztapéteri Herczel Manó, múlt századbeli, valamint Fischer Aladár, kima­gasló sebészek. Aszódi Zoltán és Benedikt Henrik belgyógyászok, szilsárkányi Szili Adolf szemész, Hasenfeld Arthur, Grosz Emil szívspecialisták, Rosenthal Maurus ideggyógyász, Erőss Gyula és Flesch Ármin gyermekgyógyászok nevét a múlt századbe­liek közül. Grosz Frigyes és Hirschler Ig­­nátz a legelső magyar szemorvosok, utóbbi az 1870-es évek reform-mozgalmának neves bajnoka. Hauser Fülöp dr. a Francia Aka­démia magas kitüntetését nyerte el sikeres tevékenységéért a kolera leküzdése terén — Spanyolországban. MAGYAR-ZSIDÓ TUDÓSOK AMERIKAI ORVOSEGYETEMEKEN A hasonló kaliberű, nem-árja magyar­amerikai orvosprofesszor volt a san-francis­­coi egyetemen Bak Henrik. Rosenák István, Ernst Zoltán, Holló Gyula, Weiss Soma más amerikai katedrákon.Justus Jakab dermato­­logust a vészkorszak elején több amerikai egyetem hívta meg. A halál szólt közbe: útnak indulása előtt elragadta. Dr. Linksz Arthur, a Columbia-egye­­tem világhírű szemész professzora szak­könyveit tankönyvek gyanánt tartják szá­mon. Néhány évvel ezelőtt érthető szenzá­ciót keltett lapunk kiadóvállalatának gon­dozásában megjelent, magyar nyelvű ön­életrajza is, Visszanézek... címen. Dr. Schick Béla, akit szakkörökben a modern pediatria atyjaként emlegetnek, a gyermekgyógyászat terén új utakat nyi­tott, mondhatni: új korszakot teremtett - eredetileg Bécsben, a gyógyászati tudomá­nyok egykori Mekkájában. KEWYOftKI FIGYELME. Egy évi előfizetés 15 dollár díját □ csekkben mellékelem G kérem számlázni ................................................... Om -v---------*............................. Schick professzor az allergikus termé­szetű megbetegedéseken kívül több más, fontos kórtünetet is tanulmányozott, pél­dául a csecsemők súlyveszteségét is. Leg­nagyobb jelentőségű azonban a „torok­gyík" népies elnevezés alatt ismert diftéria leküzdése céljából kidolgozott Schick­test. Még évtizedekkel ezelőtt rengeteg fia­tal vesztette életét e járványos jellegű, igen ragályos kór következtében. (Mintegy hat­van évvel ezelőtt, e sorok írójának testvér­bátyja halt meg diftériában, alig néhány héttel Bar Micvája után. Édesanyámat szin­te őrületbe kergette a katasztrófa.) Schick professzor megfigyelte, sokak szervezetében elegendő antitoxin található, amely ellentállóvá tesz a diftéria bacillusai ellen. Amikor a tünetek már jelentkeznek, az ellen-oltás alkalmazása elkésett a nem­­ellentálló szervezetekben. Dr. Schick 1913- ban nyilvánosságra hozott eljárása abból áll, hogy nagyon kis adag diftéria-toxint — mérget — fecskendeznek a gyanús paci­ens bőre alá. Ha két napon belül, a tűszúrás helye körül piros petty jelenik meg: hala­déktalanul az antibiotikum alkalmazandó. DR. SCHICK BÉLA FELFEDEZÉSÉT ALKALMAZZA Ha nincs folt, - a szervezet immunis a kór­ral szemben. Ezzel az eljárással a diftéria réme a fejlett országokban leküzdést nyert. Schick professzor a skarlát és más lá­zas gyermekbetegségek terén is maradandót alkotott. A MT. SINAI ÉS A COLUMBIA-EGYETEM GYERMEKGYÓGYÁSZ TANÁRA A gyermekbetegségek leküzdése út­törőjének neve nemcsak Európa, de Ame­rika szakköreiben is közismertté vált. 1923- ban a californiai Harvey Egyetem előadó körútra hívta meg. A newyorki Mount Sinai Hospital pedig a pediatriai osztály vezetését ajánlotta fel neki. A meghívást el­fogadta és New Yorkban maradt. A Columbia Egyetem szintén gyer­mekklinikai tanszéket adott a világhírű or­vostudósnak. Tisztségében elődje a valószí­nűleg szintén magyar származású, nagynevű Jacobi Abraham tanár volt. Schick mindkét beosztását késői nyugdíjba vonulásáig meg­«##*****************#*4MHkv % jReá ^Fulip tartotta. Magánpraxist is folytatott. 1967 december 6-án távozott el az élők sorából, félévvel kilencvenedik születésnapja után. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a gyilkos gyermekbetegséget, amelynek le­küzdése a Boglárról elindult kiváló orvos­­professzor nevéhez fűződik, már Hippokra­­tes is említi „egyiptomi éssziriai betegség" néven. A babyloniai Talmud, több, mint fél évezreddel Hippokrates után, szintén gyil­kos kórként tünteti fel.A középkorban tö­rök dögvész néven volt rettegett betegség. (Folytatás a 12. oldalon.) *ws********************* | h 5 IESTAÜRANT m East 75th Street New Yerfc City (York ét First Avenue körött) öl» TI4-4WJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom