Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)

1983-03-28 / 5. szám

1983. március 28. NEWYORKI FIGYELŐ Bohémélet Párizsban, Vichyben és... szökésben GABRIEL D. HACKETT (Hackett D. Gábor barátunk, a kiváló író és fotó­művész, messzehangzó, szellemes és számos fontos irodal­mi adalékot tartalmazó előadást tartott a Fészek Klub­ban, amelyet a MAGYAR HÍREK bő kivonatokban kö­zölt. Ott találkoztam régi barátommal, Vértes Mar­­cell-lel is. Francia káplár volt, akinek része a hadviselésben abból állt, hogy pikáns, sőt malac meztelen lánykákkal festette tele a tiszti étke­zők falait. Ezért imádták, és kézről kézre, ez­redről ezredre adták. Ez volt az úgynevezett la dröle de guerre, a Phoney War. Hitler nem mer támadni! Ez nem Lengyelország! De az a lehe­tőség, hogy a Luftwaffe esetleg mégis bombáz­ná Párizst, no meg a bevezetett élelmiszerje­gyek és cigaretta-racionalizálás elég volt a Ho­tel de France néhány magyar lakójának, hogy kitörjön rajtuk a honvágy. Zsolt Béla, Szinetár s még jó páran elhagyták a veszélyes Párizst és hazatértek a békés, semleges, biztos Budapestre. Zsoltnak ez később ukrajnai munkaszolgálat­ba, majd életébe került. Nekünk, illetve min­den külföldinek, aki ott maradt, ez viszont ra­vaszul kizsarolt katonai szolgálatba került. Sen­ki sem volt „köteles”___ igenám de! Amikor három havonta meg kellett újítani a tartózko­dási engedélyt, a rendőrtiszt hanyagul odavetet­te, hogy az aláírást a harmadik emeleten adják. Aki felment, szemben találta magát egy komp­lett sorozási bizottsággal! „ön, nemde önként kiván jelentkezni?” — mondták barátságosan. Világos volt, aki nem je­lentkezett „önként”, nem hosszabbítják meg a Carte d’Identitéjét. Ezt hívtuk úgy, hogy önként jelentkeztem pour „Égalité, Fraternité, Liberté et pour la Carte d’Identité”!... Én is jelentkez­tem, de amikor bemondtam a foglalkozásomat, rémülten kirúgtak. Nekik Kanonenfutter kellett, nem mukik, akik megírják. A többieket, sajnos, levitték a Pireneusokba, hol gyenge kiképzés, hiányos felszerelés után, első világhábo­rús puskákkal, tüzérség nélkül vetették be őket a Vogé­­zeknél. — Csendes szakasz—mondták. — Nem lesz itt sem­mi. — 3/4 része elpusztult vagy német fogságba esett. Ott tűnt el a magyar irodalom egyik reménysége Hevesi And­rás is. Ott volt Faludy is, Hans Habe is és még sok más barátom. Ők megmenekültek. 1940 májusában Hitler legyőzte félelmét és egy hónap alatt megette Franciaországot. Erről sok könyvet írtak, közte egyet én is. Kézirato­mat a francia cenzúra elkobozta. Másolatát ké­sőbb hazaküldtem Pestre, ahol szintén nem en­gedélyezték, de Bálint Gyuri felolvasta egy este a Fészek Klubban az egészet. Nagy sikere volt és tíz évvel később az Üjságírószövetség vissza­küldte nekem az egyetlen létező kópiát New Yorkba. Amikor a németek már tíz kilométerre voltak Párizstól, a kormány visszavonult délre. A spe­ciális vönat, melyen a külföldi sajtót kellett volna sürgősen kiüríteni, „félreértésből” nálunk fontosabb franciákkal ment el. Kofferjeink, minden holminkkal, melyeket előre le kellett adnunk a Cenzúrahivatal udvarán, hegybe rak­va ott maradtak a németeknek, mi egy szál ru­hában, egy rend fehérneműben, vad hőségben indultunk el, gyalog, a poros országúton, ötmil­lió franciával együtt, Dél felé, utolérni a mene­külő francia kormányt. Pár óra után minden benzinkút kiürült, s az emberek csomagokkal megrakott luxusautókat toltak az árokba és folytatták gyalog. Német és olasz vadászgépek óránkint géppuskáztak bennünket. Körülöttem potyogtak az emberek és én, az öreg ateista, 'gyorsan megtanítani imádkozni. Ez napokon át tartott. Hátunk mögött dörög­tek az ágyúk, ami segített sietni. Akárhová is érkeztünk meg, a francia kormány már éppen nem volt ott. Az összeomlásért a franciák, éles gall logikával,nem ' önmagukat, hanem a sok idegent,értsd: zsidó menekültet okolták. A németek, ha nem géppuskáztak, röpcédulákat dobtak, ezzel a szöveggel: — Franciák I Adjátok meg ma­gatokat I Ne harcoljatok az angolokért és zsidókért I — Engem, amint elővettem a kamerámat, kétszer isa helyszí­nen akartak agyonverni, azzal, hogy bizonyosan német ej­tőernyős vagyok. Csak nagynehezen tudtam magam kibe­szélni, de a kamerát valaki zsebrevágta. Az alábbiakban az előadás teljes szövegét adjuk folytatásokban, a Magyar Hírek közlése alapján. Az eltérő szedés az eredeti szöveget a maga teljességében tartalmi /• za.) I (Útközben a kormány eljutott Bordeaux-ig, ahol kifogyván curukkolási területből, végül is fegyverszünetet kértek. S bevonultak a né­metek. Csupa csinos, nett fiú, a tank elején harmonikázva. A bordeauxi nők, mondanom sem kell, megállapították, hogy mennyivel jobban néznek ki a nácik, mint a saját, fá­radt, poros, gyűrött katonáik, agyon izzadva, fegyvereiket régen elhagyva. Egy óra után azt is megállapították, hogy „korrektek® és verekedtek a csokoládéért, amit a „nett" nácik osztogattak a tank tetejéről. A kormány maga különböző hotelekben műkö­dött, csak nem lehetett kitalálni, melyikben ? A működés főleg ön-sajnálatból állt. — Beugrattak bennünket ebbe a háborúba, komoly ok nélkül - mondta nekem Aurélien Sauvageot. - Ez nem volt a mi háborúnk I - Sic. Megál­lapítottam, hogy a németek kétszer győztek: először a ná­ci propaganda, majd a Weh macht. Egyheti totális káosz után végül is kikötöt­tünk Vichyben, hol megalakult a francia Pé­­tain-fasizmus, s ahol életem legközelebbi két évét töltöttem. Az első gond ott volt, hogy Vichy egy kis nyári fürdőváros, körülbelül kétezer ho­telszobával. Ezekben kellett elhelyezni mintegy 10 000 kormánytisztviselőt, irodáikat, családju­kat, a teljes diplomáciai kart és a sajtó képvi­selőit. Nem is említve pár száz lobbyistát, fon­tos üzletembert és high-class bájhölgyeket, ami ugye még megverten is közszükséglet volt. Így hát kialakult az a „megoldás”, hogy egy-egy hotelszoba napközben miniszteri iroda volt, az aktákkal az ágyon. Éjjel viszont az ágyban aludt a miniszter és a titkárnője ..., mert ugye, hova is mehetett volna szegényke? Még szeren­cse, hogy Pétain marsallt a felesége nem enged­te el egyedül. Meg kell jegyeznem, hogy mialatt egy millió lianc;.' férfi volt német hadifogoly, több francia gyerek született, mint az utolsó békeévben. Ezt hívtuk úgy, hogy a Fran­cia Csoda! De ezt már a rómaiak is megcsinálták, Vercin­­getorix alatt. A háború utáni francia emlékiratok mindezt tapintattal elhallgatták. En magam két napig egy hotel-lobbyban alud­tam egy széken, míg végre találtam egy picike manzard-szobát, ami addig cselédszoba volt. Alig feküdtem le, hogy háromheti szalmaka­zalban alvás után végre egy tiszta ágyban al­­hassak, valaki kopogott az ajtón. Piriké volt ő, Zsolt Béla, majd Mikes Imre volt párizsi titkár­nője, a Hotel de France-ból. Nem volt hol alud­nia, mert Mikes is magával hozta a feleségét! így, mint régi barát, én „örököltem” Pirit. Piri aztán meg is maradt. Elvben a pesti Az Üjság tudósítója lett volna, de annyit kellett sorban­­állnia élelmiszerekért, hogy nem maradt ideje cikkezni is. így alakult ki a logikus megoldás, hogy ő piacozott, főzött egy picike spiritusz­lángon, és én írtam meg az ő cikkeit is. Mert Vichyben tanultuk meg, hogy bármilyen sötét is az ég, mindig van egy megoldás! Két évet él­tünk így, drukkolva, soványan, „megoldásról megoldásra”. Két telet nyári hotelekben, fűthe­­tetlen szobákban, befagyott ablak mögött. Ezért kellett korán ágyba menni! (Folytatjuk.) 288-1208 288-1999 IflautHer-flick Carp. REAL ESTATE BROKERAGE MANAGEMENT - MORTGAGES JOHN H. MAUTNER 1348 THIRD AVENUE (BCT. 76 - 77 St».) NEW YORK. N Y. 10021 FLÓRIAN TIBOR: TÉLI RÍMEK Jég',z irmok Ablakomra az éjjel titokzatos jégszirmok szálltak s átlátszón, hidegen, mint a csillag villog villantak a téli üvegen s tála táj merész dombjai pihegtek és lesték az új ébredés rügyekben és mély erekben erjedő titkait, de jaj, február fagyos mosolya kijózanít. A földről... A földről az üde fű, hova tűnt ? Villogó tűk szurkainak odakünt. Szemem együtt könnyezik a fákkal, szél táncol a tántorgó halállal. Köveken a rigók tört fészkei, a cinkék ételét fagy mérgezi Állat sem jár már a dermedt tájon, segítenék a földnek, de fázom. Legjobb betérni a hegyi házba s poharat ürítni februárra! A tél titkát már úgyis kilestem, megállt a lét, mint egy cinteremben. A föld bőrén áttetsző üvegek, de a mélyben alusznak a kertek. Téli völgy A fák már tavaszért könyörögtek, de fagy ülte mega téli völgyet és kutató, éhes varjak jöttek, csőrükre tűzni a hómezőket. A vak eget várakozva lesték, fölágaskodtak körben a cserjék. Csend volt, nem tudta senki mi történt, lassan kigyúltak a csillag-körték. Borzongó tájon át Még alszik a fáradt hó a hegyen, jégkoporsoban pihen a patak, a felhőkre a föld fagyot lehel s a felhő fázó bokrokat takar. Mögöttem ordas bükkök állanak, lent borz lépdel borzongó tájon át s dermedt fák, rianó sziklafalak riasztóak űzni a tél lábnyomát. Sodró árban A bukó napot, csillagot hiába keresed, elhagytak, sem a süllyedő időt, eszméket, tárgyakat s a holtakat. Él, változik és forogva nő az embertelen természet, de egyre süpped és embertelenebb e de egyre süpped és embertelenebb lesz a forgó élet. Fáj ? Hát ne fájjon, ha nem ért és a mélybe sodorna korod, elég, ha ember voltál, ki a sodró árral vitatkozott. ........................................... THE JACK P. EISNER INSTITUTE FOR HOLOCAUST STUDIES THE CENTER FOR JEWISH STUDIES GRADUATE SCHOOL AND UNIVERSITY CENTER THE CITY UNIVERSITY OF NEW YORK Cordially mvita you to a conteranca on RESISTANCE and SURVIVAL The WARSAW GHETTO APRIL 13, 1983 10:00 A.M.-12:30 P.M. Opening Remarks ^ Professor RANDOLPH L. BRAHAM. Director. Jack P. Eisner institute for Holocaust Studies ' Adam Czemiakow: The Dilemma of Jewish Leadership Professor RAUL HILBERG. University of Vermont 2:00-5:00 P.M. , The Holocaust in Poland: What Did the Free World Know About It and When? I Professor JAN KARSKI. Georgetown University I Group Resistance in Extramis: Problems of Jewish Survival and Self-Defense In the Nazi Era 1 Professor GREGORY MASSELL. Hunter College. CUNY DISCUSSANTS Orofessor HCWAR0 AD ELSŐN Dr. JUCJAN DOBRCSZYCKI City College. CUNY YIVO institute for Jewish Research F-ofessor PAUL RIT7ER8AND City College. CUNY 5:15-8:00 P.M. COMMEMORATIVE EVENING THE WARSAW GHETTO f 1940-1943). a cccumentary film produced 0y B8C-TV (51 minutes) REFLECTIONS ON THE WARSAW GHETTO: poetry excsrots from memoirs, and last letters— read by Abe Brumoerg SONGS OF THE HOLOCAUST, performed by Aoe Brumberg accompaned by MaiKe Gottlieb LIFE IN THE WARSAW GHETTO: brief oersonal accounts by survivors EXHIBITION An all-day exhibition on Resistance and Survival During the Holocaust." featuring works by Pearl Amsei. Jacob Barosin. Israel Bernoaum. Valerie Furth. Da* * i..d Friedman 3rd Dr. Luba Gurdus. will be held at the Mall of the City University Graduate Center. The conference and the commemoration will take place <n the Auditorium cf the Graduate Center. 33 West 42nd Street. New York. N.Y. 10036. Eoth events are open to me public. No fee or ore-1 registration required. For funner information call me Center for Jewisn Studies '2121 730-4404 5 cr the Eisner Institute for Holocaust Studies (212) 79C-4517 1 Tn.* Coherence naa 3««n mao« cosaioi# oy a grant írom tn« noioeaua: Survivors Msmanal Founcaton. A magyar-zsidó irodalom múltjából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom