Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)
1982-04-30 / 5. szám
1982 április 30. NEWYORKI FIGYELŐ 3 Sajtószemle Előző számunkban bejelentettük, hogy Sanders Iván professornak a budapesti PEN-Clubban tartott előadását isnertetni fogjuk. Ennek az alábbiakban te sünk eleget azzal, hogy az alábbi közlemény a MAGYAR NEMZET ezévi február 7-i sámá tan jelent meg. Igencsak népszerű műfaja ha/ai Irodalmunknak az/ útibeszámoló. nagy ■ hagyományokkal rendelkezik, s a -'legismertebbek közül jó néhányat Amerikáról Írtak. jBélfmi Farkas Sándor, előszór 1034.-ben kiadott Utazás Eszak-Amerfc kában című útleírása a£ egyik legolvasottabb volt a XIX. században, amelyet egyaránt csodáltak a kor politikai vezéralakjai és irodalmi kitűnőségei.. („Hála a Mindenhatónak, hógy ezen könyv napvilágra jött; baszna honosainkra nézve felszánt íthnlatlan". — Irtó Széchenyi István . Bölönl Farkasnak.) A múlt század «lejének és közepének utazói szinte kivétel nélkül ragyogó színekkel ecsetelik az Államok életét (Bólöni Farkas művén kívül nem keveseob, mint nyolc útinapló jelent meg három évtized alatt), szerzőik úgy tap?«ztalják, hogy az amerikai társadalom fiatal, dinamikus, vállalkozó kedvű; intézményei teljességgel megfelelnek demokratikus indítékainak. S jóllehet az Üjvílágban járók többfége nemesi származású, mind ünnepli az amerikai republikanizmust, a nemesi és egyházi kiváltságok hiányát, a tömegekre alapozó politikai rendszert, az önkéntes hadsereget. Mondani sem kell, hogy lelkesedésük az otthoni viszonyokkal való súlyos elégedetlenségüket tükrözi; minél inkább dicsérik a gyorsan terjeszkedő városokat, az újonnan épült csatornákat, a virágzó farmokat és gyárakat, a közjóért munkálkodó polgárokat, annál inkább fájlalják a hazai gazdasági és kulturális elmaradottságot. Igaz, a kép nem ilyen egysíkú. Illyés - Gyula -említi ..-a Puszták népében, hogy a XIX, század közepi „Irodalmi divat“ lapok” szívszorító novellákat közöltek az amerikai négerek balsorsáról, míg a magyar zsellérek millióinak nyomorúságáról hallgattak. Igaz, ez az egyoldalú szemlélet az amerikaiakat is jellemezte. Jellemző példa az a lelkes íoeadtntás amiben Kossuth Laios részesült amerikai útján. KbssüU.ót;> szabadság bajnokaként üon.'Xitck — epe olyan országban, amelyben (legalábbis Délen) a rabszolgasag bevett intézmény volt. Ám é tényről mintha- a vendég is megfeledkezett' volna, s ez a fabszolgáság számos ellenzőjét igencsak kiábrándította. Kossuth egyetlen beszédében sem tért kt a rabszolgaság kérdésére, minden bizonnyal abból a megfontolásból, nehogy elveszítsd vagy elriassza Ügyének akár egyetlen támógnlójút Is. „Együttérzőnk Magyarországgal — írta a szabadság bajnokának Frederick Douglass neves abollclonista —, de nemzetként hogyan gyakorolhat-' nánlt . 4i szabadságra nézvést kedvező- hatást az övtlágban, amikor odahaza magunk 14 elnyómók vagyunk." Az élőbb! példák Ivan Sandersnek a Magyar PEN Clubban elhangzott előadásából valók. Sanders professzor á Long Island-1 Suffolk Collegeben (New__ York állam) tanít modern európai Irodalmai és összehasonlító irodalomtörténetet, de kritikusként és műfordítóként is Irodalmunk buzgó terjesztője (fordította a többi között például Örkény István több müvét is amerikai Sanders doktor sereplése, valamint a Stony Brook-egyetemen betöltött munkaköre az Amerikába sármazott magyar zsidóság egyetemének solgálhat megelégedésére. Működését közösségünk jelentős irodalomtudományi sikereként könyvelhetjük el. angolra), a Jövő leiévben pedig magyar Irodalmi szemináriumot indít a Columbia Egyetemen. PEN Club-bell előadásában Ivan Eanders áttekintette a magyar irodalom Amerika-képénck alakulását egészen napjainkig. Nagy anyagot szambavevő tanulmányában rámutatott hogy az Államokról a múlt században kialakult kedvező és rokonszenvező kép a századfordulóra lassú változásnak Indult a bevándorlók élmányM. én •• bővebben áranilo éa megbízhatóbb híranyag nyomán. Aá életerős, idealisztikus, fiatal demokrácia Impressziójának, helyét elfoglalta egy pragmatikus Ipart óriáshatalom képe, egy olyan országó, ahol egyetlen nap leforgása alatt vagyonokat lehet nyerni vagy veszíteni, ahol a szabadság könnyen törvénytelenséggé fajulhat, ahol az ötletesség és neip az állhatatosság á leginkább értékelt és Igényelt • • emberi tulajdonság. Amerika az 1900-as évek elején is nagyon foglalkoztatta a magyarokat, ám sok európai számára egyre nehezebbé vált Összeegyeztetni az Államoknak a felvilágosodás eszményeiben gyökerező hagyományait mindazzal, ami zabolátlanságnak, bz erőszakra való hajiamnak tetszett. Természetesen számos irodalmi példát is felemlített ivart Sanders. A századelő Irodalma bővelkedik BZ Amerikáról alkotott idoálizált'képzetekben;. «z amerikaiakat még1 mindig egyeneseknek, .vaUűrnélkülieknck”, az Övilág cinizmusától menteseknek vélték. Mikszáth Kálmán Koszty/iújában például a korrupt vidéki urak (izéiméit Tóth Mihály leplezi le, a (kapitalista jellegű) földbirtokos, aki fiatal korát Amerikában töltötte és igy nem ragadt rá a dzsentri sznobizmusa és mohósága. Az első világháborút követően több magyar író és költő átkelt az óceánon, Hunyady Sándof, Reméhyik Zsigmond például, vagy Tamási Áron, aki a húszas években' három esztendeig tartózkodott Amerikában, s ennek köszönhetjük a modern magyar próza egyik szép művét, bz Abel Amerlkábarit, Remenyik 1942-ben írott Amerikai balladája pedig mindmáig az egyik legtlsztánlátóbb Jelentés az amerikai helyzetképről. Egy nemrégen fölfedezett Kosztólányl-levélről IS szólt Ivan Sanders, ebben a költő arról számol be Reményi József magyar származású amerikai kritikusnak, hogy 1920-ban komolyan csábította az emigráció gondolata, „amíg p dolgok nem rendelődnek”. Az igazság azonban az, hogy • magyar nagyközönség felíogásmódját, Amerlka-képét, felő)ítéleteit elsősorban, nem az úti beszámolók, nem Is az amerikai ihletésű irodalmi müvek, hanem a filmek, a zene és á népszerű irodalom alakiriotla. Különösen igy van ez ma, amikor a második világ-, háhörü, majd.az ötvenes évek hidegháborúja v.Után ► .nincsen különösebb akadálya az Információk, művészi alkotások áramlásának. Ma már lehetőség van rá, hogy Ismét harag és elfogultság nélkül nyerhessünk köbét egymásról, bár teljes elfogulatlanságról természetesen nem lehet szó, hiszen minden • író, • aki ösztöndíjjal vagy más módon Amerikába érkezik és ott hosszabb-rövtdebb időt eltölt, „készül”, s így szerzett előzetes ismereteit szembesíti saját élményeivel.. Ha más ném, az amerikai Irodalom segit hozzá mindnyájunkat egyfajta elképzeléshez, kérdéses persze, hogy a személyes élmények megegyeznek-« az „elvárásokkal”. Végezetül Ivan Sanders a kortárs ipágyar. irodalom Amőrika-képét és annak vlllózásait elemezte a publicisztikus jellegű művektől kezdve az útleírásokon át az Amerikában fogant művekig. (Szabó Magda Régimódi történetének első oldalairól megtudjak például, hogy' az írónő éppen egy milwauhee-t motelszobában határozta el magát családja történetének megírására.) Almást Miklós, Boldizsár Iván, Sótér István, Déry Tibor, Karinthy Ferenc, Szász Imre, Gergely Ágnes, Orbán Ottó, Oravecz Imre, Tornai József, Pilinszky Jáhos vagy Siikösd Mihály írásai rengeteget elárulnak szemzőjük Impresszióiról, de az előadó figyelme kiterjedt, a határainkon kívüli magyar Irodalom vizsgálatára is. Ivan Sanders szerint sajátos belső konfliktus fedezhető fel az Amerikába érkező magyar látogatóban: nehezen tudja összeegyeztetni kulturális „fölényérzetét" ák Imponáló technikai, clvillzatorikus élményekkel. Sértetten elképed, meggyőződvén az átlagos" amerikai tudatlanságáról * mai magyar vagy kttzépkelet-európal valóságról, ugyanakkor nem figyel föl (noha erre esetleg mások'tapasztalatai elő la készítették)., hogy az amerikai lehet ugyan „tahó”, de legalább nem akarja leplezni tájékozatlanságát, az európai viszont — Ivan Sanders szerint — többnyire sokkal „dörzsöltebben” titkolja el saját járatlanságát. J. BABAL, MD. BŐRGYÓGYÁSZ Ás Amerikai Bórxyógyász Szftvetaég diplomás tagfa Bőr ét nemlbetegtégek gyógyítása H^játültetés — Bőrrák operáció 245 East 63rd St. New York N.Y. 10021 Telefon: (212) 355-2828 Csak előzetes jelentkezésre Medicare-1 elfogadunk (P)rwasber "OR§íí^QRS Oéread RAISIN PUMP" -establish^ k)2j~ 308 East 78th Street New York N.Y. 10021 PHONES> BUtterfield 8-6569 7372 MÁR KAPHATOK A HIRES MAGYAR BOROK ! Utoipr Bőrös MAGYAR VÖRÖS BOR EGY LITER J5-. Haipr IMfU) MAGYAR FEHÉR BOR EGY LITER Most már naponta élvezheti a világhírt magyar borok ízét, - mérsékelt árakon 1 Érdeklődjék helyi italüzletekben a MAGYAR BOROK után ! INTERNATIONAL VINTAGE WINE COMPANY 330 New Park Avenue, Hartford, Connecticut 06101 Tel.: (203) 233-7531 irodalmunk Ayierika-kcpc
