Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)

1982-04-30 / 5. szám

4 NÉWYORKI FIGYELŐ 1982 április 30. KAHAN KÁLMÁN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában A SZÉLLÉ MÓRI AS HEILPRIN CSALÁD III. A kivételes akaraterő csodákat mű­velhet. Főleg a kitűzött célok elé tornyosu­ló akadályok leküzdése terén lehetetlennek tűnő feladatokra is képes. Fokozottabb mértékben érvényes e tétel az irigységzülte gyűlölet örökös célpontjai — a zsidó faj iva­dékai - érvényesülését elgáncsoló korlátok, sorompók esetében. A Sátoraljaújhelyről három esztendős korában amerikai talajba átplántált Heil­­p r i n Angelo akaraterejét gyenge fizikuma, korlátolt látási képessége ellenére a nagy testi megerőltetéseket, életvezélyes kocká­zatokat követelő, távoli tudományos felfe­dező céltudatok fokozták. A legszívósabb kitartást igénylő expedíciók láza acélozta izmait. Főképen nem a zemélyi dicsőség becsvágya ösztönözte. A faji, felekezeti kü­lönbség nélküli tényleges zabadságjogok korlátlan érvényesülését megvalósító hazája, Amerika iránti hála és megbecsülés érzete döntőleg befolyásolta. Anoki.o ásd Loots Heimws as Vor ve Iíoys f'i'Hi/i u f'in/higi /i]J/ in t&e VwVí/W ÁLDÁSOS KEZDEMÉNYEZÉSEK - ÉRTÉKES FELFEDEZÉSEK A Kossuth Lajos családjától úti-aján­dékul kapott természettörténeti könyvet talizmánként őrizte s az lelkesítette, ami­kor a tudományos úttörők példáját követte, Heilprin profeszor a philadelphiai Geo­graphical Institute létrejötte után kezdemé­nyezte és 1901-ben megalapította az Al­pine Club-ot, amelynek tagságát kizárólag gyakorló hegymászók alkották. Már jóval azelőtt, 1886-ban, a philadelphiai Akadé­mia, valamint a híres Wagner Intézet égisze alatt tanulmányozta az akkor még legna­gyobb részében vadonzerű floridai félszi­­get geológiai alkatát, állat- és növényvilágát, A Mexicoi-öböl környékén több jelentős felfedezés fűződik nevéhez. Tapaztalatait előbb szaklapokban, majd önálló művek­ben ismertette. 1887-ben több diákja élén a Bermuda zigetcsoportra zállt ki. A ko­ra ll-szik Iá kát, keletkezésük módját tanul­mányozták. A Yukatan félzigeten, amely a Mexicoi-öblöt a Karib-tengertől választja el, továbbá az Egyesült Államok déli szom­szédja más vidékein is barlangkutatásokat végzett, középkori rejtélyes, ősi romok kö­rül végzett ásatásokat. Megmászta Mexico legmagasabb csúcsát, az örök hófedte, Ori­zaba tűzhányót, amelyet megmerve — 18,200 láb - Észak Amerika legmagasabb csúcsának tekintettek. Később Közép-Alaska Mt. McKinley 20,300 láb magas, gleccseresteteje közeiéig eljutva, megállapítást nyert, hogy az a leg­magasabb a kontinensen. Még 1891-ben Angelo megismerke­dett s haláláig tartó zívélyes barátságot kötött Robert Peary tengerészkapitánnyal, az Északi-sark későbbi felfedezőjével. Még azon év június 6-án Heilprin professzor is tagja volt a Brooklynból, Pearyvel az élén, elindult grönlandi expedíciónak. Angelo volt a tudományos csoport felelőse. A kö­vetkező évben Heilprin profeszor vezette a végtelen jégmezőkön nyomavezett Peary felmentésére indult sikeres expedíciót. Később nagysikerű, kalandregényzerű könyvében leírta a találkozást, amelV ille­tékesek zerint az Északi-sark felfedezése történek egyik legdrámaibb fejezetét ké­pezte. A tudomány történetében jelentős eseményt, magát az Ézaki-sarkot Peary­­nek csak 1909 április6-án sikerült felfedez­nie, amikor Heilprin profeszor már nem volt az élők sorában. EGY MŰVÉSZ-TUDÓS HOBBY-JAI Elhalálozása előtti években Heilprin profeszor a Szahara-sivatagban végzett ku­tatásokat. Marokkó, Algéria, Tuniz vadon­jaiban járt 1906-ban, majd Észak-Afrikából Alazka jégmezőin vezetett expedíciót. Északnyugat-Kanadában a Klondyke vidé­kén (Yukon terület) még 1898 nyarán, történetesen a nagy aranyláz idején. Az ex­pedíciók közötti hónapokban bezámoló műveit írta, előadásokat tartott különböző főiskolákon, folytatta encyclopedia szer­­kesztési munkáját - kikapcsolódási tevé­kenységként pedig festett, zongorázott s könnyebb sportokat űzött. Több kiállítást is rendezett,néhány festményét a newyorki Museum of Natural History is kölcsönkérte kiállítás céljából. ' A Pennsylvania Academy of Fine Arts 1880-ban AZ ŐSZ ELSŐ SUTTOGÁSA című festményét s három évvel később a bostoni múzeum ERDŐRÉSZLET című alkotását mutatta be a látogatóknak. BUDAPESTEN - AMERIKAI TUDÓS-KÜLDÖTTSÉG ÉLÉN Már nemzetközi hírnévnek örvendő tudósként Budapesten is járt. A magyar fő­városban a milleneumi esztendőben, 1896- ban lezajlott Geológiai Világkongresszuson az amerikai küldöttség nevében több ízben szólalt fel Heilprin Angelo professzor. Angelo Heilprin tudományos expedí­ciói terén a legnagyobb visszhangot egy an­nak idején világszenzációt jelentett tömeg­katasztrófa körüli egyéni hőstette váltotta ki. Az előzőleg már 1792-ben, majd 1851 ben kitört Mt. Pelée vulkán (Martinique sziget északi részében) 1902 május 8-án bekövetkezett újabb lávaömlése közel negyvenezer emberáldozatot követelt, két közeli helységet teljesen elpusztított. Heil­prin professzor, akit a föld őskorszaka saz ősélettan kutatása szenvedélyesen érdekelt, kevesebb, mint két hét múlva a helyszínen volt s június 1-én, amikor a morajlás, füs­tölgés még javában tartott, egymaga meg­­mászta a tűzhányót. A kráter közeiéig ju­tott, azt nem csak lefényképezte, de apró­lékosan lefestette (ez a festmény is a múze­umban kiállítottak között volt). A világsaj­tó a legnagyobb elismeréssel és csodálattal írt az akkor már közel 50 éves tudós halál­megvető bátorságáról, önfeláldozó tudomá­nyos bravúrjáról. Hőstettéről legelőször a newyorki Evening Post június 21 -i számá­ban terjedelmes tudósításban számolt be — a legnagyobb elismerés tónusában. Prof. Heilprin szakvéleményének döntő súlya volt az Atlanti Óceánt a Csen­des Óceánnal összekötő Panama csatorna helyének megválasztásában. Főképpen az általa előterjesztett dokumentáció alapján változtatták meg az eredeti tervet, hogy a csatornát nem Nicaragua területén ásták meg 1904-14 között. Figyelemreméltó tény, hogy az óce­ánokon való hajózás szempontjából szinte forradalmi jelentőségű Panama csatorna építésében egy másik magyar-zsidó tudós­nak, Goldmark Henry mérnöknek, Gold­­mark József zeneszerző, eredetileg keszt­helyi kántor unokájának is igen fontos sze­repe volt: Amerika első korszerű vasúti híd­jainak és a viziutak csatornazsilipeinek ter­vezője az Atlanti és Csendes-óceánt össze­kötő mesterséges viziút zsilipjei tervrajzának szerzője volt. Goldmark Henry színe; kai rierjét rovatunk keretében még 1977 elején ismertettük. Heilprin Angelora visszatérve, igen fon­tos előterjesztése nemzetközi tudomány­­egyetem létrehozását célozta. Az amerikai magasabb fokú tudományos oktatás terén már annak idején is megnyilvánult hiányos­ságokat lett volna hivatva kiküszöbölni Nem rajta múlott, hogy a szép terv csak terv maradt. A NAGY TERMÉSZETTUDÓS MŰVEI Contributions to the Tertiary Geo­logy and Paleontology of the United States (1884); Town Geology: The Lesson of the Philadelphia Rocks (1885), Exploration on the West Coast of Florida and the Okee­chobee Wilderness (1887); The Geogra­phical and Geologic Distribution of Ani­mals (1887)' The Geological Evidences of Evolution (1888); The Bermuda Islands (1889); Principles of Geology (1890)," The Arctic Problem and Narrative of the Peary Relief Expedition) 1893); The Earth and its Story (1896), Alaska and the Klonkyde (1894); Mount Pelée and the Tragedy of Martinique (1903); The Tower of Pelée (1904) és számos értékes írás szakfolyó-Upmk huátyain elvesen helyt adnak közérdekű vagy érdekes Írásoknak. Hm közölt kéziratokat nem küldőnk mass Minden cikkért Íróit felel iratokban. Kiemelendő Mexico földtani le­írása 1900-ban az International Geogrpahy­­ban. Legutolsó írása a Catskill-hegységről halála évében látott napvilágot. A Mount Pelée vulkán kitörésével kapcsolatos utolsó művét halála után, 1908-ban nyomatta ki a philadelphiai Geológiai Társaság, amelynek 1891-1898 időszakban elnöke volt. A nagy horderejű mű a vulkanikus és a szeizmikus földrengések közötti viszonylatok kérdését is taglalja. Ha a Heilprin fivérek utódok nélkül fejezték be földi pályafutásukat, a négy nővér leszármazottai közül több kiváló sze mélyiség méltó őseihez. (Folytatása 16. oldalon) HIRDESSEN LAPUNKBAN! A TRAGIKUS VÉGŰ UTOLSÓ EXPEDÍCIÓ A világhírnévre emelkedett Heilprin­­család legnevesebb tagjának utolsó expedí­ciója 1906-ban, végzetes volt. British Gua­­yana-ban, az Orinoco folyamon végzett tanulmányokat. Annak idején még gyógyít­hatatlannak tekintett lázbetegség fertőzte meg, amelyet legyengült szervezete nem tu­dott leküzdeni. Az 54 éves agglegény utolsó heteiben New Yorkban, önfeláldozó húga, Mrs. Ha­dassa Love lakásán gondos ápolásban ré­szesült. A halál közvetlen oka beteg szíve volt. 1907 június 7-én az amerikai termé­szettudomány egyik igen számottevő kivá­lóságát vesztette el. Nemcsak számos ame­rikai tudományos intézetnek, de a londoni Royal Society of Geography-nak is illuszt­ris tagja volt. Több technikai találmány szabadal­ma is fűződik nevéhez, így például a zon­gorára szerelhető, önműködő kottalap for­dító, valamint vasúti kocsik ablakait ön­működően tisztító készülék. Heilprin Angelo halálát követő reggel a New York Times - miként a többi jelen­tős sajtóorgánum - terjedelmes nekrológ­ban búcsúztatta Amerika és általában a vi­lág tudományos életének nagy halottját. Méltatták a geológia, paleontologia s e té­ren való kutatást ért nagy veszteséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom