Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)

1982-10-15 / 12. szám

6 NEWYORKI FIGYELŐ 1982 október 15. GALILI G. ERVIN: FÓRRA*ESZTER (PÁRIZS): PÁRIZSI LEVEL HOMMAGE Á BALASSAGYARMAT TIBÉRIÁS A LEGKÜLÖNBÖZŐBB KOROK (Balassagyarmat emlékére) TÜKRÉBEN... I. A tibériási kénes gyógyfürdőhöz érve az ember szeme önkéntelenül is keresi Pös­­tyén jelképét, ahogyan a reumától,isiásztól kigyógyult ember, térdére téve mankóit, összetöri azokat. Még ma is, 33 év távlatából - akkor voltam utoljára Pöstyénben - magam előtt látom ezt a képet. Itt is keressük a reklá­mot, amely a tibériási kénesfürdőt hirdeti. Úgy látszik azonban, hogy ez a sokarcú vá­ros megelőzi a nagy reklámot, mert maga mesél magáról. Meséli az utat, amelyet az elmúlt kétezer év alatt megtett. A sokarcú Tibériás, amely a különböző korokban, kü­lönböző hódítóknak, valamint szellemóriá­soknak volt székhelye, sok mindenről tud beszélni. A polgári időszámítás 17-22. évei kö­zött Herodes Antipas helytartó a Genezáret tó (a keresztényeknek ezen a néven szent folyójuk a Kineret) nyugati partján, 208 méterre a tenger színe alatt építette s a ró­mai császár Tibériusról nevezte el Tibériás­­nak. A Heródes helytartó által épített vár­fal alapja mind a mai napig fennáll. A 66- 70 évi Róma elleni felkelés — amelynek központja Gus Chálávban (Giszkala) volt — majd a tizedik római légió júdeai hadjára­ta idején Tibériás már fontos hadászati pontja a Galilnak. Ezzel kapcsolatban meg­említjük, hogy Josephus Flavius - Joszéf ben Matitjahu ZSIDÓ HÁBORÚ című mű­vében többször találtunk utalást a város stratégiai fontosságára. Jeruzsálem eleste után Erec Jiszraél legfontosabb városa. Csillagának emelkedését a második század­ban a Szanhedrinnek az alsó-galili Ciporiból való ideköltöztetésével érte el. A jeruzsále­­mi Talmudot is itt fejezték be a 400 körüli években. A hatalmas és örökérvényű mű befejezésével még nemzedékek sorára teszi meg szellemi központtá Tibériási. 614-ben a város zsidó segítséggel per­zsa uralom alá kerül. Négyszáz évvel ké­sőbb, az 1099-beli keresztes hadjárat ismét a Galil központjává teszi, hogy utána az 1187 évi keresztes-muzulmán háborúban lerombolják. Az újjáépítés most már lassú tempó­ban halad. Szulejmán szultán 1560-ban odaajándékozza Don Joszéf Nászinak, a naxosi hercegnek és Ciprus királyánek, aki ott megalapította a rövidéletű Tibériás-i államot. Ennek a zsidó nagyúmak, Don Joszéf Nászinak életútját úgy is kezdhet­­nők, hogy hol volt, hol nem volt... Volt egyszer egy marannus zsidó, aki fellázadt a kereszt ellen, abban az időben, amikor an­nak „fényénél" a katolikus Európában máglyára kerültek testvéreinek tízezrei. A tizennyolcadik században a beduin Tahal El-Amar sejk hívta a galili zsidókat, hogy telepedjenek le Tibériáson. A felhívás­nak előbb néhány szefárd, később pedig már áskenázi családok is eleget tettek. Az 1887-es nagyméretű földrengés lerombolta a várost, ellenben Tahar El-Amar védőfala, amelyet Heródes falainak alapjaira építte­tett, ismét megmaradt. A Felszabadító Háború idején Tibéri­ás volt az első város, amely 1948 május 6-án felszabadult. Tibériás egy újabb arcát a Kineret és a tenger felszíne fölé kapaszkodó dombon, az ún. Kiiját Smuélban láthatjuk. A Lord Herbert Sámuelről, a mandatárius Paleszti­na első (zsidó) kormányzójáról elnevezett kertváros európai nyaralónegyedet varázsol elénk. Cfát hegyeitől övezett festői pano­rámájához hasonlót Kiiját Smuélból látha­tunk. A dombtetőről, Kiiját Smuél csúcsá­ról nézve a hegedűszerű Kineret egész más képet kap. A festő palettája sem örökítheti meg szebben a nap sugarainak a Kineretről való visszaverődését. Kiiját Smuél a technika haladásával is lépést tart. A huszadik század utolsó két évtizedének valamennyi technikai vívmá­nya képviselve van az ultramodern, európai színvonalú szállodákban. Ugyanez vonatko­zik a Kineret-parti szállodákra is. Mozik, bárok és szórakozóhelyek egész sora válj a az ország télen is nyaralni vagy gyógyfür­dőzni akaró polgárait.Ez a tétel viszont ép­­penúgy vonatkozik a külföldről - főleg az északi skandináv államokból érkező túris­tákra. Az illetékesektől megtudtuk, hogy a vendégek szórakoztatására nappali, vala­mint éjszakai propeller-kirándulásokat szerveznek a Kineret túlsó partján fekvő Éjn-Gevbe. A Jordán-völgyi táncegyüttes, a városba érkező színházak, valamint egy­néhány festőművész galériája is hozzájárul a szórakozási lehetőségek bővüléséhez. A város egy további — újabb — arca két évezred találkozása a mával. Míg egy­részről még állanak Herodes falaiból a ro­mok és míg a „csodatevő" Méir Báál Há­­nesz, a vértanú Rabbi Akiva, Rámbám és a többi szellemóriás sírhelyeitől alig pár mé­ternyi szomszédságban, az új ipari negyed­ben dübörögnek a legmodernebb gépek, dolgoznak a szorgos zsidó kezek, megvaló­sul a kibuc galujot, egybefonódnak az ősi szefárd várossal az áskenáz kezek. Ez mind Tibériásnak, mind a nagy cionista műnek, a szórványok begyűjtésének a csodája. (Folytatása követtek/ Ezt a címet választottam Michel Gyarmathy, a Folies Bergére igazgatójának legújabb revüjéről szóló cikkemhez. Már nem először jártam a Folies Bergére-ben, de az idén, azt hiszem, a nagy tudású mester igazán kitett magáért: még szebbet, még jobbat nyújtott a közönségnek. Egyben az elhagyott szülőföld, a gyermekkor nosztal­giája ez a revüműsor, valamint a külön, 30 perccel kibővített „magyar kép", szinte sí­rásra készteti a nézőket. A revű minden képe, a csodálatos de­korációk, az ízléssel válogatott színek, bra­vúros világítás, magas nívójú táncprodukci­ók, mind megannyi gyöngyszemek az elő­adás gazdag koszorújában. S ha már koszorúról beszélünk, kü­lön említést érdemel a magyar földhöz, a gyermekkorhoz címzett tableaux. A folklór s a hímzett matyó szoknyák, a piros csiz­mák, a „Borban az Igazság" dalai, mind külön szívderítő öröm a nézőknek. Gyarmathy már az idősebb generáci­óhoz tartozik, de evvel az előadásával bebi­zonyította, hogy nem dőlt ki a nehéz csatá­ban, az óriási konkurenciában állja a sarat. Könnybelábadt szemmel nézik a Magyaror­szágról érkezett túristák, vagy a rég ittélő magyarok ezt a műsort. Az eddigi években hosszan láthattuk az Izraelnek szentelt tableaux-kát, hallhat­tuk a héber dalokat. Most új arcáról ismer­tük meg Gyarmathyt, aki nem tagadta meg zsidósága mellett azt sem, hogy Balassa­gyarmatról származik, s a párizsi éjtszaká­­ban messzehangzanak a szívünknek olyan kedves népdalok, Budapesttől Párizsig,vagy mondhatnám: Balassagyarmattól Párizsig. A szünet perceiben Michel Gyarma­thy kedvesen kínálja üdítővel magyarajkú ismerőseit, akik bizony abban a kivételes kitüntetésben részesülnek, hogy a művész elbeszélget velük. Népszerűsége tetőfokán is megőrizve közvetlen, kedves modorát, szeretetreméltó egyénisége szinte fénypont­ja a párizsi művészeti életnek. «*•*****************#****>**«******************** IFulip lEmimi 439 East TStk Stmt New Ywk City (York és First Avsnue kdeötti (212) 724*4992 ***********4 ★★★★★★A************************* PALM BEACH (Fia.), egy-csalá­­dos luxusvillába személyzetet keresek, lehetőleg házaspárt Kitűnő fizetés. Je­lentkezés NEWYORKI telefonszámon: (212) 712-1412 MHk*4bMHk*#*************-*r****V •WWW******************* KARJOK OLVASÓINKAT, HOGY HRDET0INKST TÁMOGASSÁK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom