Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)

1982-10-15 / 12. szám

1982 október 15. NEWYORKI FIGYELŐ 7 DR. FÁBIÁN SÁNDOR: A KÉTARCÚ VAROS A MINDENTUDÓ MÚZEUM MEGKONTRÁZOM A VAROS HÍRHARANGJÁT A NÓGRÁDI EPERFÁK PROBLÉMÁJA II. Tréfával kezdem: az Andersen kávé­ház terraszán a szomszéd asztaltól áthallat­szott ez a találós kérdés: — Mit csinál Albert Einstein, Count Drakula, Winston Churchill és Sophia Lo­ren együttesen ? — kérdezi az egyik asztal­társ a másiktól.- Ők egymás mellett vannak elhe­lyezve a LOUIS TUSSAND's WAX MUSE­UM-ban, - hangzik a válasz. Bizony, ebben a világhírű múzeum­ban a földkerekség valamennyi jelentős sze­mélyisége megtalálható. Királyok és komédiások, hősök és filmcsillagoké szellem és tudomány óriásai, tudósok, politikusok. Mindenkit bemutat­nak, akik gyerekkorodat elbűvölték. A LEGNÉPSZERŰBB MÚZEUM A legrégibb figura, VALDEMAR THE GREAT életnagyságú alakja. Dánia első királya. Természetesen idekerült Hans Chris­tian ANDERSEN, a világ legismertebb me­semondója. Közvetlen közelében emelkedik Mark SPITZ daliás alakja. Ismeretes, hogy az 1972-i müncheni olimpiászon hét aranyér­met tűztek a mellére. Nincs helyem a rengeteg személy is­mertetésére. ízelítőül megemlítek néhány főszereplőt: Az egyetlen pucér: Brigitte Bardot. Raquel Welch csupán melltartóval szerénykedik. A Watergate-botrány után az alagsor­ba degradált Nixon, Charlie Chaplin, Gol­­da Méir. Első helyen kellett volna megemlíte­nem THE LITTLE MERMAID monumen­tális ábrázolását. Álmában mutatják be a bűbájos teremtést a zátonyra futott herceg­gel együtt, akit ő a szívében őrzött és aki soha nem tért vissza hozzá. A látogatók - velünk együtt - hosz­­szan időznek itt és gyönyörködnek varázs­latos szépségében. Ha Catskül-ben nyaral, keresse «el MONTICELLO-ban BJ’s HAIRSTYLIST CAREER WOMEN • MEN 120 Broadway Tel.: (914) 796-2660 Monticello, N Y. 12701 9 A.M. to 6 P.M Modem üzlet, minden igényt kielégítő kiszolgálás MEGKONTRÁZOM A HIRHARANGOT Túrista irodák propaganda röpcédulái, üzletek kirakatában, feltűnő helyen kira­gasztott rikító plakátok, újságokban elhe­lyezett hirdetések úton-útfélen harsogják a város jelmondatát: CITY OF A THOUSAND AND ONE DELIGHTS. Ennek a városnak igazán nincs szük­sége, hogy hencegjen ezer és egy gyönyörű­séggel ! Egyébként is kis baj van a kréta kö­rül. Én megkontrázom a csalogató slogant. Az ezer gyönyörűséget ellenőrzés nél­kül elfogadom, csupán az AND ONE nyomja a begyemet. Magyarázatként elmesélek egy régi anekdotát: Mikszáth Kálmán ifjúkorában a nóg­rádi megyeházán, Balassagyarmaton hiva­­talnokoskodott. Egyik alkalommal Scitovszky Béla, a főispán haladt el az íróasztala előtt. Fel­tűnt neki, hogy akták tömege tornyosodik és csaknem eltakarják a szorgoskodó Mik­száth Kálmánt. A főispán megkérdezi a bokros elfog­laltság okát. — A Belügyminisztérium elrendelte, válaszol Mikszáth, — közöljük, hány eper­fa van Nógrád megyében ? — Na és te mit tettél ? -— Felhívást intéztem — feleli Mik­száth — a járások vezetőihez, számolják meg, hogy hány eperfa nőtt a járásokban? Most érkeztek vissza a válaszok és én most dolgozom fel a számbeli adatokat. Pillanatnyi hümmögés után a főispán megjegyzi: — Szamár vagy öcsém. Sose lesz belő­led semmi. — A megszeppent Mikszáth megkockáz­tatja a kérdést: — Mit kellett volna tennem ? — — Egyszerű, — mondja a főispán — a hasadra ütöttél volna és jelented a belügy­­nek, hogy Nógrád megye területén hétezer háromszáz harminckét és még egy eperfát számláltak össze. A Belügy senkit sem kül­dött volna ide az ellenőrzésre, téged meg precíz, kitűnő hivatalnoknak minősítettek volna.— Ehhez nem kell kommentár. ATANAGRÁS EMBER De nem is felel meg a valóságnak, hogy a gyönyörűségek száma : THOU­SAND AND ONE. Egyetlen egy hiányzik a Tivoli park és a Wax Museum látnivalói kö­zül.... Emlékeznek, hogy Pesten az Angol Parkban működött egy TANAGRA nevű kikiáltó. Esétről-estére a bódéja előtt állt és furcsa hanglejtéssel ekként csalogatta belé­pésre a járókelőket:- Itt látható az óriáskígyó, mely fejé­től farkáig ngyven méter, farkától fejéig negyven méter, összesen nyolcvan méter. — Ez az óriáskígyó hiányzik a mellét döngető büszke város nevezetességei közül. A ZSINAGÓGÁKBAN Amikor külföldön jártunk, nem mu­lasztottuk el, hogy abban a városban,mely­ben voltunk, felkeressük a zsinagógát. Madridban sikertelenül kerestük a templomot. Elfújta a szél. Itt csupán arra szorítkoztunk, hogy megtekintsük az inkvi­zíció vandál pusztításai után megőrzött ereklyéket. Lake Placid-ban meghallgattuk a Münchenből menekült rabbi szónoklatát. Támogatást kért,mert ha nem segítik,kény­telen bezárni a templomot. Rómában teljesen idegenül hangzott az Istentisztelet. Úgy éreztem, mintha hot­tentotta nyelven davenolnának. Baden-Badenben a földkerekség egyik legfényűzőbben berendezett játékka­szinója mögött találtuk a zsinagógát. Sze­gényke ! Földszintes, szürke épület. Óriási különbség. Ragyogó kaszinó és szerény zsi­dó templom. Hja ! Bővebben áldoznak a já­ték ördögének, mint a szent oltárnak. Amikor Luzernben időztünk, úgy terveztük, hogy átmegyünk a szomszédos Zürichbe, annál is inkább, mert az ottani zsinagóga főrabbija a tállyai születésű dr. Teichmann Jakab. Istenem ! Milyen boldo­gok lettek volna édes Szülei, ha megérik, hogy fiúkat Svájc legnépesebb hitközsége választotta főrabbijává. Tervünk nem valósult meg. Hirtelen vissza kellett utaznunk. Nem láthattam vi­szont sem gyermekkori barátomat, sem hí­res templomát. FELHÍVTAK A TÓRÁHOZ Kopenhágában is élenjáró feladatunk- előtt magas állványok emelkednek. Reno­­nak éreztük a zsinagóga meglátogatását, válják a templomot. A képen azért nincse­nek dolgozók, mert szombati munkaszünet Már messziről láttuk, hogy az épület volt a felvétel idején.

Next

/
Oldalképek
Tartalom