Newyorki Figyelő, 1980 (5. évfolyam, 1-15. szám)
1980-06-18 / 7. szám
12 NEWYORKI FIGYELŐ 1980 június 18. Van a skandináv zsidóságnak és ugyanúgy Izraelnek egy svéd tántoríthatatlan barátja, aki mind esőben, mind napfényben bátran kiáll Izrael mellett, utcai demonstratív felvonulásokban ott halad az élen és gyújtó beszédeket tart az arab terror ellen vagy az orosz zsidóság érdekében. Emellett még alelnöke a svéd-izraeli társaságnak, amely a két nemzet közötti kapcsolatokat van hivatva elmélyíteni. Ez az ember Per Ahlmark, aki mindössze 44 éves, de már vagy húsz évig volt liberális képviselő, a liberális párt elnöke és mikor 1976-ban 44 évi szociáldemokrata uralom után a polgáriak jutottak kormányra, Per Ahlmark miniszterelnökhelyettes és munkaügyi miniszter lett az új kormányban. Múlt évben családi okok miatt teljesen otthagyta a politikát és most más elfoglaltságai mellett széleskörű publicisztikával is foglalkozik. PER AHLMARK LIGETET KAP Per Ahlmark, aki liberális volta ellenére Golda Méirtől kezdve barátai közé sorolhatta az izraeli politikai élet prominens vezetőit, rég megérett arra, hogy a skandináv zsidóság valamilyen formában lerójja vele szemben nagyrabecsülését és ezért úgy határoztak, hogy ligetet ültetnek nevére Izraelben. Ezt ki is jelölték a megfelelő formalitások után, nem messze a jordán határtól, olyan területre, amit azelőtt SENKI FÖLDJÉ-nek tekintettek, vagyis az Izrael és Jordánia közötti demarkációs vonalra. Továbbá úgy határoztak, hogy a liget első facsemetéjét maga Per Ahlmark ültesse el, aki erre az ünnepi alkalomra leutazott Izraelbe. Az ültetés, kis ünnepség keretében, amelyen résztvett a kormány képviselője és Teddy Kollek polgármester is, szép beszédek elhangzása után lezajlott és mindenki elégedett volt. Aki nem volt megelégedve, az egy svéd teológus volt,-Sigbert Axelsson nevű egyetemi oktató, aki a svéd televízió részére éppen dokumentumfilmet készített Jeruzsálemről, de olyan antiszemita módon. hogy Göbbels is sírt volna örömében, ha ezt láthatta volna. Ez az Axelsson, aki egyike a leghirhedtebb svéd antiszemitáknak, ' „véletlenül" épp arra kódorgott fotográfusával, aki szintén , jópipa" és természetesen az egész ünnepséget lefilmezte, igazolni kívánva, hogy miként fosztják meg a zsidók a „szegény " arabokat területeiktől. BELPOLITIKAI BOTRÁNY A dokumentumfilm elkészült és azt a svéd TV, amelynek egyes vezetői becsületsértésnek vennék, ha valaki rájuk akasztaná a filoszemita megjelölést, levetítette éppen karácsony napján — másnapi reprizzel. A film láttára felhördült a svéd közvélemény — a kommunisták és Arafat-imádók kivételével és az első bemutató után követelték- különösen a zsidó testületek - a film betiltását. Ez azonban nem ment, mert a TV urai hatalmasabbak voltak és a sajtóban szerecsenmosdatást végesztek, mondván, hogy a filmben nem látnak semmiféle antiszemita tendenciát. A TV segítségére sietett a szociáldemokrata párt TESTVÉRISÉG nevű vallási irányú alosztálya, amelynek elnöke Evert Svensson nevű képviselő már a múltban is követelte Izrael eltörlését a térképről - ugyanúgy, mint Arafat, ő most csak annyit követelt, hogy Per Ahlmark kérje facsemetéje átültetését, mert az elfoglalt területen áll. E kérdésből a parlamentben parázs vita keletkezett Evert Svensson és a liberális párt vezetője (Ahlmark utóda) ,Ullsten külügyminiszter között, aki megnyugtatta Svensson képviselőt, hogy csak aludjék nyugodtan, mert a facsemete a demarkációs vonalon van elültetve. Nem tudni, hogyan lehetne minősíteni Svenssont, aki szociáldemokrata létére megrögzött antiszemita. Ez ugyan nem új dolog a szociáldemokratáknál, mert hiszen maga a pártvezér Olof Palme, a volt miniszterelnök a legfőbb mentora ennek a mentalitásnak, amit legjobb barátjával, Bruno Kreiskyvel együtt ápol. Csak az érthetetlen, mégis miért bitorolják a szociáldemokrata jelzőt. Nem valószínű, hogy a TESTVÉRISÉG nevű szociáldemokrata vallási tömörülés Marx zsoltárait énekli összejövetelein, de akárhogy is legyen, remélhető, hogy Per Ahlmark ligete, ott, ahol van, élni és virágzani fog Izrael napfényében a svéd szociáldemokraták tajtékzó dühe ellenére is. A zsidó vüágkongrosszus havi bulletinje 1980 április számában tette közzé azt a levelet, amelyet Gerhart M. Riegner, a kongresszus főtitkára Dr. Kurt Waldheimhez, az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett a jeruzsálemi szenthelyek ügyében. A levél rámutat arra, hogy a kongresszus 66 tagállama 1975 februárjában Jeruzsálemben tartott 6. teljesülésén úgy nyilatkozott, hogy a teljesülés tagjai nem csupán azért érkeztek Jeruzsálembe, hogy résztvegyenek a tanácskozásokban, hanem zarándokokként felújítsák elkötelezettségüket a Szent Várossal szemben arra, hogy az egész Izrael lelki életének örökös központja és vágyálma maradjon. Jeruzsálem az igazság városaként ismeretes és az is kell, hogy maradjon. Az egyesített és elválaszthatatlan Jeruzsálemnek kell Izrael Állama fővárosának lennie. Ez biztosítja azon elveknek maradéktalan érvényesülését is, hogy Jeruzsálem valamennyi vallás szabadságának őre legyen és az izraeli Kneszet 1967. évi határozata a szenthelyek védelméről színtiszta kifejezése ennek az elvnek. Befejezésül a zsidó világkongresszus főtitkára azt kérte Waldheim főtitkártól, hogy levelét hozza a Biztonsági Tanács valamennyi tagjának tudomására. FIGYELEM ! MAGYARUL BESZÉ LÖ SZEMSPECIALISTA - OPTOMETRIST Fogadás előzetes telefoni megállapodás alapján. DR. THOMAS STEINMETZ 1320 52nd Street, Brooklyn. NY. 11219 Tel.:(212) 435-0220 A legmodernebb kezelési módszerek és legújabb technikai felszerelések. Specialista hosszú időre viselhető kontakt lencsékben Általános szemvizsgálatok, gyermekszemészeti problémák kezelése Paul Sharon, az ismert vészkorszak-művész vízfestménye, amely az • európai zsidóság szenvedéseit és kiirtását ábrázolja az 193945 években. X A mű eredeti címe: YIZKOR és Jeruzsálemben került kiállításra. Az X egyes számok a vészkorszak eev-eev fokozatát ábrázolják JELENTÉS — A kenyér minőségével elégedettek vagyunk — jelentették ki a pékek. BÍRÁLAT — Én bátran megbírálom az igazgatómat Ugyanis én vagyok a vezérigazgató. AKARAT Erős akarattal, önfegyelemmel szenvedélyes dohányossá válhatunk. TERMÉSZET K. nem mer kimenni a természetbe, mert fünek-fának tartozik. KÍVÁNSÁG — őszinte szívből azt kívánom, amit maga nekem. — Kikérem magamnak! REPÜL AZ IDŐ — Mi van a régiekkel? — kérdezte barátját a négyéves Pisti. A NEW YORKI FIGYELŐT Ue* a 2 lat CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CO . TcL: 288>29B0 205 E«t 85th Stract New York, N.Y. 10028 NMw dkMrt MMk MJa ftM GONDOS ANYA — Én alaposan meg akarom nézni, kihez adom feleségül a lányomat, ezért Bélához először én mentem feleségül. MAGÁNY — Kétségbeejtő! Ingyen beszélgethetnék a hivatal telefonján, és nincs kivel ... IZRAELI ÚJDONSÁGOK ! Sarona Sálom: Virágok az ágyúcsőben Ladányi László: A lángoló özvegy {vidám regény) Czeizler Rose: Boutique Gondos Margalit: Vacsora Jeruzsálemben Gondos Margit: Soha többé Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig DAN OF RY: GOLDA A hatnapos háború A jomkipuri háború (angolul is) Hetven író írásai LEON URIS: EXODUS HANS HABE: Mint hajdan Dávid BÁLLÁ ERZSÉET: József körút 79, Géza a cirkuszban Székely Molnár Imre: Forgó komédia Az apostol és a paradicsommadár SCHÖN DEZSŐ: Örökség Istenkeresök a Kárpátok alatt KISHONT FERENC: 100 Humoreszk Eötvös Károly: A nagy per l/lll Gréda József: Mai héber költők Varga László: Kérem a vádlott felmentését Dr. Jesurun É.:ÉIŐ zsidó történelem Deutsch László: Damaskuszi küldetés LÉLEK SZÁRNYÁN, ünnepi ima könyvek AZ IGAZSÁG A NAGY IMRE ÜGYBEN HALASZ PÉTER: Fogócska Miszter Honfitárs Tam Tam Se kint, se bent Fogócska Dr. LINKSZ ARTHUR: Visszanézek Zoltán Dezső: Hétpecsétes titok Solem Alejchem: Tóbiás, a tejes embei GALILI ERVIN: Tanúk vagyunk Szvetlána: 20 levél egy jóbaráthoz A kém, aki a hidegről jött Gál György: Honthy Hanna Dr Kecskeméti: A zsidók története , t Ézsajás Jeremiás l/lll Alfred Amenda: Nobel Békeff i: Száműzött Pódium Úri Dán: Az Uganda-művelet Vihar Béla: Sárga Könyv Zilahy Latos: A földönfutó város Iszer Harel: A Garibaldi utcai ház Plesz Artur: Árnyjátékos Pap Lajos: Törvényen kivúl Rezes György: Soha többé Jóéi Pálgi: És jött a férgét eg Kaphatók a dési, marosvásárhelyi, győri, debre ceni, újpesti, erdélyi zsidó mártir-emlékkönyvek M. GOLDSTEIN KÖNYVESBOLTJA 4418 16th Avenue Brooklyn, N.Y. 11204- Tel.: 853-5708 -Mv -dvleckék gramofonlemezről minden nyelven SERES GYULA (STOCKHOLM): EGY LIGET ÜLTETÉS KÜLÖNÖS HAJTÁSAI
