Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1979-08-24 / 12. szám

6 NEWYORKI FIGYELŐ 1979 augusztus 24. VALLÁSOS SAROK GALILI-GEMEINER ERVIN: ELÜLI KÉVER ÁVOTON FLORIAN TIBOR: EMBEREK FECSEGŐK AZ ŐSI CFÁTI TEMETŐBEN Elulban, a Megbánás Hónapjában hemzsegnek a „kéver ávot"-rájövök az ősi cfáti temetőben. A jeruzsálemi Olajfák-hegyi temető után a cfáti volt a zsidóság legszentebb te­metkezési helye. Ebben a maga nemében egyedülálló sírkertben, jóval megelőzve a Kabbala búvárait, találtak örök nyugvó­helyet korábbi idők rabbi tekintélyei, böl­csei, szellemóriásai, valamint „egyszerű"' zsidói egyaránt. Cfát és környéke valósággal hemzseg a síroktól, melyek száma felülmúlja Erec Jiszraél egyéb részeiben nyugvó gáonok és a Tan búvárainak sírhelyeit. A szent ÁRI szerint a cfáti temetőben az egyiptomi ki­vonulásban résztvett hatszázezer lélek dup­lája van eltemetve. Rabbi Chájim Vitai, a SÖÁR HAGIL­­GULIM című könyvében a szent sírok egész sorát jegyzi fel, melyeket mestere, a szent ÁRI - sétái alkalmával - fedezett fel. A szellemóriások közül, akiknek életműve évszázadok távlatából is időtálló, — egy­néhány nevet ragadunk ki. Négy sír egymás mellett. Ezek a leg­látogatottabbak, mert itt nyugszik ÁRI HAKÁDOS. Mellette a valamivel korábban meghalt Rabbi Mose Kordoveró (RÁMÁK) a cfáti szent megjelenése előtti titkos Tan filozófusa, a Szent Ári fiatalon meghalt fiának, Rabbi Mosenak, valamint Rabbi Slomó Halévi Alkabecnek, a LECHA DÓDI himnusza szerzőjének sírja van. Rabbi Dávid Ben Zimra (RADBAZ) a 15. században híres cfáti rabbi, Joszi Sza­­raguszi tanítványának sírja nem messze in­nét egy betömött barlangban van. Negyven évi egyiptomi tartózkodás után 1533-ban jött Cfátra, ahol 110 éves korában, 1571- ben halt meg. Mellette fekszik unokatest­vére, Rabbi Joszéf ben Mose Trani (HAMÁ­­BIT) a cfáti Bét Din feje, a SOÉLOT u- TSUVOT című mű szerzője, aki 1521-ben telepedett le Cfáton, ahol 1585-ben halt Alséóh Kákádos, a NIGLÁ és a NISZ­­TÁR tudományok óriása 1600 körül halt meg Cfáton. A kor többi nagyjához hason­lóan szintén egy barlangban talált örök nyugalmat. A Tórához Cfáton írta ismert magyarázatát. E műve a PÉRUS-irodalom egyik remekművének számít. DRÁS-jaihoz hasonló szónoklatokat sem hallottak az akkori napok Cfátján. 1599-ben óriási éhín­ség volt a városban, amikor a lakosság so­kat szenvedett. CHÁZUT KÁSÁ címen írta meg az akkori nehéz napok nélkülözé­seit. Ári Hakados és Alsejch sírja között talált örök pihenőt Rabbi Ámrám, CHÁ­­SZIDA, a másfél sázaddal ezelőtti Cfát egyik legismertebb alakja, aki Rosenbaum Ámrám ben Mose Nachum néven 152 évvel ezelőtt alijázott Mádról, ahol mint rabbi működött. Egyébként dédnagyapja volt Blum Jehuda professzornak, Izrael UNO- fődelegátusának. Rabbi Jákov Béjráv a SZMICHUT-ot felújítani akaró szellemóriásnak a sírja is itt van. Márán Joszéf Káró, a Sulchan Aruch szerzője sírját viszont csak egy egyszerű, négyszáz évvel ezelőtti betűkkel vésett kő jelzi. Hosea Ben Beéri-ről szaloniki-i kab­­balistái jegyezték fel annakidején, hogy a Babilóniában meghalt próféta meghagyta, hogy halála után Erec Jiszraélban temessék el. Miután tudta, hogy onnét a Szentföldre vezető út hosszú és veszedelmes, azt kíván­ta, hogy halála után azonnal tegyék kopor­sóba, kössék azt egy teve hátára s ahol az majd megáll - ott legyen nyugvóhelye. A teve elindult, terhével a hátán s meg nem állt, amíg a cfáti temetőhöz el nem érke­zett. A cfátiak a koporsóban volt levélből tudták meg, kiről és miről van szó s ennek tudatában, kellő tisztelet mellett temették el. Későbbi időpontban a temető egyik lej­tőjén levő sírja fölé egy fehér kupolás épü­letet emeltek. Rabbi Pinchász ben Jáir sírját az ősi temető alatt (a mai bejáratánál) egy göm­bölyűre formált kőrakás jelzi. A legenda szerint alatta egy földalatti üreg van, mely Rabbi Sünön bár Jocháj, a nagy tanaita, a ZOHÁR (a kabbala Bibliája) szerzője me­­roni sírjához vezet. Egyesek szerűit Rabbi Pinchász a RASBI veje, mások szerűit pedig annak apósa volt. Egy más legenda szerűit a temető csúcsán levő magaslat alatt a hőslelkű Chá­­ná s a vele együtt vértanúhalált halt hét fia nyugszík...(A Hősök Napján a hadsereg díszszakasza itt tiszteleg az elesett bajtársak emléke előtt.) xxx A tizenhatodik század szellemóriása­in kívül ebben a temetőben pihennek nap­jaink szentjei, nemzeti újjászületésünk hősi eposzának vértanúi, akik 31 évvel ezelőtt, kezű angol hóhér kezéből vették a halált... Vértanúságukban csak bővítették a szentek galériáját az ősi cfáti temetőben. Utánuk itt temették el a Cáhál hősi halotta­­it, akik a várost a Függetlenségi Háborúban felszabadították, majd mindazokat, akik Izrael többi háborújában elestek. Itt, ebben a temetőben találkozik a legendás múlt és a hősi zsidó jelen. xxx Lapunk hasábjain szívesen helyt adunk közérdekű, vagy érdekes íré* soknak. Nem közölt kéziratokat nem küldünk vissza. Minden cikkért an­­nak írója felel. Az emberek gondolkodását nem kell túlértékelni, mert az ilyen megállapítás: „Gondolkodom, tehát vagyok" a valóság­ban nem azt jelenti, hogy mindenki és műiden pillanatban eredeti és egyéni mó­don gondolkodik. A gondolkodás a legtöbb embernél igen kényelmesen, az emlékezet segítségével történik. Ha kérdezik, azt feleli, amit ilyen kérdésre máskor is felel, vagy amit ilyenkor másoktól hallott. Arról beszél, amiről az adott körülmények között általában beszél­nek. Néha talán felcseréli a jelzőket és meg­változtatja a szavak helyét, egy szót jobban kiemel, a másikat elharapja. Néha énekelve beszél, vagy kitörő vidámsággal. Máskor gúnyos hanglejtéssel, vagy komoran és tra­gikusan színezve a szavakat.de lényegében műidig ugyanazt mondja. Ezért beszél könnyedén és folyékonyan, vagy ahogy sokan mondják: „gondolkozás nélkül*. Azok a bizonyos, társaságbeli jó cse­vegők — akiket mindenki szeret — rendsze­rűit azok közül kerülnek ki, akik jó emlé­kező tehetséggel, de kevés eredeti gondo­lattal rendelkeznek. A másoktól hallott, könyvekből, lexikonokból és vicclapokból olvasott gondolatokat és tréfákat mondo­gatják egyre tökéletesedő könnyedséggel és gyorsasággal, szülte már „behúnyt szem­mel" is és gépiesen, félálomban és könnyű részegségben is olyan hibátlanul és folyé­konyan, hogy méltók lehetnek a társaság elismerésére. A társaság szívesen jutalmazza a csevegőket, akik megszabadítják a fárasz­tó gondolkozástól. Már régóta tudom, hogy azok, akik hallgatnak, rendszerint többet gondolkoz­nak, - ha nem is műidig eredetien - műit a fecsegők. Ezért azt ajánlhatom annak, aki nem akar gondolkozni, hogy kezdjen beszélni. Beszéljen, de ne lassan és megfon­toltan, hanem minél gyorsabban és minél többet, „behúnyt szemmel*' és gépiesen, a nagy csevegők könnyedségével és öntudat­lanságával. Beszéljen, műit aki tudja, hogy a legjobb gyógyszer önmaga és mások szá­mára a beszéd. Beszéljen és rejtőzzön el a szavak mögött. Ez a legbiztosabb módja a gondolatoktól való menekülésnek és a tár­sadalmi üdvözülésnek! Í MAGYAR ZSIDÓ CLUB. MIAMI A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE MIAMIT TAGOZATA 1520 Lenox Avenue. Mimi Beach. Florida 33139 _______________JTg.: (305) 53M »3___________________________ A Jh^ vha iM umúin ét atahM otr 6-12 én káté». A miami-i Magyar Zsidó Klubnak, a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozatának, de az egész amerikai magyar zsidó törzsnek súlyos gyásza van: Elhunyt Weinberger Arthur, a Klub titkára. Önzetlen, odaadó, hosszú éveken át lankadatlan buzgalommal tevékenykedett az egyesület felvirágoztatásán és aktiv életének fenntartásán. Közismert sportember is volt: Magyarországon azelőtt neves futballistaként tartották számon. Köz­vetlen családjából felesége, Bözsi és nőtestvére, Buchwald Sári gyászolja. Emlékét az egész amerikai magyar-zsidó közösség kegyelettel megőrzi. A kör még nem zárult be e szent fér­fiak s a lángoló szívű hősök síijaival.Csupán tetemüket fogadta be Cfát temetőjének ál­taluk megszentelt földje. Tanításaik, szellemük a sírjaikhoz zarándokolok lelkében tovább él s tovább szövődnek a legendák is a cfáti sikátorok j mélyén. Nevüket szent áhítattal ejtik ki még ma is Cfáton és a haláluk óta eltelt négy évszázad a feledés fátyla helyett az emlékezés glóriáját vonja a cfáti temető köré... Büflscltka NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $7.50 diját □ csekkben mellékelem Q kérem számlázni Név................................... ... CÍM l?AR^SS*OTECHNIKÁ^ NYOMDÁK, GYÁRAK SPECIÁLIS SZERELÉSE ! Hatósági engedéllyel műkö­dő MAGYAR vállalat, minden fajta elektrotechnikai, villanysze­relő és egyéb szakmába vágó munkát vállal, jutányos díjszabás mellett! Kéije árajánlatunkat építke­zés, ipari, lakás- és kereskedelmi munkálatok szakmába vágó végzésére ! ARGON ELECTRIC CORP. 207 Hudson Street, New York,N.Y. TEL.:431-8010 Tulajdonos: MARKSTEIN F. ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom