Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1979-08-24 / 12. szám

1979 augusztus 24. NEWYORKI FIGYELŐ 7 PR. FÁBIÁN 8ANDOR : KOHN NAPOLEON BŰNÜGYE EGY PESTI ÜGYVÉD EMLÉKEI RÉGI TÖRTÉNET PERZSELŐ AKTUALITÁSA Nem tévedés. Nem fantázia. Kohn is közismert név. Napoleon is világmárka. De a két név együtt, egymás mellett? Talán mégis túlzás? Szó se róla! Betüről-betüre megtör­tént igaz história, amit alább Kohn Napo-e­­onról elmesélek. GOLYÓ A FELESÉG HASÁBA Békebeli békébe illő szenzációs hírt közöltek öklömnyi betűkkel a pesti újsá­gok: A TEXTILKIRÁLY, KOHN JENŐ KÖZISMERT BUDAPESTI NAGYKERES­KEDŐ BROWNINGJÁVAL HASBALŐT­­TE FELESÉGÉT. Az asszonyt kritikus állapotban kór­házba szállították, a férjet letartóztatták. A súlyosan sebesült feleség családja engem bízott meg, hogy az asszonyt sér­tetti minőségben a bíróság előtt képvisel­jem. Dr. Földy Antal vizsgálóbíróra hárult a feladat, hogy felderítse a bűnügy körül­ményeit. Már régebben elmondta nekem, hogy miként küzdötte fel magát telek­könyvi írnokból a vizsgálóbírói pozícióba. Működésében fanatikusan kereste, kutatta az igazságot. Többször kerestem fel ebben az ügy­ben. Közölte velem, hogy a terhelt Kohn Jenő NAPOLEON-nak adja ki magát.- Nyilván az a célja ezzel, - fejteget­te - hogy elmebetegnek nyilvánítsák, be­­számíthatatlannak minősítsék és szabadul­jon a börtönbüntetéstől. Az az érzésem, hogy közönséges szimulánssal állunk szem­ben. Már felkértem a fogház elmeorvos szakértőjét, mi a magyarázata a napóleoni póznak, a napóleoni viselkedésnek? A vizsgálat már hetek óta tartott, de az orvosprofesszor még nem terjesztette be véleményét. MIT BESZÉLT A RABBIVAL? Amikor legközelebb meglátogattam dr. Földy Antalt, örömmel fogadott ezek­kel a szavakkal:- Már türelmetlenül vártam, hogy felkeressen. Önnek, mint a sértett képvi­selőjének ugyancsak érdeke, hogy megálla­pítsuk: szimuláns-e a tettes vagy tényleg elmebeteg?- Pár nappal ezelőtt jelentést kaptam a fogháztól, — folytatta — hogy a mi embe­rünket meglátogatta a körzeti rabbi. Én nem idézhetem be a rabbit, de ha az ügy­véd úr privátim elmenne hozzá és megkér­dezné, hogyan viselkedett a terhelt és mi­ről beszéltek, amikor meglátogatta, rögtön kiderülne az igazság. -- Én erre nem vállalkozom, — vála­szoltam határozottan. A papnál nem szok­tak érdeklődni, hogy a gyónásra megjelent személy beismerte-e a bűncselekményt és milyen penitenciát mért rá? A rabbi is joggal tagadhatná meg a nyilatkozatot. De én nem is vagyok hajlandó ilyen kérdést feltenni a rabbinak. Földy Antal tárgyilagosságára jellem­ző, hogy igazat adott nekem. IZGALMAS FŐTÁRGYALÁS Néhány hét múlva kitűzték a főtár­gyalást. A büntetőtörvényszék egyik kitű­nő bírájának, dr. Krayzell Miklósnak taná­csa tárgyalta az ügyet. Az újságok előre jelezték a tárgyalás időpontját. A hatalmas terem zsúfolásig megtelt. A tárgyalás megnyitása után a tanács­elnök a személyi adatokat vette sorba. — Neve? — Napoleon. — Születési helye? — Korzika. — Apja neve? — Nem tudom. — Anyja neve? — Nem emlékszem. És ez így ment tovább. ELŐRE MEGFONTOLT BEUGRATÁS Hosszú ív papirt vett elő Krayzell tanácselnök az iratok közül. Magasra emel­te és így szólt: — A bűnügyi iratok között elfekszik egy részletes jelentés a maga harctéri visel­kedéséről. Úgy látom, kitűnő, bátor maga­tartást tanúsított. Elismerésként szépen de­korálták. Megkapta a nagy és kisezüst vitéz­­ségi érmet, a bronz érmet, a Károly csapat­­keresztet meg a sebesült érmet. Mondja el, hogy melyik kitüntetést miért kapta? Felragyogott egy szempár. Megindult a tökéletes előadás: — A bronzérmet még 1914 októberé­ben kaptam, amikor Sabácnál önként vál­lalkoztam felderítő szolgálatra. — A nagyezüsttel 1915 telén jutal­maztak azért, mert az orosz harctéren éj­nek idején átúsztam a Sant, hogy megálla­pítsam, elhagyta-e az ellenség a védőárko­kat vagy csupán újabb támadás álcázása a napok óta tartó szokatlan csend. Se vége, se hossza a szóáradatnak. Ahogy mondani szokás: izgalom ülte meg a termet. Csupán a védőügyvéd izgett­­mozgott a pulpitusán. Érezte, hogy véden­ce lépre ment. NAPOLEON csapdába zu­hant. A vádlott lélekzetnyi szünetet sem tartott. Egy szuszra elmondta azt is, hány stráfot viselt a sebesült érem szalagján. A tanácselnök baritonja törte meg a csendet: — Ne folytassa. Aki ilyen aprólékos pontossággal képes visszaemlékezni a harc­téri eseményekre, az időpontra, a helyre: az ne játssza a pojácát Napoleon szerepé­ben. Megértette?- Igen. És ettől kezdve normális mederben folytatták és fejezték be a főtárgyalást. A bíróság megállapította a bűnössé­get és kiszabta a megérdemelt büntetést. NEM MINDEN GYILKOS ELMEBETEG Itt is és világszerte igen elharapóztak a legsúlyosabb bűncselekmények. Alig mú­lik el nap, hogy ne olvasnánk gyilkosság­ról emberrablásról, nők elleni merényletről, késelésről, stb. Ha sikerül elfogni a tettest: ő vagy védője gramofonszerűen harsogják, hogy a tettes beszámíthatatlan elmebeteg. Nem börtönben, hanem kórházban a helye. Nekem különvéleményem volna az egyre szaporodó és egyre veszélyesebb „el­mebetegekről/ Úgy gondolom, hogy kizárólag az a kétségtelen, hamisítatlan elmebeteg, aki önmaga öleli meg a tüzes kályhát. A N.Y.TIMES HARSONÁJA Élesen, véresen aktuálissá teszi ezt a cikket a jellemző tény, hogy a N.Y. Times még ma se talál fontosabb anyagot, minta gyilkos David Berkowitz bűnügyének fel­elevenítése. A július 1.-én megjelent vasárnapi számában a MAGAZINE első oldalán feltű­nő szedéssel vérpiros alapon, fehér betűk­kel harangozza be, hogy a belső oldalakon a szenzációs esetről közleményt tálal az olvasó elé. SON OF SAM'S DEMONS a címe a fényképekkel gazdagon illusztrált cikknek. Szerzője David Abrahamson, newyorki el­meorvos. Az egyik kép a „híres férfiút" a Kings County Hospital-ban mutatja be. Szakértő szemmel nézegetem.Én ugyanis több, mint négy esztendőt raboskodtam a Rákosi-korszakban különböző börtönök-■DUMBUN LAPUNKBAN! ABALON mim mbm> a VCNETMN BUNDS ben és a kistarcsai internáló táborban. Epekedő irigységgel gyönyörködöm a habfehér ágyneműben, a süppedő, ké­nyelmes ágyban, a hideg-meleg vizet szol­gáltató porcellán mosdóban. Eszembe jut a büdös kübli meg a kemény deszka prices...Brrr... A képről megállapítható, hogy mily gömbölydedre hizlalták az érdemdús fér­fiút a királyi névhez méltó kórház fenséges ételeivel. Arra gondolok, vájjon milyen hatal­mas összeget kell leszurkolnia ilyen szobá­ért egy szürke halandónak, aki nem mint gyilkos, hanem mint közönséges beteg kerül oda? A szerző sok mindenről ad pontos beszámolót. Sőt! Azzal is büszkélkedik, hogy : I RECEIVED A LETTER FROM BERKOWITZ HIMSELF... Óriási! Gratulálok. Talán vagyont ér David Berkowitz sajátkezű írása! De én — örök elégedetlenségemben - mint repedtre száradt föld áhítozik az áldásos esőre - én is olyan tikkadtan szomjúzom: vájjon mit válaszolt volna a nevezetes hősszereplő, ha az illusztris szerző feltette volna neki a perdöntő kérdést: — Mondja, dear Mister Berkowitz, mivel magyarázza, hogy a gyilkolásra vo­natkozó démoni sugalmazást akként telje­sítette, hogy szerencsétlen ártatlanokat pusztított el? Miért nem maga ölelte meg a tüzes kályhát? Miért nem önmagát ölte meg? Nem vagyok elég okos, hogy kitalál­jam, mit felelt volna Mister Berkowitz a kényes kérdésre. Legvalószínűbbnek tartom, hogy so­katmondó kacér kacsintással, pimasz pök­­hendiséggel a kérdésre kérdéssel válaszolt volna. Ekként: — Uram I Hát maga minek képzel engem? Hát bolond vagyok én?-T Az «rMfoti— A Mw» magyar rétesek és mindenfajta finom sütemények 1437 3rd Arénáé, 81. Street«« TeL: LB 5*8484 éa BU 8-0686 Szerezze be gyógyszerszükségleteit megbízhatóan, olcsón nálunk: HER MAN'S PHARMACY 6101—13 Avenue Boro Park, Brooklyn — Tel 486-6644 — Beesünk magyarul, héberül és jiddisül le. A legfigyelmesebb HsZolgilág! E hirdetés felmutatói kedvezményben részesülnek t MAGYARUL szeretnék tanulni, hetenkint néhány órát. Jelentkezést kérek da. 10-12 óra között a (212)

Next

/
Oldalképek
Tartalom