Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-04-14 / 6. szám
4 NEWYORKI FIÍiYELŐ 1978 április 14. KAHAN KÁLMÁN ROVATA BEREGSZÁSZBÓL INDULT EL... Magyar zsidók Amerika szolgálatában A NOBEL - DÍJAS-ÓHITŰ PRÓFÉTA Merő véletlen-e, hogy az emberiség jólétéhez, előrehaladásához legjelentősebb vívmányokkal hozzájárulóknak 1901 óta MILTON FRIEDMAN évente adományozott Nobel-díjak 1976-os laureatusai kivétel nélkül amerikaiak voltak? Az öt díj hét díjazottja közül négy egyébként a haladás fáklyáját mindenkor magasan hordott, sorsüldözött fajtához tartozik! A 184. amerikai, aki csak az 1969- ben pótlólag létesített gazdasági Nobel-díj nyertese, a szokás hatalma folytán olykor beregszászi kiejtésű jiddissel kevert, ékes magyar nyelven vezeti le mord hangulatát. AKI ELŐTT A VETÉLYTÁRSAK IS KALAPOT EMELNEK A közgazdaságtudomány élenjáró köreit korántsem érte meglepetésszerűen a mai liberális fogalmak szerint erősen konzervatívnak minősülő Milton Friedman Nobel-díja, — sőt, elkésettnek tekintették. Függetlenül attól, egyetértenek-e tanaival vagy túlhaladottaknak tekintik, - a becsületes vetélytársak kalapot emelnek a szabad világ legképzettebb közgazdasági tudósa előtt. Baloldali, radikális gazdasági zsoldosokat és rajongóikat azonban sokkszerűen érte a stockholmi döntés. Benfentesek között nem volt titok, hogy a Nobel-díj késedelme a híres „chicagói iskolát,, új, magas szintre emelt professzornak a szocialista termelési és elosztási renddel való szöges ellentétében keresendő. „A NOBEL-DÍJ NEM KARRIEREM MEGKORONÁZÁSA,, Friedman professzor 1976 decemberében Stockholmban, Baruch Blomberg tanárral, az orvosi Nobel-díj nyertesével együtt, elfogadta az ottani hitközség meghívását szombat délelőtti istentiszteletre és az azt követő kiddusra. Mindketten magukkal vitték régi, ortodox stílusú táleszüket a neolog zsinagógába. Ugyanakkor Saul Bellow, az irodalmi díj kitüntetettje kimentette magát (bátyja képviselte). Burton Richter, a fizikai Nobel-díjas pedig egyszerűen távol maradt. Friedman és Blomberg kitűnő gyakorlattal mondták el, a Tóra elé járulva, a megfelelő áldásmondatokat. Amerikai enciklopédiák adatai szerint Milton Friedman professzor 1912 július 31.-én, Brooklynban született. Hámori Lászlónak, az Uj Kelet stockholmi munkatársának adott nyilatkozata szerint bölcsője Beregszászon ringott. Szülei négy éves korában, az első világháború teljében Budapestre költöztek, majd Amerikába vándoroltak és Bronxban telepedtek le. Az utcában, ahol szüleivel lakott, minden második család kárpátaljai eredetű volt. A chéderben, ahova járt, a tanító szintén beregszászi, az imaház vezetője pedig munkácsi, a rabbi szatmári származású volt. ...ÉS A SIKERT NEM TÁLCÁN HORDTAK ELÉBE Milton Friedman nem jött burokban a világra. A sikert sem tálcán kapta. Friedman Jenő (Saul) és Landau Sára Etel fiának nehéz gyermekkora volt. Szülei rövidárú üzlete meghozta a mindennapiakat, de Milton középiskolás korában dolgozni kényszerült: egy department-store-ban időszaki alkalmazott volt. Az elsőfokú B.A. fokozatot a newjersey-i Rutgers College-ban szerezte meg 1932-ben, ösztöndíjasként. A nála csak 8 évvel idősebb egyik tanára, a stanislaui (Galicia) születésű Arthur Burns (1970-77 között a Federal Reserve System kormányzótanácsának vezérigazgatója) kedveltette meg a közgazdaságtudományokkal az éleselméjűségével korán feltűnt diákot. Tanár és kedvenc diákja között a mai napig szívélyes barátság fejlődött ki. A következő tanévben követte tanárát a chicagói egyetemre. Burns segítségére volt újabb ösztöndíj megszerzésében is. Évi 1500 dollár igen nagy segítséget jelentett a nagy gazdasági depresszió esztendeiben. Mind Chicagóban, mind később New Yorkban, a Columbia Egyetemen a „kis Friedman,, valóságos „sztár,, volt. Jókedélyével, udvariasságával, szívélyességével sok barátot szerzett. Két doktorátust is kapott: közgazdaságit és jogit, amelyhez később jónéhány díszdoktori és egyéb kitüntető oklevél csatlakozott dolgozószobája falán. A svéd királyi Tudományos Akadémia az 1976. évi közgazdasági Nobel-díjjal nem az alig 163 cm „magas,, tanár elméleteit jutalmazta: Évtizedeken keresztül kifejtett tudományos kutatói munkásságát, korszakalkotónak tekintett műveit tüntette ki. Ő maga nem illetődött meg túlságosan a mintegy 145 ezer dolláros Nobel-díj miatt, de nem is maradt álszerény. Kissé hetykén így nyilatkozott:- Számomra a Nobel-díj nem jelenti tudományos karrierem megkoronázását! váló kollégái értékelését a stockholmi döntésnél. Jónéhányan már évekkel ezelőtt érdemesnek, tartották és javasolták a dinamit bűnbánó feltalálójának végrendeletében létesített díjra. Milton Friedman „A fogyasztás-elmélet, monetáris teória és történelem, valamint a stabilizációs politika komplex voltának kimutatása terén elért teljesítmények,, címén részesült Nobel-díiban. Illetékesek szerint a három érdem bármelyikére külön-külön is rászolgált. A KÖZGAZDÁSZOK KÖZGAZDÁSZÁNAK ELMÉLETEI P.A. Samuelson, 1970 évi Nobel-díjas, közgazdászok „Enfant Terrible Emeritus„-ának nevezett, nagynevű professzor a Newsweek 1976 október 25.-Í számában hangsúlyozza:- A zsűri a hatodik amerikai ekonomiai Nobel-díjjal brilliáns, önálló gondolkodású tudós érdemeit méltányolta. Samuelson kollégáját a .közgazdászok közgazdászé -nak titu Iá I- ja, aki nemcsak kifejezője, de építője is a konzervatív hagyományok legjavának. Viszszautasítja akonzervativ jelzőt olyan tudóst illetően, aki, ha rajta múlnék,megfosztaná a nagyipart kiváltságaitól. Az új Nobel-díjas egyéniségére figyelemreméltónak tartja, hogy gazdaságpolitikai felfogáskülönbségeik ellenére több, mint négy évtizedeken át jóbarátok maradtak. Mindkét Nobel-díjas a Newsweek állandó közgazdasági hírmagyarázója. Milton Friedmant egyes kartársai PROPHET OF THE OLD TIME RELIGION jelzővel szokták illetni. Az „óhitű próféta,, a minden korlátozástól mentes, szabad kezdeményezés elvét hirdeti. Felfogása szerint nemcsak az ipart és kereskedelmet, de az egész oktatási, egészségügyi és kultúrális rendszert, a postaszolgálatot és minden szolgáltatást magánkezdeményezésre, szabad versenyre kell bízni. Friedman híve az Adam Smith-féle LAISSEZ FAIRE, LAISSEZ PASSER elvének. Meggyőződése, hogy a kereslet és kínálat törvényeinek kell szabályozni az árakat. Ismert mondása, hogy ha a tőkés rendszer egymagában nem is elegendő a politikai és gazdasági szabadságjogok biztosításához, a szocialista rendszer viszont nemezis. Lármául Mutatványszámot kívánságra küldünk MIÉRT KÉSETT A/(KIS FRIEDMAN DOKTORÁTUSA? Még főiskolai tanulmányai befejezése előtt fontos beosztást kapott Washingtonban, a National Resources Committee keretében. 1935-ben, 23 éves korában csatlakozott a Roosevelt elnök kezdeményezte New Deal-mozgalomhoz, amely a gazdasági depresszió káros hatásait volt hivatva kiküszöbölni. Közben felfigyelt rá Simon Kuznets vezető beosztású közgazdász (1971- ben szintén közgazdasági Nobel-díjat nyert) és meghívta New Yorkba a National Bureau of Economic Research kutatójául. A szabad foglalkozásúak jövedelmének tárgykörében bízta meg fontos tanulmány elkészítésével. Ebből kifolyólag Milton Friedman karrierjében rendkívül jellemző, kellemetlen fordulat következett be. Az ambiciózus kutató a tanulmányt egyben doktori tézisének szánta. Kimutatta, hogy 1910-20 között az USA-ban csökkent az orvosok száma, holott a lakosság ésa legtöbb foglalkozási ág jelentősen növekedett.1930-ban is az orvosok száma alig haladta túl az 1910 évbelit. Arra a következtetésre jutott, hogy az orvosi hivatás haszonélvezőinek magas jövedelmi szintje gáncsolja az orvosképzést. Az érdekeltek körében nagy volt a felháborodás. Igyekeztek rásütni az „Amerika-ellenesség„-nek a második világháborúban nem sok jóval kecsegtető Káin-bélyegét. Négy évi ellenállás után Milton Friedman „enyhített,, szövegén, kiegészítésekkel is ellátta. Végül a Bizottság 1945-ben kiadta a disszertációt, ami nélkül a Columbia Egyetem nem adhatta ki a közgazdasági doktori címet. EGYETLEN ZSIDÓ IS TÚLSÓK A TANÁRI KARBAN Közben meghívták a wisconsini egyetem közgazdasági tanszékére. Itt írigyei igyekeztek elgáncsolni, - Éppen elég egy zsidó is a fakultáson ! — jelszóval. Az „egyetlen,, zsidó Selig Perlman, a már híres munkaügyi történész volt. Röviddel ezután Friedman visszatért New Yorkba. 1940-43 között a pénzügyminisztérium adóügyi kutatóintézete „kölcsönözte ki„. A háborús évek alatt az inflációs hullám okozta „szakadékok betömése,, érdekében szolgálta hazája erőfeszítéseit. Közben több egyetemen is előad, a Minnesota University keretében a közgazdaságtan és statisztika tanára.Három évtizeden át, 1946-1977 tanévekben a chicagói egyetem professzora. 65. életéve betöltésével nyugdíjba ment. A Nixon-adminisztráció alatt Milton Friedman az elnök nagyraértékelt gazdasági tanácsadója volt, de ár- és fizetés rögzítő intézkedései miatt elhagyta a Fehér Házat. Egyetlen egyszer vett részt politikai kampányban: 1964-ben Barry Goldwater elnökjelöltségét támogatta és ezért sok támadás érte. Legutóbb a chilei diktatórikus juntának nyújtott gazdasági tanácsai miatt vették pergőtűz alá. Tömören ezt válaszolta: — Ha az orvos minden hozzáfordulónak segítséget kell, hogy nyújtson, miért ne segíteném a chilei népet a szörnyű infláció leküzdésében? Elvégre a nép többet szenved az infláció által, mint a kormány. — (Folytatása 12. oldalon)
