Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-08-10 / 11. szám
1978. augusztus 10. NEWYORKI FIGYELŐ 5 ASSZONYAINK Bállá Erzsébet, a kitűnő magyar-zsidó író- és költőnő, legutóbbi newyorki tartózkodása alkalmával találkozott a newyorki magyar-zsidó közélet vezető hölgytagjaival, akikkel „perc-interjukat,, készített „percoperák,, módjára. Riport-szikráit itt közöljük. Bállá Erzsébet először Nánási Jolié elnökasszonnyal szeretett volna találkozni.de utóbbi nem volt akkor New Yorkban, ami azonban nem változtat a tényeken, mert, ahogyan Bállá Erzsébet írja, Nánási Jolié neve és működése már régen beíródott a magyar-zsidó élet aranykönyvébe. ROTH CAROLE Neve már régen összeforrott a segítés munkájával. Hosszú működése már eddig is nagyszerű eredményeket hozott, de mindig talál új utakat és módokat nemes célok megvalósítására. Jelen és jövő terveiről így nyilatkozik: — Az utóbbi időben a Plaza Hotelben volt nagysikerű rendezvényem.Nemcsak habeszámolhatok. Neves operaénekesek is felléptek. Az estét lelkes, kitűnő hangulat jellemezte. A rendezvény a visszamaradt gyermekek javára történt. Ugyancsak a Plaza Hotelben tartottuk meg a szokásos évi luncheon-t a City of Hope javára, amelyen 550 személy vett részt, valláskülönbség nélkül. Sok-sok más tervünk van a közeljövőben, amiben munkatárs Almai együtt szívvel-lélekkel veszünk majc wszt. MAUTNER MIMI Művészcsaládból származz. Édesapja Donath Ede zeneszerző, a híres Sulamith c. opera szerzője volt.Később a Dohány-templom karnagya lett és országos szenzációnak számított, amikor a nagyünnepeken vezényelt. Az Operaház legkitűnőbb művészei, így Ney Dávid, Svéd Sándor és mások énekeltek vezénylete alatt. Külön kell szólni az Önképzőkörről, amelynek elnöke Mimi férje, John és vezetője maga Mautner Mimi.Az Önképzőkör ezévben ünnepli 88. alapítási évfordulóját. Édesapja nyomdokaiban Mautner Mimi maga is művészegyéniség. Számtalan szellemes kis színdarabot, jeleneteket produkál, amelyek nagy sikerrel kerülnek bemutatásra Mimi rendezésében és főszerepében. TEICHOLZ ÉVA Tehetséges színésznő volt Budapesten és sok sikert aratott Somogyi Shary néven a Magyar Színház és a Pódium színpadán. Kitűnő színészi tehetsége ma is kidomborodik, ha társas összejöveteleken ugyanolyan sikerrel lép fel, mint hajdan. Célja azonban nem színészi adottságok kiélése, hanem minden izraeli segítő akcióban való hathatós részvétel. SOMLÓ MAGDA A Világszövetség női osztályának ügyvezető elnöke, aki hangsúlyozza, hogy minden eszközt fel kell használni a segítés érdekében. Ezért határozta el jótékony célú színházi esték sorozatos rendezését.Ezen a téren sok sikerről számolhat be és a keretek kibővítésére is gondol, koncertek rendezésének formájában. Ezzel további gyümölcsöző eredményeket lehet majd produkálni Izrael javára. BALLA ERZSÉBET A MAGYAR ZSIDÓKKAL SZEMBEN TANÚSÍTOTT BÁNÁSMÓD A NÁCIK ÁLTAL ELFOGLALT EURÓPÁBAN (A Jad Vasém-sorozat XII. tanulmánykötetében megjelent tanulmány magyar fordításban.) Dr. BRAHAM L. RANDOLPH 4. közlemény A magyar követség nem előbb, mint 1943 május 31.-én terjesztette be Berlinben a németek által kívánt jegyzékeket. Ezek hetven magyar-zsidó nemzetiségű nevét tartalmazták, akik a Harmadik Birodalomban éltek, tizenkilencét a Protektorátusból és tizenhatét Hollandiából. Olyan személyek is szerepeltek, akiknek magyar állampolgársága igazolást nyert és akiket a korábbi visszahonosítási csoportokba nem foglaltak be ,16 A kísérőlevélben a németeket arra kérték fel, hogy azokat a magyar zsidókat, akiket már internáltak vagy keletre deportáltak, helyezzék szabadlábra. Külön utalást tartalmazott a levél a Theresienstadtban, Auschwitzban és Sosnowiec táboraiban tartott zsidókra.17 Eberhard von Thadden, a külügyminisztérium Inland ll-osztálya zsidóügyi alosztályának főnöke, a jegyzékek kézhezvétele után arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kormányt azok a zsidók, akiket a 18 jegyzékek nem tüntettek fel, már nem érdeklik. Azokon az erőfeszítéseken túlmenően, amelyeket a németek a magyar zsidók csoportjaival szemben kifejtettek, jelentősen fáradoztak annak érdekében is, hogy a Németországban és az elfoglalt területeken élt egyes magyar zsidók problémáját is „megoldják,,.19 Az említésre méltó esetek között volt Mészáros Ödön és LaGuardia Glück Gemma. Mészáros, egy kitért magyar zsidó, aki keresztény feleségével Berlinben élt, 1943 őszén látogatás céljából visszatért Budapestre. Egy szegedi egyetemi tanár feljelentette, mert állítása szerint, egy beszélgetés során, amelyet Mészáros a kultuszminisztérium egyik tisztviselőjével folytatott, a berlini helyzetről negativ értékelést nyújtott. Eichmann irodája nyomozásba kezdett és megállapította, hogy Mészáros valójában zsidó, akit eredetileg Reisz Ö-20 dönnek hívtak és 1901-ben tért át a római katolikus vallásra. LaGuardia Gemma Fiorello LaGuardiának, New York város polgármesterének volt a testvére, aki egy Glück Hermann nevű budapesti zsidóhoz ment nőül. Idegen nyelveket tanított Budapesten. A Magyar Szó című lapban megjelent leleplezés után letartóztatták. Mint különleges értékű túszt előbb a mauthauseni különleges táborban internálták, később, Himmler külön kérésére, Ravensbrückben. 21 A Harmadik Birodalom és az elfoglalt területeken élt magyar-zsidó állampolgárok visszahonosítási kérelmeivel párhuzamosan, magyar kormánymegbízottak közbenjártak javaik védelmében vagy megszerzésében. A német-magyar egyezmény értelmében az ezeken a területeken élt magyar zsidók tulajdonát, mint a magyar államáét tekintették. így például 1943 június 29.-én Spányi, a prágai magyar konzulátus képviselője, a Protektorátushoz kirendelt német külügyi képviselő elé magyar zsidók jegyzékét terjesztette, amely magában foglalta azok tételek szerint felsorolt ingó és ingatlan vagyonát is. A német hatalmi szférában élt magyar zsidók tulajdonának kérdését von Thadden vetette fel 1943 április 30.-án írt levelében, amelyet, többek között, a budapesti német követségnek is címzett. A magyar kormány, Jagow 1943 december 17.-i válasza szerint, a még mindig német szférában élt zsidók tulajdona kérdésében a területiség elvéhez ragaszkodott és igényelte azon zsidók tulajdonának visszaszármaztatását, akik 23 Magyarországon éltek vagy már oda visszahonosítási nyertek. A RSHA, amelynek minden vágya az volt, hogy a Harmadik Birodalmat zsidótlanítsa, türelmetlenné vált a hallgatólagos és alkalomszerűen hivatalos halasztásokkal szemben, amelyet a külügyminisztérium engedélyezett a külföldi állampolgárságú zsidók visszahonosításának végső határidejét illetően. 1943 július5.-én a hivatal tájékoztatta von Thaddent, hogy a „végső megoldás,, a visszahonosítások záros határidejének megállapítását követeli meg. A RSHA utasításai értelmében a semleges és tengelyhatalmak zsidó állampolgárainak 1943 július 31.-ig bezárólag lehetett kiutazási vízumot adni. Azokat, akiket a végső határidő eltelte után három nappal még a német szférában találnak, vagyis augusztus 3. után — „úgy tekintendők minden vonatkozásban, mint német állampolgárságú zsidók.,. Von Thaddent felkérték, „tegyen félre minden aggályt annak érdekében, hogy a zsidókérdés végre megoldható legyen.,,24 A RSHA javaslatai ellenére azonban a németek folytatták a halogató taktikát az idegen zsidók visszahonosítási ügyének kezelésében. Ez különösen így volt a Protektorátusban élt magyar zsidók esetében. Bizonyos esetekben a német hatóságok elutasították átadásukat a prágai magyar konzuli tisztviselőknek. 25 1 943 augusztus 12.-én Horst Wagner, az Inland II- osztály vezetője, memorandumot bocsájtott ki, amelyben a semleges, valamint a Németországgal szövetséges államokat arra utasította, hogy zsidó állampolgáraikat egy meghatározott időpontig honosítsák vissza. Hangsúlyozta a memorandum, hogy akiket azon időpontig nem fogadnak vissza, ugyanazon elbánásban fogják részesíteni, mint a német zsidókat, kivéve, ha visszafogadásuknak szállítási vagy egészségi akadálya lenne. Magyarország részére a határidő utolsó napjaként augusztus 26.-át állapították meg.26 A magyarok augusztus 23.-án válaszoltak: hat jegyzéket nyújtottak át olyan magyar zsidók fel-27 sorolásával, akik a németek által elfoglalt területeken éltek. 16 A jegyzékeket NA, 4664 sz. tekercs, K1509/K350960-tartalmazza. 17 RLB 11. sz. okm. 18 L. Thadden levelét (Ini. II A 4579), 1943 június 2.-án Eichmannhoz. NA 4664 sz. tekercs, Sor.sz. K1509/K350960-. 19 L. pld. egy Caecilie von Hencz, szül. Pordis nevű személyre vonatkozó levelezést: NA, 4664 sz. tekercs,Sor.sz.:K1509/ K350354-. 20 U.O. 21 U.O. 22 RLB 12.sz. okm. 23 A német külügyminisztérium és a budapesti német követség levelezésére nézve I. NA 4355 .sz. tekercs. Aktasz. K214290- 295. 24 Nürnberg-tárgyalás NG 2692-E sz. okm. 251943 augusztus 7.-én a berlini magyar követség panaszt nyújtott be a német külügyminisztériumba amiatt, hogy a Protektorátusán levő német hatóságok elmulasztották magyar zsidók kiszolgáltatását a prágai magyar konzulátus tisztviselőinek (RLB 13.sz.okm.). Augusztus 18.-án Thadden értesítette a magyar követséget (Ini. II A 2510), hogy mielőtt bármilyen további lépéseket tenne, részletes tájékoztatást kíván azokról az esetekről, amelyekben a birodalmi helytartó állítólag elutasította a kiutazási vízumok kiszolgáltatását. NA 4664 sz. tekercs, Sor.sz. K1509/K350792-. 26 RLB 14. sz. okm. 27 U.0.15.sz.okm. A jegyzékek NA 46664 sz. tekercs, K1509/ K350960- sorozatsz, alatt találhatók. KtBJflK 0LVJO6INÍAT, HOGY wmmatm timogamuh, TttMUMH AULAIJÁVAL JHVÁ1V0BAMAK lapunkba MAGYAR ZSIDÓ CLUB, MJAmi A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE MIAMI I TAGOZATA 1520 Lenox Avenue, Miami Beach, Florida 33139 TeL: (305) 531-1113 A helyiség nyitva van szerdán és szombaton este 6-12 óra között.
