Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)

1977-04-22 / 11. szám

1977. április 22. NEWYORKI FIGYELŐ 11 DR. JESURUN EL1JAHU (TEL AVIV): SZÁZ ZSIDÓ ÖNKÉNTES VÉDI A HAZAT Az idő 1912 egy szép tavaszi estje. A hely Kfar Tavor, egy kis galileai falu. Az esemény: kettős esküvő. Szurokfáklyák fénye világít­ja meg az udvart. Négy puskacsőre erősített tálit a menyegzői baldachin, míg a vendégek többsége burnuszos, kefijás beduin, köztük néhány tucat hímzett orosz ingbe, lovaglónadrágba öltözött, szálas, szőke zsidó fiú. Mi­kor a második vőlegény is rátaposott az esküvői pohárra, eldördültek a fegyverek, egetverő éljenzés csapott fel és a táncra perdült fiatalság kur­­jantásai felébresztették a tábor-hegyi franciskánus kolostor szerzeteseit. Egy pájeszos, strámlis, kaftános idő­sebb úr, a díszvendég, ijedten szaladt el a tömegből. A ház erkélyéről néz­te tovább az ünnepséget. Egyik sze­me sírt, a másik nevetett. Sírt, mert ebbe a vad világba jött két leánya, a menyasszonyok, Kaile és Cipóra. Ne­vetett, mert a zsidó fiúk úgy mulat­tak a cigányképű arabokkal, mint egykor Sámson a filiszteusokkal Gá­za városában. Uj világ születik a mi Erec Jiszraélunkban-rebegték ajkai. így emlékszik Jiszrael Giladi­­nak, a Hásomér önvédelmi szervezet egyik alapítójának esküvőjéről a kró­nika. Valóban új világ született ott északon, a galileai dombok tövében. A második alija komor ideológusai Erec Jiszraélt a forradalom zsidó frontjának, építését a szocializmus megvalósításának tekintették. De a valóság itthon, az országban, cionista lelkesedést gyújtott az ólék szívében. Népük becsületét akarták elsősorban visszaállítani azzal, hogy meghódítják a munkát, minden nemzeti élmény és kultúra alapját. Legszínesebb csoportjuk a Ha­­somér nevű szervezet volt. A homeli pogromok idején néhány bátor fiatal­ember szembeszállt a gyilkosokkal. Hogy alijáztak, szégyenkezve látták, hogy itthon is idegenek, fizetett arab őrök őrzik a zsidó telepeket vagy vé­delmi díjat fizetnek a szomszédos beduin törzseknek, - hogy aktuális kifejezéssel éljünk - a protection-ért. 1907 őszén tíz új olé találkozott Jic­­chak Ben Zvi, a későbbi államelnök ; \Joto Electric cSuppíy Co. CAMERAS • FILMS ELECTRICAL APPLIANCES WHOLESALE AND RETAIL All electrical appliances for European use - 110-120 Volt Open Sunday - Closed Saturday ORtgoÁ 3 5222 J 'S. FRUCHTE! II ESSEX STREET E. SOLDSTEIN _______N«w Tort. N. Y. 10002 jaffai hónaposszobájában és megala­pították az első ered védőszerveze­tet, melyet a római birodalom elleni szabadságharc hőséről Bar Giora-nak neveztek el. Két évvel később ezt a nevet Hasomér-ral cserélték fel. A Hasomérnak fénykorában sem volt száznál több tagja. Ezeket csak hosszú próbaidő után vették fel, ha fizikai kondíciójuk és emberi kva­litásaik megütötték a mértéket. A so­­mérok meg akarták tanítani a szom­szédokat, akik a rablást virtusnak, a zsidógyűlöletet vallási parancsnak te­kintették, hogy a békés munkával végzett honfoglalást nem lehet bün­tetlenül megzavarni. Tökéletesen megtanultak arabul, ismerték a helyi tájszólásokat, tenulmányozták az a­­rabok szokásait, gondolatvilágukat, hogy tudják, mint kell kivívni meg­becsülésüket. Beduin vagy cserkesz ruházatuk, mely mindig ragyogott a tisztaságtól, ápolt telivér lovaik, fé­nyesre dörzsölt puskáik, félelmet nem ismerő magatartásuk, — egy, legfeljebb három somér őrzött egy egész járást - csodálatot keltett a zsi­dók és a szomszédság körében egya­ránt. így érthető a fent említett eskü­vői jelenet is. A hősiességükről szóló legendák megbabonázták a romanti­kus hajlamú lányok szívét. Nem sok idő múlva a legkétkedőbbek is alkal­maztak somérokat, nemcsak Galileá­­| ban, de a tengerparti sáv falvaiban is. A somérok becsületét fokozta, hogy igyekeztek békésen elrendezni a zsi­dó és arab szomszédok közt felme­rülő ellentéteket. Bár szigorúan zárt csoport vol­tak, nem tértek el a második alija munkásvezetőinek szocializmu­sától és humanista filozófiájától. Mél­tók voltak a nevükhöz. Somérok, fegyveres védelmezők voltak. Távol volt tőlük a militarizmus gondolata is. Álmuk az volt, hogy nehéz szol­gálatuk leteltével majd letelepszenek a szeretett Gaül határán, saját falva­ikban. A hálás utókor múzeumot rendezett be az említett vőlegényről elnevezett Kfar Gileád faluban. Ott, a temetőben sorakoznak sírjaik. Minden sírkő egy-egy sűrűn teleírt lap Erec Jiszraél pionír korszakának történelméből. ZSOLDOS ANDOR: Szürke porszem című új verseskOtete s Migyúr Zsidók Világszövetsége iro­dájában is megrendelhető ! Ára 10 dollár. A kitűnő költő megragadó versgyűjteménye egyetlen könyves­­polctól sem hiányozhatik! Az elmúlt napokban bennünket kö­zelről érdeklő kérdés az amerikai antiszemi­tizmus fejlődésének problémája, amellyel meggyőződésünk szerint, mind fokozot­tabban kell foglalkoznunk és a nagy zsidó szervezetek, valamint az amerikai közvéle­mény figyelmét erre a riasztó jelenségre fel­hívnunk. San Franciscóban megnyílt egy náci könyvesbolt Rudolf Hess-könyvkereskedés név alatt, hogy az olvasók és az üzlet előtt elhaladók emlékezetébe idézze Adolf Hitler egyetlen túlélő kebelbarátját. A náci haláltáboroknak a környéken élő túlélői nem tudták elviselni az üzlet megnyílásával felidézett fájdalmukat és haragjukat és összetörték az üzletet. A tulajdonos, az amerikai nemzeti szocia­lista-fehér munkáspárt 44 éves tagja, je­lentkezett az FBI-nál és panaszt tett pol­gári jogainak megsértése miatt. A náci táborok környékbeli túlélői , köztük az üzletet magában foglaló ház zsidó tulaj­donosa, a horogkereszt láttára, ideggör­csöt, hisztérikus rohamot kaptak. A ház­tulajdonos, akinek az üzlet bérbeadásakor fogalma sem volt a tervről, újságírók előtt felvetette a kérdést, miért illegális a náci­párt Németországban és miért engedélye­zett itt, Amerikában ? Az amerikai közvélemény azonban nem tud, vagy nem akar, — tiszteletreméltó kivételektől eltekintve — tanulni a múlt szörnyűségeiből. Jellemző erre a New York Times szerkesztői postájában nap, mint nap felbukkanó olvasói vélemények egyike vagy másika a közelkeleti béke problémájáról. Legutóbb egy vermonti olvasó kritizálta Haim Landau válaszát James Reston nagy vihart kiváltott vezércikkére: „Hogyan mentsük meg Izraelt akarata ellenére,, dm alatt. Landau indulatosan vágta Reston szemébe: — Tegyenek szívességet nekünk és hagyjanak fel megmentésünkkel. — Erre válaszol az amerikai olvasó, hogy Lan­dau megsértette Amerikát, mert az Egye­sült Államok évente 2 billió dollárral „vér­zik,, Izraelért és ha Izrael nm távolítja el szeméről a vakító kötést és nem fog valódi lépéseket tenni a békéért, akkor az ameri­kai nép boldogan (!) megszabadul az Iz­rael okozta tehertől és hagyja futni Izraelt. Ez az átlag-amerikai olvasó tehát őszintén kirukkolt az amerikai közvéle­mény jelentős részének nézetével, hogy Izrael segítése Amerika részéről luxus és olyan teher, amitől boldogan meg kell sza­badulni. Ez az olvasó és vele számosán mások is nem látják be, hogy Amerikának legalább úgy érdeke az erős, demokratikus Izrael, valójában a Közelkelet egyetlen de­mokratikus bástyája, mint ahogyan anya­gilag Izrael van rászorulva az amerikai se­gítségre. Az amerikai zsidóságnak az eddi­gieknél jóval nagyobb mértékben kell fel­vennie a harcot a rosszindulat és a szűk látókör uralma és ami ezzel egyértelmű, az antiszemitizmus növekedése ellen. ^^^Aká^Amsterdamba^agy^BécsBe^ürichbe vagy Budapestre, cső-"" portutazáson kíván résztvenni, vagy egyénileg utazni, utazási tanáccsal ellátja, utazási tervét összeállítja, autó- és hotelrezerválást előkészít a közismert CARBER UTAZÁSI IRODA Tel.: (212) 457-1000. 60-02 Woodside Ave, Woodside, N.Y. 11377 Forduljon CARBER-hez bizalommal. Magyar közönségnek magyarul állunk rendelkezésre. ÉRTESÍTÉS és MEGHÍVÓ. A Magyar Zsidók Világszövetsége tisztelettel értesíti tagjait, hozzátartozóikat és a szervezet barátait, hogy Fettman József díszel­nökünk a jeruzsálemi Héber Egyetemen a középeurópai zsidók törté­netének tárgykörében katedrát alapított elhunyt felesége és a Világ­­szövetség női osztályának közmegbecsülésben állt vezető tagja, FETTMAN MARGARET emlékére. A katedra ünnepélyes felavatása 1977. június 14. napján lesz a jeruzsálemi Héber Egyetemen, amelyre tagjainkat, családjukat és barátainkat ezennel tisztelettel meghívjuk. A magyar zsidóság szempontjából jelentős társadalmi eseményt szervezetünk több más rendezvénnyel kívánja egybekötni, amely a magyar zsidóság érdekvédelmi tevékenységének lesznek megnyilvá­nulásai. Ezért szervezetünk csoportos utazást tervez, amely 1977. június 8.-án venné kezdetét a Kennedy Airport-ról való indulással és a csoport június 20.-án térne vissza New Yorkba. Az utazás díja, amelyben az újonnan megnyüt, négy-csillagos, telavivi Sinai Hotel­ben való elszállásolás és a luddi repülőtérről a hotelbe, valamint el­utazáskor visszaszállítás költsége is bentfoglaltatik, 866 dollár. Jelentkezést elfogad és további tájékoztatást nyújt levélben vagy telefonon a Világszövetség irodája. Reméljük, hogy tagjaink és barátaink közül számosán fognak élni az egyetemes magyar zsidóság számára oly rendkívüli fontosságú alkalom nyújtotta lehetőséggel. Belpolitikai figyelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom