Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-09-07 / 18. szám
4 NEvVYORKI FIGYELŐ 1977. szeptember 7. KAHAN KÁLMÁN ROVATA Magyar zsidók Amerika »szolgálatában A MIKROKOZMOSZ TITKAINAK FELTÁRÓJA TELLER EDE sajtókonferencia során figyel a feltett kérdésre A hadviselés terén új korszak kezdetét jelző, kontraverzális neutron- vagy tiszta-bomba körül még erősen tajtékoznak a felkavart hullámok. Végleges sorsa még bizonytalan. Nem e viharos disputában való állásfoglalás a szándékunk. Leszögezni kívánjuk csupán, hogy a legkorszerűbbnek tekintett fegyvernem egyik kiagyalója, legfőbb alkotója nem más, mint a már életében legendává magasztosult magyar-zsidó atomfizikus:TELLER EDE. Egy név, amely már régen fogalommá vált. TELLER EDE: A NEUTRON BOMBA A HÁBORÚ MEGELŐZÉSÉT CÉLOZZA A New York Times és számos más, jelentős amerikai napilap idei július 25,-i számában a Carter elnök által sürgetett neutron-bomba gyártási kormánytervet illetően két, legilletékesebb szakember tollából egymással homlokegyenst szembenálló véleményt közöl. A beözönlő katonai egységeket elpusztító, de a körülöttük levő javak szempontjából nem ártalmas, új, defenzív fegyvernem melletti érveket dr. Teller Edward professzor fogalmazta meg. A lényeg az, hogy legfőbb célja a hódító jellegű támadó háború megelőzése. Az ókori rómaiak korában már hirdetett SI VIS PACEM, PARA BELLUM - ha békét kívánsz, készülj a háborúra — jelszó sem hárított el ugyan sok hadjáratot. A megtámadandó erőfölényének tudata azonban fontolóra inthet! Teller Ede tanulmányival kapcsolatosan a New York Times szerkesztője megjegyzi, hogy az illusztris szerző a stanfordi (California) egyetem Hoover Intézetének föfcutatója és döntő szerepe volt a hidrogén bomba kifejlesztésében is. A neutron-fegyver is a „családihoz tartozik. A legtöbb encyclopédia valójában Teller Edét „ a hidrogén-bomba atyja,, - jelzővel illeti. A tizenöt vaskos kötetes American Encyclopedia 1976-os kiadásában a hidrogén bombára vonatkozó kimerítő tanulmányt szintén Teller Edward írja alá. Szükségesnek tartja leszögezni, hogy a H-bomba előállításának módja még mindig hétpecsétes katonai titok. (Már amennyire az eszközeiben egyáltalán nem válogatós, guruló érmeivel sem fukarkodó potenciális hódítóval és egyre tömegesebb 5. menetoszlopával a bárgyú módon ultral&erális és önmaga alatt a fát elfűrészelő, jelenlegi am« xaj rendszer körülményei között általában 'éteznek hozzáférhetetlen hadititkok...k.k.) Leszögezendő -később eklatámabb módon is látni fogjuk -, hogy Teller professzor korszakalkotóan fontos és eredményes nukleáris kutatási végeredményben a békés fejlődés, az emberiség javára szinte korlátlan lehetőségeket nyújthatnak. A H-BOMBA ATYJÁNAK ÉLETÚTJA Ki tulajdonképen ez a hetvenedik születésnapjához közeledő és ennek ellenére még oly teremtően alkotó, évtizedek óta a világhírnév nimbuszával övezett, tudományos géniusz ? Az AMERICAN MEN AND WOMEN OF SCIENCE 1976. évi 13. kiadása 6. kötetében pontosan tiz Teller vezetéknevű tudós szerepel. Egyik sem őse, utóda vagy rokona. Magyarországon nem Teller volt a család neve. Deutsch Miksa és Ilona voltak a szülei. Budapesten jött a világra 1908. január 15.-én, egy dermesztő téli napon. A magyar fővárosban végezte az ifjú Deutsch Ede középiskoláit is. A még el nem csendesedett fehér terror korszakában a család célszerűbbnek látta, ha Ede a műegyetemet külföldön végzi el. így került át Hitler diktátori hatalomra törését, a Reichstag hírhedt felgyujtásának megrendezését, az azt követő kirakatpert, a gyilkos Kristall-éjtszakát. A barna pestis kezdeti borzalmából tehát alapos Ízelítőt kapott. 1935-ben, rövid angliai stáció után -a londoni egyetemen adott elő- kgut az Egyesült Államokba. Előbb, 1934. február 26.-án nőül veszi Harkányi Augusztát. Frigyükből két gyermek származott már itt, a Szabadság-szobor tőszomszédságában: Paul,majd Susan.Mindketten szabad amerikai polgárokként jöttek a világra. Szüleik csak később, 5 év elteltével lettek hivatalosan azok. Közben persze a Teller-gyerekek is családot alapítottak, Teller professzor boldog nagyapa. a karlsruhei műszaki főiskolába (1926-28). A következő tanévben a müncheni műegyetem hallgatója - fizika a főtantárgya - és 1930-ban a leipzigi egyetemen szerzett filozófiai doktorátust. Németországban előadó tanárként éli Az újvilágban nem kellett könyökkel utat törnie magának :meghívásra jött. Tudományos hírneve jóval megelőzte. Már doktori tézise is általános feltűnést keltett szakkörökben: a hidrogén molekuláris ionjai elméletével foglalkozott eredeti módon OTTHON-KÖR T East 83rd Street Tel 98S'6200 New York, N. Y. 10028 650-1784 Rovatvezető: POGÁNY RÓZSI alelnök Az Otthon Kör augusztus 14.-én, vasárnap tartotta idény-megnyitó cocktail party-ját. A nagy nyári kánikula ellenére is, a termek megteltek a newyorki magyarság szine-javával, akik nagy élvezettel fogyasztották a lukullusi lakomának beillő büffét és a jó italok számtalan variációját a bárnál. A korai megnyitó összejövetel oka és célja, a mi Papp Idánk visszatérése a konyha átvételére. Ida, aki közismerten New York legkitűnőbb magyar szakácsnője, már éveken át vezette a mi kis éttermünket. Férje és szeretett munkatársa hirtelen elhúnyta úgy megviselte lelkileg, hogy úgy érezte, képtelen tovább folytatni azt a munkát, amit ketten együtt, mint egy tökéletes „team,, - híressé tettek, olyannyira, hogy az Otthon Kör többek között arról is nevezetessé vált, hogy New Yorkban ott van a legzamatosabb magyar koszt. A mi Idukánk azonban -mint annyian mások is - rájött, hogy ez a kis „szeretet clubja,, a maga ritka melegségével neki is hovatartozást nyújt, ahol mindenki megbecsülésében van része, szereti és értékeli. Ez vált nyilvánvalóvá az első vacsoránál, amit Ida oly szivvel-lélekkel főzött, emlékezve még a tagok kedvenc ételeire is, amit azok nosztalgiás érzéssel fogyasztottak, mint a Mama főztjét, ami Ida szakácsművészetének titka: jót adni és az embereket elégedettnek, boldognak látni. Két napos, alacsony kalóriájú elődiéta után ültem le Ida első nagy lakomájához. Ida melegen érdeklődött, izlett-e, adhat-e még ? Válaszom az volt, hogy legfeljebb még egy gyomrot, mert az enyém roskadásig tele lett... Hazatérve táskámban ezüstpapirba csomagolt Rákóczi-túróst találtam. Eszembe jutott a nagyszülői ház, ahonnan így, „szeretetcsomag-„gal tértünk haza. Szeretett, megboldogult anyósomra emlékeztetett, aki így szokta ragaszkodását kimutatni. Mintha ő küldte volna ezt a szeretetősomagot is az égből... Ugyanúgy, mintha ő vezérelt volna az igazi OTTHON-t reprezentáló clubba is, ahol a mindennapi élet fárasztó, munkás napjai után kikapcsolódik az ember, meleg, baráti atmoszférában, ahol megbeszéljük egymás örömeit, gondjait. Ezért javaslom honfitársaimnak, barátaimnak: Ha az élet fáradalmai után meleg fészekbe vágytok, az Otthon Kör nyitva áll előttetek, Rády Lucy és Pista verhetetlen vendégszerető házaspár vezetésével, akik költséget, fáradságot nem kímélve valósítják meg a„Jobb, mint otthon,, jelszavát. Tárt ajtókkal és karokkal várunk mindenkit egyre növekvő családunkba, ahol még az a felemelő érzés is elfog, hogy a teljes bevétel, a haszon jótékony célra forduljon, a kevésbbé szerencsés öregek, betegek, rászorultak részére. Legközelebbi társas rendezvényünk bevételét az ŐRT javára fordítjuk. Díszvendégünk MA UTNER JOHN lesz. A LEGNAGYOBB ÉLŐ ATOMFIZIKUS AMERIKÁBAN Először a George Washington University keretében a fizika tanára 1935-41 között, majd a következő tanévben a Columbia-egyetem professzora. Közben szakadatlanul nagyfontosságú kutató munkát végez a mikrokozmosz láthatatlan világában. Kísérletezik egymagában és más tudósokkal karöltve is. Beválasztják az AEC (Atom Energy Committee) tanácsadó testületébe. Azóta dolgozott tüzetesen a hidrogén fegyvernem előállításán. Nukleáris fizikai előképzettséget egyébként már a kopenhágai, híres Niels Bohr intézetben szerezte, Rockefellerfellow-ként, röviddel főiskolai tanulmányai befejezése után. Maga a világhírű, 1922. évi fizikai Nobel-díjas Bohr professzor zsidó felesége és gyermekei miatt kényszerült Dániát Amerikával felcserélni. Itt is gyakran együttműködött a Mester korábbi tanítványával, dr. Teherrel. A félzsidósága miatt olasz hazájából elmenekülni kényszerült, 1938. évi fizikai Nobel-díjas, Enrico Fermi —a 100. elem, a Fermium felfedezője — tudományos téren szintén együttműködött Teller professzorral a híres ,,Manhattan-terv„ keretében. Ennek főmunkatársai közzé tartozott még Szilárd Leó és Wigner Jenő professzor. A sátáni tengelyhatalmak egyre tökéletesebb fegyverekkel a világot lehengerelni törekvő terveinek még fejlettebb tudományos haditechnikával készültek sikeresen gátat vetni. A második világháború tejében Teller professzor felbecsülhetetlen segítséget nyújtott Robert J. Oppenheimei proíe« ?o részére, - az AEC ekkori elnöke volt, — a híres los-aiamosi (New Mexico) luóoma nyos kísérleti laboratórium megszervezésében. Itt fejezték be az atombomba előállítását, amelyet 1945. július 16.-án egy közeli repülőbázison kísérleteztek ki. Alig három héttel később, augusztus6.-án Hirosima, majd 3 nap múlva Nagasaki japán nagyvárosra dobták le. Ezzel fejeződött be a második világháború. Teller Ede 1951-ben E. Lawrence tudóssal karöltve a caiiforniai Livermore városkában felállította az AEC újabb kutatóintézetét. A hivatalosan a University of California égisze alatt működő tudományos laboratórium tevékenységét a legszigorúbb államvédelmi titoktartás fedi. (Folytatás a 8. oldalon) KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY SIRDET4HNKET TÁMOGASSÁK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA
