Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-09-07 / 18. szám
1977. szeptember 7. NEWYORKI FIGYELŐ ■* nem I»n: SALZBURGI ÜNNEPI JÁTÉKOK DR. GONDA LÁSZLÓ (NATANJA) : A VÉDEKEZŐ CIONIZMUS MAGYARORSZÁGON A világ talán legköltségesebb ünnepi játékai legdrágább előadásainak aránytalanul magasárú jegyei maradék nélkül elkeltek. Hónapokkal előbb már három-négyszeres árakat fizettek a feketepiacon. Mi a titka ennek a vonzerőnek, amikor egész Európában ünnepi játékokat hirdetnek, Középeurópában alig van vár, vagy régi aréna, ahol nem rendeznének szabadtéri előadásokat ? Messze földön ismerik a hollandi fesztiválokat, a turisták már úgy osztják be európai szabadságukat, hogy jelen lehessenek a veronai aréna szabadtéri operaelőadásánál. A salzburgi ünnepi játékok nem hasonlíthatók össze a többi európai művészeti fesztivállal. Nem a város természeti szépségei, a környező hófedte alpesek, de nem is a centrális földrajzi fekvés az, amely Salzburg különös varázsát adja. Azt az egyedülálló különös kultúrát, amelyet valaha a dunai monarchia adott a világnak, Salzburg tartja ébren. Bárhol a világon él a zene és művészet iránt érdeklődő közönség, a salzburgi ünnepi játékokra felfigyel. Talán sehol a világon azt a művészi produkciót, amit az idei SALOME premierje adott, nem találjuk meg. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy nincs az az operaház a világon, amely ezt a tökéletes színpadi, drámai és zenei egységet nyújtja, mint ez az előadás. Salzburgban kell lenni, hogy az ünnepi játékok ezen különös atmoszféráját érezze az ember. A legkülönbözőbb társadalmi rétegek, a világ minden részéből, blue jeans-től szmokingig és a nagyestélyi ruhá-kig úgyszólván a világ minden nyelvén csak művészetről és zenéről beszélnek. Az évek hosszú sora óta a salzburgi ünnepi játékok műsorán Richard Strauss operái mindig szerepeltek. Salomet azonban az idén először játszották. Herbert von Karajan rendezte, vezényelte és érte el az operaelőadásnak olyan fokát, ezzel a bemutatóval, amely eddig elképzelhetetlen volt. Az óriási színpadot teljesen kitöltő képen Herodes palotájának bejáratánál folyó ünnepség forró, déli hangulata észrevétlenül folytatódik a zord, kietlen sziklákig, ahonnan Salome a színpad közepén elhelyezett, Jochanant fogvatartó ciszternára tekint. A wieni filharmonikusok zenekara, a hangilag és alakitásilag is tökéletesen összeválogatott énekesek együttese feledhetetlen élményt nyújtott.- x -A Felsenreitschule csodás udvara kitűnő keretet ad a barokk díszleteknek, ahol Stefano Landi IL SANT* ALESSIO c. operáját mutatják be. Az opera díszletei a színpadon maradnak az itt megtartott kamarazeneestéken is. Nagy sikert aratott ebben a keretben például a velencei kamarazeneegyüttes ISOLISTI VENETI - estje barokk muzsikájával. A műsor utolsó száma Haydn Búcsúszipif óniája volt. Teljesen sötét a szipad és a nézőtér, a zenészek kottatartóin gyertya ég és szólamuk befejeztével egyenkint oltják el gyertyáikat és a színfalak mögé távoznak...-x -A dóm előtti téren a tradicionális JEDERMANN, ezévben utoljára Curd Jürgens-szel a címszerepben ma is egyik fő attrakciója a salzburgi ünnepi játékoknak. Aki jónéhányszor látta ezt a müvet, még annak is mindig újat mond. Örökké aktuális marad. A jövő évben új rendezésben és új szereposztásban kerül színre.-x -Salzburghoz tartozik az ún. Strassentheater gondolata is. A Bajazzokhoz hasonló komédiás szekéren érkeznek a népszínmű legkitűnőbb osztrák alakítói. Minden nap más téren, ebben a klasszikus természetes kulisszában belépődíjmentesen játszszák darabjaikat. Igazi ápolása a kultúrának. Persze már órákkal előbb százával foglalják el a nézők „ülőhelyeiket,, a puszta földön.-x -A Salzburg melletti Hellbrunn kastély vizijátéka még mindig óriási népszerűségnek örvend. Egyébként itt nyitották meg a világ legnagyobb vendégkönyvét, két-háromméteres könyv, ahová elsőnek a köztársasági elnök írta be nevét.-x -Gondol-e a Salzburgban hömpölygő turistatömeg, az operaelőadások és hangversenyek elegáns közönsége, a kávéházi terraszokon ülő bábeli nyelvzavarban szórakozó közönség arra, hogy pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1917-ben, amikor még dúlt az első világháború, a salzburgi játékokat életrehivó bizottság, Max Reinhardt, Hugo von Hoffmanstahl, Franz Schalk és Richard Strauss azzal a gondolattal alapították ezeket a játékokat, hogy ha véget ér a háború (az első világháború), itt Salzburgban a művészet jegyében találkozzanak a világ békeszerető népei! A történelmi és a trianoni Magyarország keresztény társadalma kétszínű politikát folytatott a magyar zsidósággal szemben — szinte a második világháború idejéig. A magyar kormányzat megkövetelte a zsidóktól a 19. századtól kezdve, hogy magyaroknak nyilvánítsák magukat és ily módon biztosítsák milliós létszámukkal a magyarság többségét (51 %-ra) az országban. Ezzel szemben a kormányzat és a társadalom antiszemita politikát folytatott a amgyarországi zsidókkal szemben. A zsidók viszont az antiszemitizmustól való félelmükben fokozták magyarosodásukat, mintegy védekezésből. A trianoni béke (1920) után a helyzet megváltozott. Magyarország elvesztve nemzetiségi területeit nemzeti ország lett. Ezzel megszűnt a zsidók demográfiai kiegyenlítő szerepe. A kormányra került jobboldali rendszer nemzeti politkája azonban folytatta a zsidóellenes irányzatot, s megkövetelte a zsidóktól a hűséget és a hazafiságot, a cionizmust pedig gyanakodva és többször ellenséges szemmel nézte. E jobboldali politika azonban cionistaellenes állásfoglalásával ellentétbe került a világpolitikai, akkori helyzettel és saját politikai érdekével. A Népszövetség sanremoi értekezlete (1920) Angliát bízta meg Palesztina kormányzatával és rábízta a cionista programm megvaüsítását. A cionizmus így a világpolitika nyelvén angl ügy is lett. Ugyanez időben a magyar revíziós politika is Angliától várta revíziós reményeinek megvalósítását.E két tényező: a) a magyar kormány zsidóellenes politikája, b) a népszövetségi cionista politika formálta ki a magyar zsidók cionista állásfoglalását: egyrészt kifejezésre merték már juttatni cionista érzelmeiket, de mindig magyar hazafiságuk hangsúlyozásával. E korszak kiváló zsidó férfiainak véleményeit hozzuk állításunk bizonyítására: Dr. Strausz Adolf professzor a következő nyüatkozatot tette 1922-ben: „...Cionért való olthatatlan buzdulás semmiképen nem áll ellentétben a magyar nemzet iránt érzett soha meg szűnő szeretettel, gyermeki hálával és szeretettel...odaadással szolgálom Palesztina ügyét...... Dr. Vázsonyi Vilmos v. miniszter ezt írta 1925-ben: „Mindenki ismeri magyarságomat, hazafiságomat, de emellett mindig hangsúlyoztam zsidó voltomat is. És így amikor Palesztinában most a Biblia gyönyörű eszméit látom megvalósulni, az ősi nyelv megújhodását, a héber nyelv új éietre való fakadását és a régi zsidó élet folytatódását látom, ez érzékenyen megrezegte ti lelkem húrjait.,, Dr. Alexander Bemát professzor, 1926-ban így írt a cionizmusról: ....azzal a munkával, amit a zsidó nép Palesztinában végez, a legnagyobb mértékben rokonszenvezek. Gyenge ez a szó! Csak szeretettel és rajongással tudok rágondolni. Világtörténeti fontossága van annak, amit csinálni fog tudni a zsidó nép Palesztinában...A héber nyelv csodálatos feltámadására pedig már ma sem tudok meghatottság nélkül gondolni. Ezt tökéletesen össze tudom egyeztetni magyarságommal,,, El sem tudom képzelni, hogy valaki támadhatja a cionizmust...,, Dr. Balthazár Dezső, a kiváló debreceni református püspök 1927-ben élesen szembeszállt a magyar nemzeti társadalom kétszínű zsidópolitikájával. Ő a cionista mozgalomban és a zsidó Palesztina építésében oly művet lát, melyről „a keresztény társadalomnak a maga érdekében kell gondoskodnia,,... a cionizmusban a népek„világkérdést,, látnak és ezt „a humanizmus szempontjából kezelik,*...,Azt mondják, hogy ha valaki cionista, úgy ellentétbe kerül hazafiságával. Tiltakozom ez ellen, mint ahogy mi magyarok is kegyelettel őrizzük az ázsiai őshaza emlékét, úgy él a zsidóság lelkében Cion. Különös, hogy a cionizmus és a hazafiság helytelen szembeállítását azok élezik ki legjobban, akik a turánizmust állandóan napirenden tartják. Palesztina felépítése a zsidókérdésnek mindenek előtt valóságos és felette sikerrel bíztató megoldása...,, Ötven évvel ezelőtt írt gondolatokat és véleményeket a cionizmus kérdésében, idéztünk, annak bizonyítására, hogy a magyar zsidóság - nehéz körülmények közt, lelki melegséggel nézte a cionista eszme életútját és Erec Jiszraél fejlődését. Akkor a jobboldali reakció bélyegezte meg a cionizmust, napjainkban a sokszínű, nemzetközi reakció tette azt, de semmiféle reakciós mesterkedés nem bénította meg a cionista művet, a nagy magyar zsidó Herzl álmát: Izrael állama virul és fejlődik és jövője: az örök élet. A Magyar Zsidók Világsxdurtsóg« kulturális kiadványai Megrendelhetők a Világszövetség Irodájában: 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016. Tel: 683-5377 ■\ magyarországi zsinagógák albuma, magyar, angol és héber nyelven. 467 képpel----------------$10.00 Elfhmsnn and The Destruction of Hungarian Jewry---------- 3.00 Ei<$mann és a magyar zsidóság pusztulása ------------------- 3.00 Magyar-zsidó tanulmányok, angol nyelven. kötetenként (I. és II.) ----------------------------------------- 10.00 The Eichmann Case: A Source Book, as Eichmann-ägy angol nyehrfi bibliográfiája —--------- $.00 Azóta átéltük a második világháborút és az ezzel kapcsolatos szörnyű eseményeket, talán csoda, hogy egyáltalán életben maradtunk és ma rész tvehetünk a salzburgi premiereken. Elkövetkezik-e valaha még a salzburgi ünnepi játékok alapítóinak gon dolata ?... ** Akár Amsterdamba vagy Bécsbe, Zürichbe vagy Budapestre, csoportutazáson kíván résztvenni, vagy egyénileg utazni, utazási tanáccsal ellátja, utazási tervét összeállítja, autó- és hotelrezerválást előkészít a közismert CARBER UTAZÁSI IRODA Tel.: (212) 457-1000. 60-02 Woodside Ave, Woodside, N.Y. 11377 orduljon CARBER-hez bizalommal. Magyar közönségnek magyarul lünk rendelkezésre.