Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)

1977-09-07 / 18. szám

1977. szeptember 7. NEWYORKI FIGYELŐ ■* nem I»n: SALZBURGI ÜNNEPI JÁTÉKOK DR. GONDA LÁSZLÓ (NATANJA) : A VÉDEKEZŐ CIONIZMUS MAGYARORSZÁGON A világ talán legköltségesebb ünnepi játékai legdrágább előadásainak aránytala­nul magasárú jegyei maradék nélkül elkel­tek. Hónapokkal előbb már három-négy­szeres árakat fizettek a feketepiacon. Mi a titka ennek a vonzerőnek, amikor egész Európában ünnepi játékokat hirdetnek, Középeurópában alig van vár, vagy régi aréna, ahol nem rendeznének szabadtéri előadásokat ? Messze földön ismerik a hollandi fesztiválokat, a turisták már úgy osztják be európai szabadságukat, hogy jelen lehessenek a veronai aréna szabad­téri operaelőadásánál. A salzburgi ünnepi játékok nem ha­sonlíthatók össze a többi európai művésze­ti fesztivállal. Nem a város természeti szépségei, a környező hófedte alpesek, de nem is a centrális földrajzi fekvés az, amely Salzburg különös varázsát adja. Azt az egyedülálló különös kultúrát, amelyet valaha a dunai monarchia adott a világnak, Salzburg tartja ébren. Bárhol a világon él a zene és művé­szet iránt érdeklődő közönség, a salzburgi ünnepi játékokra felfigyel. Talán sehol a világon azt a művészi produkciót, amit az idei SALOME premierje adott, nem talál­juk meg. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy nincs az az operaház a világon, amely ezt a tökéletes színpadi, drámai és zenei egységet nyújtja, mint ez az előadás. Salzburgban kell lenni, hogy az ünne­pi játékok ezen különös atmoszféráját érezze az ember. A legkülönbözőbb társa­dalmi rétegek, a világ minden részéből, blue jeans-től szmokingig és a nagyestélyi ruhá-­­kig úgyszólván a világ minden nyelvén csak művészetről és zenéről beszélnek. Az évek hosszú sora óta a salzburgi ünnepi játékok műsorán Richard Strauss operái mindig szerepeltek. Salomet azonban az idén elő­ször játszották. Herbert von Karajan ren­dezte, vezényelte és érte el az operaelőadás­nak olyan fokát, ezzel a bemutatóval, amely eddig elképzelhetetlen volt. Az óri­ási színpadot teljesen kitöltő képen Hero­­des palotájának bejáratánál folyó ünnepség forró, déli hangulata észrevétlenül folyta­tódik a zord, kietlen sziklákig, ahonnan Sa­lome a színpad közepén elhelyezett, Jocha­­nant fogvatartó ciszternára tekint. A wieni filharmonikusok zenekara, a hangilag és alakitásilag is tökéletesen összeválogatott énekesek együttese feledhetetlen élményt nyújtott.- x -A Felsenreitschule csodás udvara ki­tűnő keretet ad a barokk díszleteknek, ahol Stefano Landi IL SANT* ALESSIO c. ope­ráját mutatják be. Az opera díszletei a szín­padon maradnak az itt megtartott kamara­zeneestéken is. Nagy sikert aratott ebben a keretben például a velencei kamarazene­együttes ISOLISTI VENETI - estje barokk muzsikájával. A műsor utolsó száma Haydn Búcsúszipif óniája volt. Teljesen sötét a szi­­pad és a nézőtér, a zenészek kottatartóin gyertya ég és szólamuk befejeztével egyen­­kint oltják el gyertyáikat és a színfalak mögé távoznak...-x -A dóm előtti téren a tradicionális JEDERMANN, ezévben utoljára Curd Jür­­gens-szel a címszerepben ma is egyik fő attrakciója a salzburgi ünnepi játékoknak. Aki jónéhányszor látta ezt a müvet, még annak is mindig újat mond. Örökké aktu­ális marad. A jövő évben új rendezésben és új szereposztásban kerül színre.-x -Salzburghoz tartozik az ún. Strassen­­theater gondolata is. A Bajazzokhoz hason­ló komédiás szekéren érkeznek a népszín­mű legkitűnőbb osztrák alakítói. Minden nap más téren, ebben a klasszikus termé­szetes kulisszában belépődíjmentesen játsz­­szák darabjaikat. Igazi ápolása a kultúrá­nak. Persze már órákkal előbb százával fog­lalják el a nézők „ülőhelyeiket,, a puszta földön.-x -A Salzburg melletti Hellbrunn kas­tély vizijátéka még mindig óriási népszerű­ségnek örvend. Egyébként itt nyitották meg a világ legnagyobb vendégkönyvét, két-háromméteres könyv, ahová elsőnek a köztársasági elnök írta be nevét.-x -Gondol-e a Salzburgban hömpölygő turistatömeg, az operaelőadások és hang­versenyek elegáns közönsége, a kávéházi terraszokon ülő bábeli nyelvzavarban szó­rakozó közönség arra, hogy pontosan hat­van évvel ezelőtt, 1917-ben, amikor még dúlt az első világháború, a salzburgi játéko­kat életrehivó bizottság, Max Reinhardt, Hugo von Hoffmanstahl, Franz Schalk és Richard Strauss azzal a gondolattal alapí­tották ezeket a játékokat, hogy ha véget ér a háború (az első világháború), itt Salz­burgban a művészet jegyében találkozzanak a világ békeszerető népei! A történelmi és a trianoni Magyar­­ország keresztény társadalma kétszínű po­litikát folytatott a magyar zsidósággal szemben — szinte a második világháború idejéig. A magyar kormányzat megköve­telte a zsidóktól a 19. századtól kezdve, hogy magyaroknak nyilvánítsák magukat és ily módon biztosítsák milliós létszámuk­kal a magyarság többségét (51 %-ra) az országban. Ezzel szemben a kormányzat és a társadalom antiszemita politikát folyta­tott a amgyarországi zsidókkal szemben. A zsidók viszont az antiszemitizmustól való félelmükben fokozták magyarosodá­sukat, mintegy védekezésből. A trianoni béke (1920) után a hely­zet megváltozott. Magyarország elvesztve nemzetiségi területeit nemzeti ország lett. Ezzel megszűnt a zsidók demográfiai ki­egyenlítő szerepe. A kormányra került jobboldali rendszer nemzeti politkája azon­ban folytatta a zsidóellenes irányzatot, s megkövetelte a zsidóktól a hűséget és a hazafiságot, a cionizmust pedig gyanakodva és többször ellenséges szemmel nézte. E jobboldali politika azonban cionis­taellenes állásfoglalásával ellentétbe került a világpolitikai, akkori helyzettel és saját politikai érdekével. A Népszövetség san­­remoi értekezlete (1920) Angliát bízta meg Palesztina kormányzatával és rábízta a cio­nista programm megvaüsítását. A cioniz­mus így a világpolitika nyelvén angl ügy is lett. Ugyanez időben a magyar revíziós po­litika is Angliától várta revíziós reményei­nek megvalósítását.E két tényező: a) a ma­gyar kormány zsidóellenes politikája, b) a népszövetségi cionista politika formálta ki a magyar zsidók cionista állásfoglalását: egyrészt kifejezésre merték már juttatni cionista érzelmeiket, de mindig magyar hazafiságuk hangsúlyozásával. E korszak kiváló zsidó férfiainak véleményeit hozzuk állításunk bizonyítására: Dr. Strausz Adolf professzor a követ­kező nyüatkozatot tette 1922-ben: „...Cionért való olthatatlan buzdulás semmiképen nem áll ellentétben a magyar nemzet iránt érzett soha meg szűnő szere­tettel, gyermeki hálával és szeretettel...oda­adással szolgálom Palesztina ügyét...... Dr. Vázsonyi Vilmos v. miniszter ezt írta 1925-ben: „Mindenki ismeri magyar­ságomat, hazafiságomat, de emellett min­dig hangsúlyoztam zsidó voltomat is. És így amikor Palesztinában most a Biblia gyönyörű eszméit látom megvalósulni, az ősi nyelv megújhodását, a héber nyelv új éietre való fakadását és a régi zsidó élet folytatódását látom, ez érzékenyen meg­rezegte ti lelkem húrjait.,, Dr. Alexander Bemát professzor, 1926-ban így írt a cionizmusról: ....azzal a munkával, amit a zsidó nép Palesztinában végez, a legnagyobb mér­tékben rokonszenvezek. Gyenge ez a szó! Csak szeretettel és rajongással tudok rágon­dolni. Világtörténeti fontossága van annak, amit csinálni fog tudni a zsidó nép Palesz­tinában...A héber nyelv csodálatos feltáma­dására pedig már ma sem tudok meghatott­ság nélkül gondolni. Ezt tökéletesen össze tudom egyeztetni magyarságommal,,, El sem tudom képzelni, hogy valaki támadhat­ja a cionizmust...,, Dr. Balthazár Dezső, a kiváló deb­receni református püspök 1927-ben élesen szembeszállt a magyar nemzeti társadalom kétszínű zsidópolitikájával. Ő a cionista mozgalomban és a zsidó Palesztina építé­sében oly művet lát, melyről „a keresztény társadalomnak a maga érdekében kell gon­doskodnia,,... a cionizmusban a népek„vi­­lágkérdést,, látnak és ezt „a humanizmus szempontjából kezelik,*...,Azt mondják, hogy ha valaki cionista, úgy ellentétbe ke­rül hazafiságával. Tiltakozom ez ellen, mint ahogy mi magyarok is kegyelettel őrizzük az ázsiai őshaza emlékét, úgy él a zsidóság lelkében Cion. Különös, hogy a cionizmus és a hazafiság helytelen szembeállítását azok élezik ki legjobban, akik a turániz­­must állandóan napirenden tartják. Palesz­tina felépítése a zsidókérdésnek mindenek előtt valóságos és felette sikerrel bíztató megoldása...,, Ötven évvel ezelőtt írt gondolatokat és véleményeket a cionizmus kérdésében, idéztünk, annak bizonyítására, hogy a ma­gyar zsidóság - nehéz körülmények közt, lelki melegséggel nézte a cionista eszme életútját és Erec Jiszraél fejlődését. Akkor a jobboldali reakció bélyegezte meg a cion­izmust, napjainkban a sokszínű, nemzetkö­zi reakció tette azt, de semmiféle reakciós mesterkedés nem bénította meg a cionista művet, a nagy magyar zsidó Herzl álmát: Izrael állama virul és fejlődik és jövője: az örök élet. A Magyar Zsidók Világsxdurtsóg« kulturális kiadványai Megrendelhetők a Világszövetség Irodájában: 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016. Tel: 683-5377 ■\ magyarországi zsinagógák albuma, magyar, angol és héber nyelven. 467 képpel----------------$10.00 Elfhmsnn and The Destruction of Hungarian Jewry---------- 3.00 Ei<$mann és a magyar zsidóság pusztulása ------------------- 3.00 Magyar-zsidó tanulmányok, angol nyelven. kötetenként (I. és II.) ----------------------------------------- 10.00 The Eichmann Case: A Source Book, as Eichmann-ägy angol nyehrfi bibliográfiája —--------- $.00 Azóta átéltük a második világháborút és az ezzel kapcsolatos szörnyű eseménye­ket, talán csoda, hogy egyáltalán életben maradtunk és ma rész tvehetünk a salzburgi premiereken. Elkövetkezik-e valaha még a salzburgi ünnepi játékok alapítóinak gon dolata ?... ** Akár Amsterdamba vagy Bécsbe, Zürichbe vagy Budapestre, cso­portutazáson kíván résztvenni, vagy egyénileg utazni, utazási tanáccsal ellátja, utazási tervét összeállítja, autó- és hotelrezerválást előkészít a közismert CARBER UTAZÁSI IRODA Tel.: (212) 457-1000. 60-02 Woodside Ave, Woodside, N.Y. 11377 orduljon CARBER-hez bizalommal. Magyar közönségnek magyarul lünk rendelkezésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom