Newyorki Figyelő, 1977 (2. évfolyam, 6-22. szám)
1977-08-15 / 17. szám
1977. augusztus 15. NEWYORKI FIGYELŐ II Csak a dátum más, a dal régi, Népünket árnyékként kíséri írta az antiszemitizmusról Schnäbel László, a Bor-ban halálra kínzott cionista költő. Csak a nevek újak, az egymást váltó nemzedékek, az eszközök és a metódusok. Az egyéni és népi ösztönök mit sem változtak. És ugyanezt elmondhatjuk az arab-zsidó viszályról is. A hazájába megtérő zsidóság és reneszánsz mozgalma már a kezdetben ellenállást váltott ki az arabokból. Ez persze akkor, 80 évvel ezelőtt nem volt ilyen hatásos, mint ma, s az érdekelteken kívül senki sem vett róla tudomást. A nagyvilág csak Kari May kalandregényeiből ismerte az arabokat és ki törődött azzal, ha a török hatóságok időnként felakasztottak néhány, zsidók meggyilkolásával vádolt beduint? Az ún. „régijisuv,, számban csekély, erőtlen öregei, a szentföldi zsidó folytonosság alázatos őrzői megelégedtek azzal, ha élni hagyták, ha imádkozni engedték őket a szent helyeken. Megélhetésük külföldről jött, nem voltak vetélytársai a gazdanépnek és a pár ezer ki dolgozott közöttük, szegényebb volt, mint mohamedán szomszédai. Idők folyamán a kormányzat barátságosabb lett hozzájuk, mert egyre inkább rá volt utalva a nagyhatalmak és európai zsidó bankárok támogatására. De a tényleges szomszédok, kik mit sem tudtak a világpolitikáról, továbbra is gyenge, gyáva, védtelen kisebbséget láttak a zsidókban, kiket a Korán is örök gyalázatra ítélt. Megszokták; hogy rajtuk töltsék ki haragjukat, ha családi bajaik voltak, vagy ha összeütközésbe kerültek a hatóságokkal. Jól esett tudniok, hogy van, aki náluk is kevesebbet ér. Az 1881-ben megindult alijahullámok megdöbbentették az erec-jiszraéli arabokat. Nem a bevándorlók száma, hanem a jelleme. Ezek nem kegyelemkenyéren élő öregek voltak, kik elszaladtak, ha öklét rázta feléjük egy szemtelen suhanc. Parasztok voltak ezek, öntudatos munkások, jól megülték a lovat és visszaverték, ha kellett fegyverrel is, támadóikat. Az arabok megdöbbenésének mély pszichológiai okai voltak. Nemcsak nemzeti büszkeségükön esett csorba, de megrendült az iszlám által beléjük idegződött felsőbbrendűségi tudatuk, amelyet addig elsősorban a védtelen zsidókkal éreztettek. Palesztinái, hangsúlyozzuk,— Palesztinái arab nacionalizmus nem létezett. Törökország amúgy sem tűrt el semmilyen politikai szervezkedést. Ez csak a mandátum-időkben csírázott ki és az angol adminisztráció jóvoltából fejlődött naggyá. A primitiv tömeg még sokáig nem eszmélt, hogy kitörjön a családi és törzsi hovatartozás kereteiből. Néhány tucat intellektuel, főleg a missziók neveltjei, Nagy Szíriáról álmodott, mely része lenne egy török államszövetségnek. Ez a vékony intellektuális réteg kezdettől fogva ellene volt a cionizmusnak, mert jól látta, hogy mivé fog fejlődni a század elején még nagyon szerény méretű kolonizáció. Pedig a cionizmus nem volt arab-ellenes. Az igazság.az, hogy nem is nagyon foglalkoztatta az arab kérdés. A törökök voltak az ország urai és velük akart valahogy kiegyezni És senki sem hibáztathatja Herzlt azért, hogy nem látta előre, miié fog vezetni a halála után tíz évvel kitört világháború. Utópisztikus regényében, az ,,Altneuland,,-ban az arabokról mint a leendő zsidó állam egyenjogú polgárairól ír. Valahogy úgy képzeli el, hogy azok mohamedán vallású izraeliek lesznek, mint az európai zsidók, akik Mózes-hitű magyaroknak vagy németeknek számítottak. Az országban élő zsidók, már mint az a tevékenység lázában égő új tipus, melyről az előbb szóltunk, lenézte arab szomszédait, mint ahogy lenézte saját testvéreit, a maradi és tehetetlen „régi jisuv„-ot. Lenézte az arabokat, sajnálta őket és megpróbált javítani helyzetükön. Csak nagyon kevesen látták előre, mivé fog fejlődni az arab-zsidó viszály. A Cionista Világszervezet 1914- ben tárgyalásokba kezdett az erecjiszraéli arab vezetőkkel és megpróbálta közös nevezőre hozni a két tábor érdekeit. Azok makacsul kitartottak elveik mellett; A cionizmust ellenségüknek tekintik. Az országban élő zsidókkal hajlandók békében élni, ha megszűnik az alija és a földvásárlás. Még a békebarát és minimalista Ruppin is belátta, hogy kár min£Jj könyvek Elvesztett arcok Vészi Endre mai irodalmunk egyik legsokoldalúbb tehetsége. Mint költő indult, és versei ma is kiemelkednek körtészetünk terméséből, mint drámaíró is több komoly sikert könyvelhet el és számos rádióhangjátéka szerzett igaz élményt a hallgatóknak. Igazi műfaja azonban a prózaírás és abban is a novellaírás. Pedig a prózaírásban éppen egy-egy elbeszélés megformálása, megszerkesztése a legnehezebb, hiszen, amit egy regényíró esetleg 2—300 oldalon keresztül akar bizonyítani és elhitetni az olvasóval, azt az elbeszélés műfajában 10—20, sőt sokszor kevesebb oldalon ál kell az írónak elhihetővé tenni. Ezért kevés az igazán jó novella, és ezért hatnak az élmény erejével Vészi Endre elbeszélései. A 30 év sorozatban (Magvető és Szépirodalmi közös kiadása) a most megjelent új Vészi-kötet Angi Vera címmel az író kiemelkedő elbeszéléseiből ad válogatást és ezek közül is drámai erejével, igaz emberséggel megírt elbeszélését, az Elvesztett arcok címűt emeljük ki. Az elbeszélés a második világháború utolsó heteiben játszódik le és hőse egy fiatal, alig 18 esztendős fiú. az. apjával, a szappanfőző mesteirel együtt kerül a nyugati határszéli városkában levő táborba. Együtt éheznek, együtt robotolnak és együtt szenvedik az ütlegeket. A fiúnak alkalma lenne a szökésre egy jószívű, emberséges cselédlány segítségével. Ketten el is indulnak a szabad élet felé. de aztán eszebe jut a fiúnak, hogy szökése miatt megtizedelik a századot és a szabadság helyett viszszaindul a táborba, a biztos halálba. Megrázó és emberi ennek az elbeszélésnek minden egyes mondata és alakjai nem papírfigurák, hanem húsbói-vérből születtek. Vészi Endre azonban nemcsak a fasizmus koráról tud erdekes és egyéni hangvételű novellákat írni, de megihletik őt mai eleiünk problémái és eseményei is. így a személyi kultuszban lejátszódó Angi Vera elbeszélése, egy fiatal munkáslány tragikus és tiszta szerelme (Kettévált mennyezet) és a Füstszagúak, amely egy gyári tűzvészről íródott és amelyből n_gy sikerű film is született (tfj Élet, Budapest) t/s.* EGÉSZSÉGÉT NAPI 1000 DOLLÁRRAL EMELI, ha pihenőjét ALPINE HOTEL Fleischmanns, N.Y. SZÁLLODÁBAN tölti. Gyönyörű, hűvös fekvésű üdülőhely a fenyő-borította hegyek között Pihenés, nyugalom — sportok, vidám szórakozás — minden ízlést kielégítő étkezés — szórakoztató műsorok — tánc — világhírű cigányzenekar — hegyi patakból táplált úszómedence New York-tól 2 és fél órányira a N.Y. Thruway útvonalán Exit 19, — onnan jobbra Route 28, a szállóig: FLEISCHMANNS, N.Y. 12430 Tel.: Fleischmanns, (914) 254-5155 A magyar-zsidó szervezetek tagjai jelen hirdetésre hivatkozással 10 % kedvezményben részesülnek ! KOVÁCS UTAZÁSI IRODA NEW YORKBAN 8108 BROADWAY, QUEENS. NEW YORK 11373 EGYÉNI, GROUP ÉS CHARTER UTAZÁSOK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE. AZ ÖSSZES REPÜLŐ ÉS HAJÓS, VASÚTTÁRSASÁGOK ÉS AZ IBUSZ HIVATALOS MENETIEGYIRODAJA A Cbwterek indulási idejéért é* áráért tessék hívni a Kovács irodát, vagy kérni levélben a körlevelüket. Bármelyik hírlapban vagy körlevélben meghirdetett utazások a KOVÁCS IRODÁBAN is kaphatók. - Hotelek, gyógyfürdők rezervációja versenyképes árakon és gyorsan, - belföldön és külföldön is. — Autóbusz utak Amerikában is. - ROKONOK KIHOZATALA a legolcsóbban, megbízható gépekkel. Utasainkat magyarul.beszélő alkalmazott segíti az átszállásnál. IZRAELBE mindennap indítunk egyéni és csoportos utazást ! Különleges csoport indul SZEPTEMBER 19.-én ! IMÁDKOZZÉK JOM KIPPURKOR A FALNÁL, JERUZSÁLEMBEN ! A csoportot Egri György, a Menora főszerkesztője és Kovács József, a Bnai Zion Budapest-csoportjának alelnöke vezeti. A csoport 3 hétre indul, de az utolsó hetet Magyarországon is lehet tölteni és onnan indulni vissza egyenesen New Yorkba. - A repülőjegy ára 734 dollár. - Hotelek mind Izraelben, mind Magyarországon előnyös árakon kaphatók. — Sürgős jelentkezéseket kérünk ! — IKK A, TUZEX és COMTURIST ÁTUTALÁSOK GYORSAN ÉS MEGBÍZHATÓAN ! TELEFON: 212 - 651-2494 den próbálkozásért és különben is nem az arabok az ország urai. hanem a törökök. A vita elméleti síkon folyik .Véleményét így fogalmazta meg: Amit az araboktól kaphatunk, a'ra nincs szükségünk, amire pedig szükségünk van, azt nem hajlandók megadni nekünk. KÉPEK EREC JISZRAÉL TÖRTÉNELMÉBŐL DRVJESURUN ELIJAHU (TEL AVIV>: NINCS ÚJ a nap alatt...
