Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)

1908-12-01

8. oldal.

NÉPSZÖVETSÉG.

11. évfolyam. December hó.

utói a törökországi kivitel értékét, ami főleg annak tulajdonítható, hogy lókivitelünk Szerbiába alárendelt szerepet játszik. Viszont azonban annál jelentősebb az a körülmény, hogy itt éppen ipartermékeink nyertek elhelyezést. A kivitel összértéke átlagban 70.7 millió K-át tett ki, amiből a kikészített bőrárukra 11.61 százalék, a gépekre 9.32 százalék, a vasárukra 7.74 százalék, a rudvasra 6.75 százalék és a cukorra 5.27 százalék esett.

A külkereskedelmi forgalom mérlege pasziv volt és pedig évi átlagoan 34.6 millió K-val. Ezt illetőleg tehát lényeges az eltérés a török viszonyoktól. Viszont ha tekintetbe vesszük azt, hogy a behozott aruk a szó legszorosabb értelmében vett nyerstermények voltak, amelyeket részint nyersen fölhasználtunk, részint pedig az ipari földolgozás által értékemelkedés mellett produktivebben értékesítettünk, akkor az a passzivitás nem lesz kedvezőtlennek minősíthető.

Szerbia viszonyai -lényeges eltérést mutatnak Törökország viszonyaitól, mert inig utóbbinál úgy a kivitelnél, mint a behozatalnál a fokozatos fejlődéssel találkoztunk, addig Szerbiánál már óriási hullámzások észlelhetők. Nevezetesen a behozatal értéke 1903-ban 4.5, 1904-ben 2.7 és 1905- ben 5.1 millió K-val emelkedett s 1907-re egyszerre 34.1 millió K-val esett vissza. Nemkülönben akivitel, mivel amig 1903-ban 5.3 millió K-val emelkedett, addig 1904-ben egyszerre 3.1, 1905-ben 0.4 és 1906-ban 1.8 millió K-val visszaesett. Az ok ismeretes, a kereskadelmi szerződés megkötése körüli huzavonában rejlett. Egy nevezetes tanulság azonban ennek dacára vonható, az t. i., hogy Szerbia sokkal nehezebben tudja nélkülözni a magyar piacot, mint megfordítva, mivel akkor, midőn a szerb kivitel 57.3 millió K-ról 23.2 millió K-ra, tehát a felénél is kisebbre esett vissza, a magyar kivitel 10.9 millió K-ról csak 8.1 millió K-ra szállott alá, vagyis a visszaesés csak egyötödöt tett ki. Ez azonban egyúttal még azt is bizonyítja, hogy Szerbia Magyarország ipartermékének egy könnyen fejleszthető, biztos piaca, s igy elvesztése kedvezőtlen kihatást gyakorolna ipari fejlődésünkre.

Közgazgasági érdekeink ez idő szerint sem Romániában, sem pedig Bulgáriában veszélyeztetve nincsenek. Montenegró kétségtelenül csatlakozna a török-szerb bojkottmozgalomhoz, ha volna mit bojkottál- nia. Magyarországnak montenegrói kivitele azonban mindössze 152.000 K-át tett ki, mig ezzel szemben csak 6000 K behozatal állott.

Vessünk még egy futó pillantást Romániának és Bulgáriának külkereskedelmi forgalmára, hogy igy a magyar piaccal közvetlen kapcsolatban álló balkáni külkereskedelemről egy összbenyomást nyerhessünk.

Románia külkereskedelmi forgalmára sok vonatkozásban áll az, amit Szerbiára nézve mondottunk, azzal a lényeges különbséggel, hogy mig a Szerbiából behozott nyersanyagok értéke az oda kivnt ipari termékek értékét messze fölülhaladta, addig a Romániából behozott nyerstermenyek értéke messze mögötte maradt az ugyanoda kivitt ipari termékek értekének. A kiviteli többiét atlaga 1902—1907-ig kitett 4.6 millió K-át, maga a kiviteli összeg az 1901-iki 19.3 millió K-ról, 1907-ig íoKozatosan, év- röl-évre fölemelkedett 30.1 millió K-ra. Ezzel szemben már a behozatal értéke eieg tekintélyes hullámzásokat mutatott, ameny- nyiben az 1902-iki 13.7 millió K 1904-ben 28.7 millió K-ra emelkedett föl, s 19u7-re ismét leszállód 15.6 millió K-ra.

Bulgáriával fönnáló külkereskedelmi forgalmunk közgazdasagi jellege nagy egészében azonos Románia viszonyaival, csak az összegek mutatnak lényeges eltérését. Úgy a behozatalnál, mint a kivitelnél sokkal kisebb az arány, annyiban azonban kedvezőbb, hogy a nyerstermények behozatali összegét a kivitt ipartermékek összege még inkább túlszárnyalja. Dacára annak, hogy a román külkereskedelmi forgalom összértéké 45.7 millió K-át, Bulgáriával pedig ugyanakkor csak 10.4 millió K-át tett ki, mégis Romániával szemben csak 4.6 millió K, Bulgáriával sze-mben pedig 4.9 millió K átlagos kiviteli többletet sikerül utolérnünk.

Bulgária tehát ugyancsak fölöttébb becses külkereskedelmi piacunkat képezi, aminek értékét csak még fokozza az a körülmény, hogy akiviteli érték 1902-től 1907-ig majdnem megkétszereződött, t. i. 4.5 millió K-ról fölemelkedett 7.6 millió K-ra.

A kivitel értékéből itt is a legnagyobb százalék a gyártmányokra esett.

Ha az elmondottakat egybevetjük, úgy azt látjuk, hogy a Balkánon a jelenben is, kivált azoban a jövőre nézve igen értékes piacokkal rendelkezünk, amelyeknek megtartása és lehető kiterjesztése a magyar közgazdasági élet s főleg az ipar fejlődése szempontjából elsőrangú fontossággal bir. A török és szerb bojkottmozgalom már egymagában érzékeny sebet ejt közgazda- sági érdekeinken. Egy nagyobb arányú balkán-mozgalom azonban könnyen leronthatná a sok fáradság árán elért eredményeket.