Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)
1908-05-01
NÉPSZÖVETSÉG. 5. oldal. II. évfolyam. Május hó. hogy parlamentáris rendszer mellett az alsóház vezetése a kormányt és a képviselő- házi többséget illeti meg. Én ennélfogva ezen határozati javaslatokhoz, a melyek közül szószerint egyiket sem osztom különben, nem járulhatok, és kérem a t. Házat, hogy azoktól eltekinteni méltóztassék. Különben meg kell jegyeznem, hogy a határozati javaslatok között van egy, amely igen messzemenő elvet proklamál, t. i. a vizszabályozás és az ármentesités kérdésének államosítását. Méltóztassék megengedni, öt millió hold területre — mert körülbelül ennyit tesz ki — kimondani az államosítást, az igen nagy megszakítása lenne a gazdák önrendelkezési jogának és igen különös, hogy éppen az ellenzék részéről kívántatik a zuviel regieren és az, hogy mindent államosítsunk. Franciális részéről a dolognak nem is beszélek, mert az elsősorban a pénzügyminiszter urat illeti. A részletekről szólva, meg kell még emlékeznem Beck Lajos' tisztelt képviselőtársamnak beszédéről, aki az ingatlan és ingó hitel kérdésével foglalkozott. Ami az ingatlan hitel kérdését illeti, arra nézve az idő nem nagyon kedvező azért, mert mindnyájan tudjuk, hogy a legjobb zálogleveleknek is milyen alacsony az árfolyama. De ez nem azt jelenti, hogy e kérdésekkel ne foglalkozzunk ; kell foglalkozni az ingó hitel kérdésével, de ezt meg kell előznie a szövetkezeti raktárkérdés helyes megoldásának. A hegyvidéki akció. Csitáry Béla t. képviselőtársam a hegyvidáki akcióra utalt. Igaza van : közki- vánságnak véltem megfelelni, midőn Árvamegyét is balevontam ebbe. Éppen ez a cáfolata a nemzetiségek panaszának, hogy az ő gazdasági érdekeikkel nem foglalkozunk. Hiszen a hegyvidéki akció, amely a megyék egész sorozatát foglalja magában, majdnem kizárólag nemzetiségi igaz, hogy hazafias nemzetiségi vidékekre terjed ki. Iparkodni fogok Csitáry Béla tisztelt képviselőtársam megnyugtatására az árvái akciót úgy intézni, hogy lehetőleg a birtokossággal egyetértőleg járjunk el. A gazdatisztek helyzete. Figyelmembe ajánlotta a tisztelt képviselő ur a gazdatiszti nyugdíjintézmény kérdését is. Ha van valaki, aki melegen érez a gazdatiszti osztály iránt, az én vagyok : de ezt a kérdést sem szabad egyol- dalulag, hanem csak a birtokos osztálylyal egyetértésben lehet helyesen elintézni. Már eddig is azt tapasztaltuk, hogy igen nagy a hajlam a birtokok bérbeadására és parcellázására. Már pedig, ha a birtokok zöme bérbe fog adatni és parcelláztatni fog, a gazdatiszti osztály elhelyezése nagy nehézséggel fog járni. Nagyon melegen foglalkozom tehát ezzel a tárgygyal, remélem is a megoldást, de méltóztassanak megengedni, hogy e kérdésnél is, mint szociális kérdésnél a közmegnyugvást keressem. Csépány Géza t. képviselőtársam az agrárkölcsönöket is felhozta. Megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy a pénzügyminisztériummal tárgyalások folynak az iránt, miképpen lehetne az adósok helyzetén valamelyest könnyíteni. Az állattenyésztés. Lázár Pál t. képviselőtársam az állat- tenyésztés nagy kérdését vetette fel. E kérdést legközelebb törvényhozásilag szándékozom tárgyaltatni oly irányban, hogy az állattenyésztés fejlesztése és jövője ne egyes kormányoktól fiigjön, hanem intézményileg biztosítva legyen. Ezzel kapcsolatos lesz a legelőkérdés szabályozása, oly irányban, hogy a községeket segítsük azon törekvésükben, hogy községi legelőket könnyen szerezhessenek. Azt hiszem, hogy ez égető szükség, amelynek ilyenforma kielégítése minden irányban örrömmel fog iidvözöl- tetni. Említette Lázár Pál t. képviselőtársam, hogy a ráckevei kir. koronauradalom pe- széri pusztájának kezelése sok kívánni valót hagy hátra. Ezen uradalon kezelése tekintetében, meg vagyok győződve, minden megtörténik, amit csak helyesen és oksze- rüleg csinálni lehet. Ami a peszéri birtokot illeti, ismerem azt a vidéket : vizes vidék az, amint a képviselő ur is jelezte. Ennek a lecsapolása nem olyan egyszerű, mint a képviselő ur gondolja. Az előmunkálátokat mind elkészítettem, nem ugyan erre az uradalomra, hanem az egész Szittyó-teriile- tekre nézve és hogy a szabályozás nem történt meg, annak oka az, hogy a többség nem tudott megalakulni. Már pedig a kormány költségén nem lehet ezt a szabályozást eszközölni, mert ez autonómikus feladat. T. képviselőtársam felhozta még az állattenyésztési felügyélők illetményének kérdésé t is. E részben a pénzügyminiszter úrral érintkezésbe fogok lépni és igen örvendenék, ha ezt a kérdést is a jogos kivánalmaknak megfelelően tudnám megoldani. Már most bejelenthetem azomban a t. Háznak, hogy én az állattenyésztési felügyelőket ezentúl mint az illető vármegyék gazdasági felügyelőit kívánom tekinteni. Ne foglalkozzanak ők csak az állat- tenyésztéssel ; egy megyében sok irányú támogatásra van szüksége a kisgazdáknak
