Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-04-15 / 7. szám
6 NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1907. április 15. ügyvivő alelnöke szerkesztésével. A folyóirat czíme: »A Gyermek« s mint ilyen a »Gyermekvédelmi Lapok« melléklete lesz; kiadja az Országos Gyermekvédő Liga. A társaság czélja, hogy a gyermekek tanulmányozásának ügyét hazánkban felkarolja, a gyermektanulmányozást tudományosan mivelje s e tanulmányok eredményét főként a nemzeti nevelés számára értékesítse; az egyesek és a társadalom érdeklődését a gyermekek élet- jelenségei iránt felköltse s ébren tartsa. Ézen czél elérésére Budapesten nyilvános értekezleteket tart a nagy közönség részvételével; vidéken fiókköröket alakít, lapja pedig összekötő kapocs a központ és a vidék között. A vidéki fiókkörök a saját hatáskörükben önállóan működnek a gyermektanulmányozás ügyének előmozdítása érdekében. Szíves érdeklődésre az egyesület elnöki hivatala (Budapest, VIII., Cllői-ut 16 B. IV.) válaszol, ahová a belépési nyilatkozatok is küldendők. Az évi tagsági dij 4 korona, amelynek fejében az egyesületi közlöny a »Gyermekvédelmi Lap«-pal jár. A tagdijak dr. Perényi József tanár czimére (Budapest, VII.. Damjanich-u. 51) egyesületi pénztároshoz küldendők. Az állami tanítók fizetósrendezése. — A törvényjavaslat tárgyalása. — (Folyt, és vége.) Éppen ezért azt mondom, hogy a mi viszonyainknak ez az összetett oktatási rendszer felel meg a legjobban, amely rendszerben az oktatási intézetek egyik része konkurál a másikkal, ellenőrzi a másikat és nagy ellentétek éppen azért nem fejlődnek ki, mert minden elméletnek hive megtalálja a maga kedvencz eszméjének kielégítését a nemzeti és állami szempontokon belül. (Élénk helyeslés.) Ha mi oly elvi viták és nagy elvi megoldások magaslatára akarnánk emelkedni, aminőket a t. képviselő ur be szédében felemlített, hogyan nézne ki a következő napokon a parlament? Megengedem a vita kedvéért, hogy hatályosabb eszközöket nyernénk a magyar nemzeti kultúra ellenségeinek leküzdésére, de viszont a magyar kultúra barátai, a magyar kultúrát, a magyar állameszmét és a magyar ; nemzeti gondolatot fentartani hivatott, azoktól eltelt lelkek és elmék között olyan harezot és háborút idéznének elő, hogy megbénítanék ahelyett, hogy megerősitenők a magyar nemzeti egységet. Ezeknek az ellentéteknek a megoldása boldogabb, jobb időkre hagyható, amikorára elértük a konszolidácziónak és a nemzeti élet biztosításának olyan fokát, hogy ily nagy elvi viták luxusát magunknak megengedhetjük. Ma maradjunk meg azon a középuton, amelyen egymást megérthetjük, amelyen — az egyik azért, mert azt magában véve jónak, a másik azért, mert azt a jelenlegi viszonyok között egyedül lehetőnek tartja — egyet tudunk érteni és együtt tudunk építeni hatályos garancziákat a magyar állami és nemzeti egység megóvására, hatályos fegyvereket a magyar kultúra előbbrevitelére. (Élénk helyeslés.) Ezekből a szempontokból ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps. A szónokot számosán üdvözlik. Ismétlődő é'énk felkiáltások: Éljen Apponyi!) Márcziis 13. Vidd Aurél: Emlékezteti a függellenségi pártot, hogy éppen ő volt az, amely azelőtt jogosaknak ismerte el a tanítóság ama követelményeit, amelyeket most nem akar megvalósítani. (Ellenmondások a baloldalon.) A javaslatot nem fogadhatja el. A következő határozati javaslatot nyújtja be: Utasítsa a Ház a kultuszminisztert, hogy az összes állami és nem állami népiskoláknál ismétlő gazdasági iskolák felállításáról gondoskodjék. Hodzsa Milán: A törvényjavaslatot nem fogadja el. Mania Gyula: A fizetésrendezési törvényjavaslatokat centralisztikus törekvések és exkluzív faji politika jellemzi és ezért nem fogadja el. A törvényjavaslat sérelmes nemcsak a nemzetiségekre, hanem a nem állami tanítókra nézve is. (Zajos ellentmondások.) A törvényjavaslat azt, mondja, hogy a gyermekeket anyanyelvükön kell tanítani. Ez a törvényjavaslat pedig erőszakkal akarja a magyar nyelvet tanítani. Csizmazia Endre: Magyarországon csak magyarul szabad tanítani. (Helyeslés.) Maniu, Gyula: Kifogásolja, hogy a fizetésrendezé? nem egyöntetű, hanem a helyi viszonyokat tartja szem előtt. Elismeri, hogy a törvényjavaslat legalább megközelíti a fize- tésjavitás kívánalmait, de kívánja, hogy a fizetésrendezés a politikai czélzatok elhagyásával egyedül csak finaneziális kérdésekkel foglalkozzék. A következő határozati javaslatot nyújtja be : A Ház utasítja a vallás és közoktatásügyi kormányt, hogy az 1868. XXXVIII. t.-cz. 58. és 80. szakaszainak, valamint az 1868. XL1V. t.-cz. 17. szakaszának haladéktalan végrehajtásával létesítse minden növendéknek saját anyanyelvén való oktatását. Márczius 14. Mihályi Tivadar: Indítványának két első pontját visszavonja s majd a nem állami tanítók fizetésrendezéséről szóló törvényjavas'atnál fogja beterjeszteni. Vajda Sándor hasonlóképpen visszavonja határozati javaslatának első részét s csak a tanítói kamarára vonatkozó részét kívánja szavazás alá bocsátani. Bedöházi János : Kéri a beterjesztett határozati javaslatok mellőzését. (Helyeslés) Apponyi beszéde. Apponyi Albert, gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter: Talán indokolnom sem szükséges, hogy arra nézve nyilatkozom, hogy a benyújtott határozati javaslatokkal szemben minő álláspontot foglalok el. Határozati javaslatot nyújtott be, időrendben elsőnek, Mihályi Tivadar t. képviselő ur, amelyet többen aláírtak és amely határozati javaslatnak ő, amint én tudom, csak az első pontját tartja fenn, t. i. azt, amely az ingyenes elemi népoktatásra vonatkozik. Méltóz- tatnak tudni az én álláspontomat ebben a tekintetben, mél tóztatnak tudni, hogy én az ingyenességnek barátja vagyok és hogy egész törekvésem odairányul, hogy én ezt azon idő alatt is, amelyet ezen a helyen töltök, megvalósíthassam. Ebből a szempontból tehát ennek az utasításnak kimondása a kormánynyal szemben egyrészt nem szükséges, másrészt azért is kérném annak mellőzését, mert ha ilyen preczize mondatik ki, mert összeköttetésbe van hozva a határozati javaslat bevezető részével, amely a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat visszavonására vonatkozik és ennek helyébe kiván egy uj törvényjavaslatot benyújtani, mely az ingyenes népoktatást hozza be, ilyen alakban semmiesetre sem fogadhatom el, de még önálló határozatképp is kérném mellőzni, hogy erre vonatkozólag törvényjavaslatot nyújtson be a kormány, mert akkor a kormányzat keze a kivitel módja tekintetében annyira meg volna szorítva és a teendők időrendje tekintetében is annyira megsürgettetné ez a reform, hogy én nem vállalkozhatnánk arra, hogy a Ház ilyen terrotirius határozata után a kérdés megoldásának formájára nézve és az időpontra nézve más, messzebbmenő kötelezettséget, mint azt, amely e felszólalásomból folyik, a kormány nevében nem vállalhatok. (Helyeslés.) Novák Aurél t. képviselő ur indítványa szintén azzal kezdődik, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a
