Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)

1907-04-30 / 8. szám

1907. április 30. NEMZETI NÉPMŰVELÉS fentartom magamnak arra az alkalomra, midőn a vita már némileg kifejlődött és annak egész anyagával fogok tőlem teihetőleg leszámolni; azonban kötelességemnek tartom mégis, hogy egy körülményt kiemeljek és hangsúlyozzak, nehogy hamis benyomások alatt induljon meg ez a vita. Hamis benyomások alatt nem annyira itt ebben a Házban, ebben az országban, ahol talán nagyobbmérvü tájékozottság létezik, mint inkább az ország határain kivül, az idegen -országokban, amelyek sajtója hetek óta hemzseg ezen tör­vény javaslatnak úgy tartalmára, mint az annak benyújtá­sát és tárgyalását kisérő mellékkörülményekre vonatkozólag a valótlan értesülésektől. Nem óhajtom, nem kívánom, hogy e valótlan értesülések még egygyel szaporodjanak, s hozzá még az igazságnak némi látszatával is. Én nem kiesinylem t. képviselőtársamnak állásfoglalá­sát, mert én minden egyéni meggyőződésnek tisztelettel adózom, akármennyire ellenkezzék az az enyémmel, akár­mennyire izoláltan álljon, és nem tagadom ezen egyéni meggyőződés megnyilatkozásának jogosultságát. De azzal a látszattal szemben, amelyet t. képviselőtársamnak úgy te­kintélye, mint egyházi állása előidézhetne és melyet — ha ezzel szemben nem hangzik fel már előre a helyreigazítás — minden esetre felhasználnának elleneseink a külföldi sajtóban minlha az ő állásfoglalása, az ő felszólalása annak az egyháznak állásfoglalását jelentené, amelyben ő kiváló állást foglal el; ezzel szemben egész határozottan ki kell jelentenem, hogy az ő felszólalása tisztán egyéni termé­szetű és hogy azok a tényezők, amelyek első sorban hi­vatva vannak, hogy képviseljék annak az egyháznak állás­pontját, amelyhez a t. képviselőtársam is tartozik és amely­ben ő kiváló állást foglal el, t. i. Magyarországnak katholi- kus püspöki kara ... Eqy hang-, (a nemzeliségiek padjain): Szégyeljék ma­gukat ! (Nagy zaj balfelől) Somogyi Aladár: Majd Szkicsáktól vesznek leczkét.(Zaj) Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi minisz­ter : Általában senkinek a nézetnyilvánitására nem szoktam azt mondani, hogy magát azért szégyefje. Én a türelmessé­get egy igen kicsiny minoritással szemben is elvül vallom, de talán altól a kicsiny minoritástól szerénytelenség nél­kül kívánhatjuk mi is, hogy iürelmességet tanúsítson. (He­lyeslés.) Különben mentői többet esztravagálmk ebben az irányban, az annál előnyösebb a mi érdekünkben. (De­rültség.) Tehát konstatálni kívánom, hogy ez a tényező, amely leginkább hivatva van annak az egyháznak álláspontját képviselni, melyhez a t. képviselőtársam is tartozik, t. i. a róm. katli. püspöki kar, melynek a törvényjavaslatra vo­natkozó észrevételei már kezeimben vannak, egészen más álláspontot foglal el, mint t képviselőtársam, a törvényja­vaslat ellen elvi kifogásokat nem emel és csak olyan rész­leges kívánságoknak ad kifejezést, amelyek harmóniában vannak ennek a törvényjavaslatnak alapelveivel. Teljesen hasonló felfogást tapasztalok mindazon többi egyházaknak és felekezeteknek körében, amelyek tisztán vallási és nem egyszersmind nemzetiségi alapon akarják az ő igényeiket, az ő kívánságaikat érvényesíteni. (Helyeslés.) Ezt minden lekicsinylés nélkül t. képviselőtársamnak, minden bántó czélzás nélkül ő reá, szükségesnek tartottam itt konstatálni, nehogy hamis benyomásoknak terjesztése mellett induljon meg ez a vita. Érdemleges megjegyzéseimet egy későbbi alkalommal fogom megtenni. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps baife*ől.) Molnár János személyes megtámadtatás czimén kér szót. (Felkiáltások: Nem támadták meg!) A miniszter ur azt mondotta, hogy előbbi beszéde szóló egyéni nézete. Ezzel szemben konstatálni kívánja, hogy az ő beszéde az egész katholikus egyház nézete. Ha a püspöki kar jegyzéke, amelyre a miniszter hivatkozott, ellenkező felfogáson van 5 szólóval, ennek az lehet a magyarázata, hogy a püspöki kar mellékes körülményekre volt tekintettel. SLmJcó József: A nemzeti sovinizmusról és a rpmá- niai kultúráról beszél s röpiratokat olvas fel, miért is az elnök többször figyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál. Szóló a javaslatot, mivel Apponyi működése iránt teljes bizalommal van, elfogadja. Polit Mihály: Ez a javaslat ellentétben van a magyar nemzet történelmi fejlődésével, mert a lakosok millióit fosztja meg természetes jogaitól. (Ellentmondások.) Pedig a felizgatott kedélyeket csak egy helyes és czélravezető kultúr­politika tudná lecsendesíteni. A törvényjavaslat a nyugati államok mintájára van megszerkesztve, jóllehet a mi fele­kezeti és kulturális viszonyainkat a Nyugat viszonyaival össze sem lehet hasonlítani, mert azoknak az államoknak szabad rendelkezési joguk van minden népnevelési téren. Magyarország egész története azt bizonyítja, hogy a keleti államok jellegével bir. Másutt a nemzet egy az államiság fogalmával, nálunk a nemzet fogalmát a faj fogalma fedi. (Ellentmon lások.) Törökország egy állam, de nevetséges volna minden lakójára ráfogni, hogy török. A magyar minisz­terek örülhetnek, hogy nem Maczedóniában vagy más keleti tartományban vannak, mert itt olyan rendeletekért, mint. aminőket a közoktatási miniszter és belügyminiszter adnak ki, agyonlőnék őket! (Viharos derültség.) A javaslat sérti a felekezetek autonómiáját. Szép, de hamis! (Derültség.) Ha megvalósul, vége az egyházak autonó­miájának. A legfőbb sérelem az, hogy a javaslat a felekezeti tanítókat kivonja illetékes és felettes egyházi hatóságuk fegyelmi bíráskodása alól. Pedig az egyházaknak az oktatás terén való befolyását épp az oktató közegek feletti fegyelmi bíráskodás biztosítja. Ha ez a javaslat kuruczpolitika jele, figyelmezteti a függetlenségi pártot, hogy ezt csak az országban élő más- nyelvűek millióival egyetértésben űzhetik. A következő határozati javaslatot nyújtja be: »Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a nem állami elemi nép­iskolák jogviszonyairól és a községi és a hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló, a képviselőháznak elő­terjesztett törvényjavaslat előkészítése alkalmával tökéle­tesen mellőzte a hitfelekezetek törvényes egyházi képvise­lőit, püspökségeket, tekintettel különösen arra, hogy neve­zetesen a szerb és román görög-keleti, illetőleg görög- katholikus püspököket előzetesen meg nem hallgatta és tőlük a szükséges informácziókat be nem szerezte, tekin­tettel arra, hogy a nevezett törvényjavaslat mélyen sérti a mindeddig törvény áltai biztosított egyházi és iskolai önkormányzatot, nevezetesen megsérti a gör. kel. hit­vallású román, illetőleg szerb nemzeti egyházaknak az 1868: IX törvényczikkben biztosított autonómiáját; tekin­tettel arra, hogy a nevezett törvényjavaslat a felekezeti néptanítókat elvonja saját törvényes egyházi hatóságuk fegyelmi fenhatósága alól és őket minden fegyelmi ügy­ben a politikai hatóságoknak rendeli alá, amely nemcsak hogy tényleges, szentesített és mindez ideig jogérvényes törvényekbe ütközik, de egyszersmind azt a jogilag lehe­tetlen állapotot teremti meg, hogy nevezett törvények által a felekezeti iskolák részére biztosított és érvényben levő autonómiát ugyancsak és egyidejűleg törvény által sem mi- síti meg, azon esetben, ha a jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslat törvényerőre találna emelkedni; tekintettel arra, hogy a nevezett törvényjavaslat ezen intézkedésének elfogadása és szentesítése által a Magyarországon törvé­nyileg és történelmileg a felekezeteknek biztosított egyházi és iskolai önkormányzata megsértetnék és megsemmisít- tetnék anélkül, hogy az ezen önkormányzatot biztosító törvények hatályon kivül helyeztetnének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom