Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-04-30 / 8. szám
1907. április 30. NEMZETI NÉPMŰVELÉS fentartom magamnak arra az alkalomra, midőn a vita már némileg kifejlődött és annak egész anyagával fogok tőlem teihetőleg leszámolni; azonban kötelességemnek tartom mégis, hogy egy körülményt kiemeljek és hangsúlyozzak, nehogy hamis benyomások alatt induljon meg ez a vita. Hamis benyomások alatt nem annyira itt ebben a Házban, ebben az országban, ahol talán nagyobbmérvü tájékozottság létezik, mint inkább az ország határain kivül, az idegen -országokban, amelyek sajtója hetek óta hemzseg ezen törvény javaslatnak úgy tartalmára, mint az annak benyújtását és tárgyalását kisérő mellékkörülményekre vonatkozólag a valótlan értesülésektől. Nem óhajtom, nem kívánom, hogy e valótlan értesülések még egygyel szaporodjanak, s hozzá még az igazságnak némi látszatával is. Én nem kiesinylem t. képviselőtársamnak állásfoglalását, mert én minden egyéni meggyőződésnek tisztelettel adózom, akármennyire ellenkezzék az az enyémmel, akármennyire izoláltan álljon, és nem tagadom ezen egyéni meggyőződés megnyilatkozásának jogosultságát. De azzal a látszattal szemben, amelyet t. képviselőtársamnak úgy tekintélye, mint egyházi állása előidézhetne és melyet — ha ezzel szemben nem hangzik fel már előre a helyreigazítás — minden esetre felhasználnának elleneseink a külföldi sajtóban minlha az ő állásfoglalása, az ő felszólalása annak az egyháznak állásfoglalását jelentené, amelyben ő kiváló állást foglal el; ezzel szemben egész határozottan ki kell jelentenem, hogy az ő felszólalása tisztán egyéni természetű és hogy azok a tényezők, amelyek első sorban hivatva vannak, hogy képviseljék annak az egyháznak álláspontját, amelyhez a t. képviselőtársam is tartozik és amelyben ő kiváló állást foglal el, t. i. Magyarországnak katholi- kus püspöki kara ... Eqy hang-, (a nemzeliségiek padjain): Szégyeljék magukat ! (Nagy zaj balfelől) Somogyi Aladár: Majd Szkicsáktól vesznek leczkét.(Zaj) Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter : Általában senkinek a nézetnyilvánitására nem szoktam azt mondani, hogy magát azért szégyefje. Én a türelmességet egy igen kicsiny minoritással szemben is elvül vallom, de talán altól a kicsiny minoritástól szerénytelenség nélkül kívánhatjuk mi is, hogy iürelmességet tanúsítson. (Helyeslés.) Különben mentői többet esztravagálmk ebben az irányban, az annál előnyösebb a mi érdekünkben. (Derültség.) Tehát konstatálni kívánom, hogy ez a tényező, amely leginkább hivatva van annak az egyháznak álláspontját képviselni, melyhez a t. képviselőtársam is tartozik, t. i. a róm. katli. püspöki kar, melynek a törvényjavaslatra vonatkozó észrevételei már kezeimben vannak, egészen más álláspontot foglal el, mint t képviselőtársam, a törvényjavaslat ellen elvi kifogásokat nem emel és csak olyan részleges kívánságoknak ad kifejezést, amelyek harmóniában vannak ennek a törvényjavaslatnak alapelveivel. Teljesen hasonló felfogást tapasztalok mindazon többi egyházaknak és felekezeteknek körében, amelyek tisztán vallási és nem egyszersmind nemzetiségi alapon akarják az ő igényeiket, az ő kívánságaikat érvényesíteni. (Helyeslés.) Ezt minden lekicsinylés nélkül t. képviselőtársamnak, minden bántó czélzás nélkül ő reá, szükségesnek tartottam itt konstatálni, nehogy hamis benyomásoknak terjesztése mellett induljon meg ez a vita. Érdemleges megjegyzéseimet egy későbbi alkalommal fogom megtenni. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps baife*ől.) Molnár János személyes megtámadtatás czimén kér szót. (Felkiáltások: Nem támadták meg!) A miniszter ur azt mondotta, hogy előbbi beszéde szóló egyéni nézete. Ezzel szemben konstatálni kívánja, hogy az ő beszéde az egész katholikus egyház nézete. Ha a püspöki kar jegyzéke, amelyre a miniszter hivatkozott, ellenkező felfogáson van 5 szólóval, ennek az lehet a magyarázata, hogy a püspöki kar mellékes körülményekre volt tekintettel. SLmJcó József: A nemzeti sovinizmusról és a rpmá- niai kultúráról beszél s röpiratokat olvas fel, miért is az elnök többször figyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál. Szóló a javaslatot, mivel Apponyi működése iránt teljes bizalommal van, elfogadja. Polit Mihály: Ez a javaslat ellentétben van a magyar nemzet történelmi fejlődésével, mert a lakosok millióit fosztja meg természetes jogaitól. (Ellentmondások.) Pedig a felizgatott kedélyeket csak egy helyes és czélravezető kultúrpolitika tudná lecsendesíteni. A törvényjavaslat a nyugati államok mintájára van megszerkesztve, jóllehet a mi felekezeti és kulturális viszonyainkat a Nyugat viszonyaival össze sem lehet hasonlítani, mert azoknak az államoknak szabad rendelkezési joguk van minden népnevelési téren. Magyarország egész története azt bizonyítja, hogy a keleti államok jellegével bir. Másutt a nemzet egy az államiság fogalmával, nálunk a nemzet fogalmát a faj fogalma fedi. (Ellentmon lások.) Törökország egy állam, de nevetséges volna minden lakójára ráfogni, hogy török. A magyar miniszterek örülhetnek, hogy nem Maczedóniában vagy más keleti tartományban vannak, mert itt olyan rendeletekért, mint. aminőket a közoktatási miniszter és belügyminiszter adnak ki, agyonlőnék őket! (Viharos derültség.) A javaslat sérti a felekezetek autonómiáját. Szép, de hamis! (Derültség.) Ha megvalósul, vége az egyházak autonómiájának. A legfőbb sérelem az, hogy a javaslat a felekezeti tanítókat kivonja illetékes és felettes egyházi hatóságuk fegyelmi bíráskodása alól. Pedig az egyházaknak az oktatás terén való befolyását épp az oktató közegek feletti fegyelmi bíráskodás biztosítja. Ha ez a javaslat kuruczpolitika jele, figyelmezteti a függetlenségi pártot, hogy ezt csak az országban élő más- nyelvűek millióival egyetértésben űzhetik. A következő határozati javaslatot nyújtja be: »Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és a hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló, a képviselőháznak előterjesztett törvényjavaslat előkészítése alkalmával tökéletesen mellőzte a hitfelekezetek törvényes egyházi képviselőit, püspökségeket, tekintettel különösen arra, hogy nevezetesen a szerb és román görög-keleti, illetőleg görög- katholikus püspököket előzetesen meg nem hallgatta és tőlük a szükséges informácziókat be nem szerezte, tekintettel arra, hogy a nevezett törvényjavaslat mélyen sérti a mindeddig törvény áltai biztosított egyházi és iskolai önkormányzatot, nevezetesen megsérti a gör. kel. hitvallású román, illetőleg szerb nemzeti egyházaknak az 1868: IX törvényczikkben biztosított autonómiáját; tekintettel arra, hogy a nevezett törvényjavaslat a felekezeti néptanítókat elvonja saját törvényes egyházi hatóságuk fegyelmi fenhatósága alól és őket minden fegyelmi ügyben a politikai hatóságoknak rendeli alá, amely nemcsak hogy tényleges, szentesített és mindez ideig jogérvényes törvényekbe ütközik, de egyszersmind azt a jogilag lehetetlen állapotot teremti meg, hogy nevezett törvények által a felekezeti iskolák részére biztosított és érvényben levő autonómiát ugyancsak és egyidejűleg törvény által sem mi- síti meg, azon esetben, ha a jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslat törvényerőre találna emelkedni; tekintettel arra, hogy a nevezett törvényjavaslat ezen intézkedésének elfogadása és szentesítése által a Magyarországon törvényileg és történelmileg a felekezeteknek biztosított egyházi és iskolai önkormányzata megsértetnék és megsemmisít- tetnék anélkül, hogy az ezen önkormányzatot biztosító törvények hatályon kivül helyeztetnének.
