Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-02-30 / 4. szám
12 NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1907. február 28. c) ha államellenes irányt követ. Államellenes iránynak tekintendő különösen minden cselekedet, amely az állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, külön állása, vagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása és az állam czímere, jelvényei és zászlója ellen irányul, történt legyen az akár tanhelyiségben, akár azon kívül, vagy más állam területén élőszóban, Írásban, vagy nyomtatvány, képes ábrázolat, tankönyv, vagy egyéb taneszközök által; d) ha hitfelekezetek, vagy egyes társadalmi osztályok ellen, úgyszintén ha a tulajdon, vagy a házasság jogintézménye ellen izgat, vagy ha törvény ellenére magán- vagy köztulajdon felosztásával ámít; e) ha az 1893: IV. t.-cz. 18. §-ának tilalma ellenére kivándorlási ügyekkel foglalkozik. E szakasz intézkedései nem szüntetik meg az iskola- fentartók azon kötelességét, hogy abban érintett nemzeti szempontok fölött saját hatáskörükben is őrködjenek. Fegyelmi jogukat tehát ezekre nézve is érvényesíthetik, de ily esetekben ítélethozatal után tartoznak az ítéletet az összes fegyelmi iratokkal a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszteni. A miniszter, ha szükségesnek látja, e szakasz első bekezdésének értelmében a felterjesztés vételétől számítandó 15 napon belül e §. rendelkezései szerint foganatosítandó új fegyelmi eljárást rendelhet el és ez esetben a más hatóság által hozott fegyelmi ítélet az új eljárás befejezéséig függőben marad. Ha a miniszter e határidő leteltéig új eljárást el nem rendel, a fentartó hatóság ítélete végérvényes. A miniszternek jogában áll minden más hatóság által a jelen szakaszban felsorolt fegyelmi vétségek czímén megindított fegyelmi eljárás bármely szakában az ügyet a köz- igazgatási bizottsághoz utalni és ez esetben ama fegyelmi eljárás megszűntnek tekintendő. A fegyelmi eljárásból eredő költségek viselése tekintetében a .vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletileg intézkedik. 25. §. A fegyelmi vizsgálatnak a 24. §. alapján felekezeti tanító ellen történt elrendeléséről az illetékes felekezeti hatóság értesítendő; ugyanazzal közlendők a fegyelmi eljárás iratai és a fegyelmi ítélet is. Ha büntetendő cselekmény (bűntett, vétség, kihágás) jelenségei mutatkoznak, a közigazgatási bizottság az ügyet az illetékes büntetőbírósághoz teszi át. Azonban oly esetben, ahol a fenforgó vétség már tisztán fegyelmi szempontból is a hivatalból való elbocsátás kimondását teszi szükségessé, a fegyelmi eljárás a büntető eljárásra való tekintet nélkül folytatandó és befejezendő; míg ha a fenforgó vétségek a hivatalból elbocsátást tisztán fegyelmi szempontból nem indokolják, az íratok azonnal átteendők a büntetőbírósághoz és ez esetben a fegyelmi eljárás a bűnügynek jogerős ítélettel befejezéséig függőben tartandó. . 26. §. Az olyan iskolát, amelynek tanítója állásától a 24. §. a), b) és c) pontjáhan felsorolt okok valamelyikéből mozdíttatott el, a vallás- és közoktatásügyi miniszter megszűntetheti és helyébe állami iskolát állíthat. 27. §. Ha a 24. §. alapján történt és a tanító elmozdítását eredményezett fegyelmi eljárás során kiderül, hogy az előfordult hibában olyan nem állami iskolai hatóság, melynek rendelkezési joga több népiskolára kiterjed cselekvőleg az az utasítás, rendelet vagy tilalom útján részes: a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter az illető hatóság alatt álló összes iskolák megvizsgálása iránt haladéktalanul intézkedik; a vizsgálat eszközlésére külön miniszteri biztost is küldhet ki. A vizsgálat eredményéhez és az eset súlyos voltához képest, a miniszter első ízben vagy kellő biztosítékot szerez hasonló hibák ismétlése ellen, vagy az illető iskoláktól az állami segélyt megvonja, súlyosabb esetekben azokat be is záija. Ismétlés esetén ezek az iskolák feltétlenül bezárandók és megszűnik az illető iskolafentartónak az a joga, hogy ugyanazokban a községekben iskolát állíthasson. (A lelkészek.) 28. §. Ha a fegyelmi eljárás, vagy az előző szakasz értelmében megejtett vizsgálat során kiderül, hogy a 24. §-ban felsorolt hibák valamelyikében a lelkész is részes, a vallás- és közoktatásügyi miniszter erről az illetékes egyházi főhatóságot értesíti s az illető lelkésztől az állami kongruakiegészí- tést az eset súlyos voltához képest, meghatározott időre, vagy mindenkorra elvonhatja. Ha az illetékes egyházi főhatóság a helyzet orvoslása iránt egy félév alatt kellő biztosítékot nem nyújt, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az illető iskolát bezárhatja és helyébe állami iskolát állíthat. Súlyosabb esetekben a miniszter kimondhatja, hogy az illető lelkész állami iskolákban hitoktatással meg nem bízható. A más hitoktató kirendelésével esetleg összekötött többköltségnek megtérítéséhez a miniszter az illető hitfelekezet kongruakiegészítési javadalmának terhére méltányosan megállapítandó összeggel járulhat. 29. §. Ha a fegyelmi vizsgálat során megállapíttatik, hogy a magyar nyelv tanításában tapasztalt eredménytelenségnek nem a tanító szándékos mulasztása, hanem képességének fogyatékossága az oka, ezen esetben az illető tanító, amennyiben az orsz. tanítói nyugdíjintézetnek tagja, nyugdíjazandó, illetőleg végkielégítéssel látandó el. Ha pedig nem volna tagja az orsz. tanítói nyugdíjintézetnek, az iskolaföntartó köteles a tanító mellé törvényes képesítéssel biró segédtanítót alkalmazni. (A miniszter kinevezési joga.) 30. §. Ha az iskolaföntartó az így üresedésbe jött tanítói állásra a jelen törvény 15. §-ának a) pontjában megkívánt kifogástalan képesítéssel biró tanítót az állás üresedésbe jöttétől számítandó 30 nap alatt nem alkalmaz, ezt a közigazgatási bizottság előtt nem igazolja és a közigazgatási bizottságtól, — vagy 15 napon belül beadandó fölebbe-zés folytán a vallás- és közoktatásügyi minisztertől halasztást nem nyer: ez esetben az illető iskolához a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolafentartó további meghallgatása nélkül, a közoktatási tárcza terhére nevez ki tanítót, a hitfelekezetek által föntartott népiskolákat illetőleg azonban oly megszorítással, hogy a kinevezendő tanító ugyanahhoz a vallásfelekezethez tartozzék, mint az illető iskola. Az iskolaföntartó tanítóválasztási joga ezen tanítói állásra nézve csak akkor éled föl, mikor a vallás- és közoktatásügyi miniszter az általa alkalmazott tanítót elhelyezi. A 29. és 30. §§. rendelkezései csak 1912. év végéig maradnak érvényben. 31. §. Az iskolafönntartók, illetőleg az iskolaszékek elnökei kötelesek a tanítói állomásokon történt bármiféle személyi változást, vagy a tanítói állások beszüntetését, újak rendszeresítését 15 nap alatt a kir. tanfelügyelőnek bejelenteni. E rendelkezésnek elmulasztása kihágást képez és 20—100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a jelen törvény 17. §. végpontjában megszabott módon. (Az államsegély utalványozása.) 32. §. A jelen törvény alapján a községi és hitfelekezeti népiskolai tanítók részére akár fizetéskiegészités, akár pedig korpótlék czimén engedélyezett államsegély a kir. adóhivatalnál az illető tanító nevére havi előleges részletekben utalványozandó olyképp, hogy minden évben a január és julius havi részletről szóló nyugta az illetékes kir. tanfelügyelőnek láttamozás végett bemutatandó. Az összes nyugták az illető iskolaszék elnöke által is láttamozandók.
