Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)
1906-11-30 / 8. szám
4 NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1906. november 30. Albert s alelnök Elek Gyula. A gyűlés elfogadta a besz- terczenaszódmegyei tanítóegyesületnek azon javaslatát, mely kivánja, hogy a tanító állami tisztviselőnek tekintessék s mint ilyen osztassák be a XI. és X. fizetési osztályba.- A „Pestpilissoltkiskunvármegyei Általános Tanítóegyesület“ deczember hó 6-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor Czegléden tartja rendes évi közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó és Petri Mór dr. kir. tanfelügyelő testületi üdvözlése. 2. Titkári jelentés az egyesület működéséről. 3. Alapítványi ügyek az egyesület évi számadásának és költségvetésének bemutatása, illetve megállapítása. 4. „A tanítók fizetésügye.“ Előadó: Nádas Sándor tököli áll. isk. tanító. 5. Az osztatlan népiskola fizikai és kémiai normal felszerelését kísérleti előadás kapcsán bemutatja az Országos Tanszermúzeum megbízásából Miklós Gergely budapesti állami tanítóképző-intézeti tanár. 6. A népiskolai kézügyesítő oktatásról értekezik Guttenberg Pál. 7. „A figyelemről s a gyermeki lélek megfigyeléséről.“ Előadás a lélektan köréből, tartja Sztodolnik János kiskunfélegyházi állami tanítóképző-intézeti tanár. 8. „Népnevelés és szövetkezés: magyar gazdakörök és szövetkezetek alakítása.“ Előadó: Bartha Pál kispesti állami isk. tanító. 9. Országos szervezkedés: A „Magyarországi Tanítók Országos Bizottságának újjászervezése.“ Előadó: Földes Károly újpesti áll. isk. igazgató. 10. Előterjesztések és esetleges indítványok tárgyalása. A közgyűlés a városházán fog megtartatni. Közgyűlés előtt a Kossuth-szobrot koszoruzzák meg a tanítók s közgyűlés után, d. u. 2 órakor 3 koronás terítékű bankett lesz. Este 6 órakor a városi színházban Uránia előadás tartatik.- Az Állami Tanítók Orsz. Egyesületének választmánya egy emlékiratot szerkesztett, melyet megküldött minden állami tanítónak azzal a felhívással, hogy az emlékiratot adják át kerületük képviselőjének. Az emlékirat a következő pontokban foglalja össze a tanítók követeléseit: 1. Mondassák ki, hogy az állami tanító állami tisztviselő. 2. Az áll. tanítók fizetés, lakásbér és végellátás tekintetében tényleg soroztassanak be az állami tisztviselők X. és XI. rangosztályába, határozottan kijelentvén, hogy az állami tanító minden 4 év leteltével hivatalból előlép a következő felsőbb fokozatba. 3. Az állam által átvett tanítók más jellegű iskoláknál eltöltött szolgálati évei a rangosztályba beosztásnál számíttassanak be. 4. Az állami elemi iskolai igazgató-tanítók helyzete méltányosan és az állásnak megfelelőg rendeztessék.- Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete elnevezéssel új egyesület létesült a’ fővárosban, mely czéljául tűzte ki keresztülvinni az ingyenes állami népoktatást, ennek teljes államosítását és a tanítóság erkölcsi és anyagi helyzetének javítását. A tisztikar így alakult meg: elnök: Zigány Zoltán, alelnökök: Czobor Ottó, Somlyó Bódog, Somogyi Béla, titkár: Ember Sándor, jegyzők: Ember Jenő, Szeghalmy Gyula, könyvtáros: Kemény Simon, pénztáros: Rózsa Ede, ellenőr: Szőlőssy Jenő, gazda: Lovas Ferencz.- Nem lesz 2000 kor. Apponyi miniszter a képviselőház pénzügyi bizottságának ülésén Sághy Gyula előadó felszólalására kijelentette, hogy nem igaz az a hir, hogy ő a tanítók fizetési minimumát 2000 koronában akarja megállapítani. Az azonban igaz, hogy — mint Apponyi mondotta — a népiskolai oktatást teljesen európai színvonalra emeli. Tehát mégis akadt nálunk egy miniszter, aki elismerte, hogy nagyon ázsiai színvonalon állunk ! Bravó !- A csanádmegyei tanítók felirata. Mezőhegyesről jelentik: Csanádmegye összes tanítói fizetésrendezési ügyében Mezőhegyesen rendkívüli közgyűlést tartottak. A gyűlés lelkesedéssel kimondta, hogy Justh Gyula, a képviselőház elnöke útján, aki a tanítóegylet tiszteletbeli tagja, feliratot intéz a képviselőházhoz, hogy a tanítóság a jellegre való tekintet nélkül a 11 -ik fizetési osztályba soroztassék.- A nagymarosi katholikus tanítói kör a minap tartotta rendes közgyűlését, a melyen a kör köszönetét szavazott a sajtónak a felekezeti tanítók ügyének fölkarolásáért. — Az eperjesi egyházmegyéhez tartozó csereháti esperesi kerületi görög katholikus kántortanítók a minap Alsógagyon tartott rendes, őszi közgyűlésen elhatározták, hogy Apponyi Albert gróf kultuszminiszternek jegyzőkönyvben köszönetét szavaznak a felekezeti tanítók fizetésrendezése dolgában kifejtett elveiért. A közgyűlés azonkívül Barkóczi Sándor báró kultuszminiszteri osztálytanácsost, aki nyíltan és bátran hangoztatta, hogy a nevelésnek vallási és erkölcsi alapon kell történnie, jegyzőkönyvi kivonatban üdvözli.- Szemere Bertalan a tanítókról. Szobra lelep- lelezése alkalmából előkerült Szemere Bertalannak egy ifjúkori levele, melyet 1834. május 29-én irt meghitt barátjához, Ormos Lászlóhoz. Szemere Bertalan gondolkodásmódjára és kiváló lelkére rendkívül jellemző ez a levél, melynek egyik pontja azt fejtegeti, hogy mi a jelentősége a tanítói hivatásnak a nemzet életében és milyennek kell lennie az igazi tanítónak. „Mi fölséges állás egy tanítóé, kit az ég hosszú korral megáld, kinek kezéből egy nemzedék kerül elő s aki növendékei által egy új időszakot teremthet a nemzet életében! A státusnak nincsen tiszteletreméltóbb embere, s koszorú nélkül is első polgár a lánglelkű tanító, mint viszont érdempénzzel, vagy anélkül is legbünösebb a hűtelen. Az ő jutalma megvan mielőbb s anélkül, hogy adatnék; s kié szebb dicsőség az övénél? Tanítványai ugyanannyi hiv lenyomásai az ő lelkének s midőn ezek beszélnek akármi szent ügy mellett, némiképpen a tanító szelleme nyilatkozik a tanítvány által. Belől az iskola körében nagyon sok jót tehetni s arra sem pénz nem kell, sem más, csak ifjú baráti szív, buzgalom, példaadás, szeretet az ifjak előtt, mozgatás. Fájdalom, hogy a professzorok nagyon feszesek az ifjak előtt; s még inkább fájdalom, hogy e legszentebb hivatal a kenyérkereset egy módjának nézetik s sokan azon szin alatt, hogy a fizetés parányi, egészen gazdálkodásuknak élnek s naponkint alig szánnak néhány órát az oktatásra s ezt is miképp cselekszik!! Innen van, hogy sok, mikor megvénül, annyit tud, mint hivatalának első évében tudott, a kortól elmaradott, mit gyors tollal először összerakott, azzal kínozza tizedeken által az évenkint megújuló ifjúságot: Pedig aki választott tudományának él, abban búvárkodik, szintúgy nem vallja kárát, mint aki művészetében szép tökélyre emelkedett; mutatja Kövy: s ez eddig is illett volna, ezután pedig még inkább fog más tudományokra illeni, nemcsak a törvényre. Nem lenne képtelenség, ha valaki a státus boldogságának első alapjául, föltételéül a lelkes, lelkiismeretes tanítókart tenné. Akinek szivébe kis korában nem csöpögött az erkölcs édes nedve, midőn minden religió az erkölcs elveire olvad le, melyek, mivel meggyőződésen s belső kiforráson épülnek, alkalmasint biztosabb zálogai a lélek s a státus nyugalmának. S ki leheli a gyermek fogékony szivébe az erkölcs szabásait, ha a tanító nem? S ki ad irányt s alapot karakteralakulásnak, ha a tanító nem, ki esztendőkön keresztül figyelemmel vizsgálja a fejlődő érzés, indulat kiütközéseit.“ — A tanítói fizetés Európai szivonalon van pl. Alsóausztriában, ahol a tanítók 5/10-e 1400 koronás, 3/10-e az 1600 koronás és 2/10-e 1800 K fizetési fokba van osztva. Felső-ausztriában I. oszt. fizetést 1200 koronát kap az oly iskola, mely 2000-nél több lakóval biró iskola
